S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Prohászka Péter: Adalékok Darnay-Dorner Kálmán szárnypróbálgatásaihoz a régészet területén
PROHÁSZKA PÉTER ADALÉKOK DARNAY-DORNER KÁLMÁN SZÁRNYPRÓBÁLGATÁSAIHOZ A RÉGÉSZET TERÜLETÉN Darnay Kálmán nevét napjainkban mind szakmai körökben, mind pedig a Nyugat-Magyarország művelődéstörténeti emlékei után érdeklődők szinte alig ismerik, pedig Darnay azon generáció nagy alakjai közé tartozott, akik a gyűjtés mellett a különféle tárgyi emlékek őrzési helyéről — egy önálló múzeumról — is gondoskodni tudtak. Sümegen szervezett gyűjteményét, majd múzeumát, hosszas tárgyalások után vette át fenntartásba az állam, kinevezve alapítóját igazgatójául. A sors fintora, hogy múzeumának és gyűjteményének jelentős része a második világháborúban elpusztult, hatalmas kárára Magyarország régészetének. Gyűjtő tevékenysége ugyanis nem csupán Sümeg környékére terjedt ki, hanem gyűjtött leleteket Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom, Zala és egy rokoni kapcsolatnak köszönhetően Somogy megye területéről is.1 Darnay Kálmán életének és működésének bemutatásával több tanulmányban is foglalkoztak, azonban a régészet iránti érdeldődésének kezdeteit, valamint a Nemzeti Múzeummal történt kapcsolat- felvételét csupán elnagyoltan és ellentmondásokkal tarkítva sikerült megrajzolniuk.2 Pedig Darnaynak mind életében, mind pedig későbbi gyűjtői és kutatói tevékenységében meghatározó szerepet játszott a Magyar Nemzeti Múzeum és különösen Hampel József támogatása, segítsége. így nem meglepő, hogy a Nemzeti Múzeum Adattárában a FMRU köteteinek elkészítéséhez végzett kutatások során előkerültek az akkor még Dorner Kálmánnak nevezett 16 éves fiú levelei, az ahhoz mellékelt rajzai, valamint Hampel József Erem- és Régiségtári őr illetve Czóbor és Tergina segédőrök válaszainak 1 NÉMETH 1964, 8. 2 Lásd: németh 1964; darnay 1995; németh 1995; müller 1995; Kópházi 2002. piszkozatai.3 Darnay leveleit és rajzait ekkor még Dornerként írta alá, mivel nevüket apja csak 1884- ben magyarosítana Darnayra.4 Az itt közreadásra kerülő levelek az 1880 és 1882 közötti évekből származnak, amely években kezdte meg Darnay Dorner Kálmán szárnypróbálgatásait a régészet területén. A kiváló gyűjtő és múzeumalapító Dorner Ka- jetán vaskereskedő gyermekeként született 1864. május 11-én Sümegen.5 Beszédhibája miatt le kellett mondania a pedagóguspályáról és így apja kérésére a grazi kereskedelmi akadémia elvégzése után kereskedő lett. Érdeklődése a múlt emlékei iránt fokozatosan szenvedélyévé vált, ami azonban nem csupán a régészeti emlékanyagra korlátozódott, hanem emellett többek között foglalkozott Kisfaludy Sándor irodalmi munkásságával és relikviáival. Sőt hadtörténeti, néprajzi és iparművészeti anyagot is gyűjtött. Gyűjteményét 1907-ben azzal a feltétellel ajándékozta az államnak, hogy őt nevezik ki a múzeum igazgatójává. Az Állami Darnay Múzeumot egészen 1922-ig igazgatta, amikor az anyagi gondok miatt kénytelen volt bezárni. A múzeumának régészeti anyagát 1937-ben Keszthelyre szállították, ahol újraleltározták.6 A gyűjtemény jelentőségét jól jelzi, hogy a régészeti, hadtörténeti, iparművészeti és néprajzi anyag darabszáma elérte a 20 000-t.7 1945 márciusában a keszthelyi múzeum gyűjteményeit 3 A kutatásokat az OTKA PD 84158 kutatói ösztöndíj keretében folytatattam. Itt szeretném megköszönni dr. Szende László (MNM), Debreczeni-Droppán Béla (MNM) és dr. Müller Róbert (Vonyarcvashegy) segítségét, akik nélkül e tanulmányt nem tudtam volna elkészíteni. 4 NÉMETH 1964, 15. 5 Darnay Kálmán életrajzát lásd darnay 1995; kópházi 2002, 183. 6 NÉMETH 1964, 14. 7 németh 1964,13-14; németh 1995,15. 315
