S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Rácz Miklós: A cseszneki felső vár ásatásának (2003, 2005) és a keleti torony kutatásának (2002–2003) eredményei
Miklós nádoré és fiaié, Miklósé és Lászlóé maradt a vár, akik 1432-ben megosztoztak valamennyi birtokukon. A csesznek! vár az alatta levő kúriával a megegyezés szerint a nádoré maradt.14 Miklós nádor 1434-ben, fia, Miklós 1435 körül meghalt, a Garai- vagyont Garai László örökölte.15 A Garaiak fiágon való kihalása (1483) után a vár és az uradalom Szapolyai Istváné lett. Fia, Szapolyai János királlyá választása után Török Bálintnak adta a várat, ugyanekkor Ferdinánd Tóti Lengyel Jánosnak adott ki adománylevelet a várra. Ettől kezdve a vár birtokjoga vitás és részben rendezetlen, főbb birtokosai a következő bő évszázadban a Csaby-Répássy rokonság, Bakics Pál, a Vathayak.16 A vár ezen időszakára vonatkozó legfontosabb dokumentumok a Giulio Turco által 1569-70 körül készített alaprajz és látkép. A vár és az uradalom egy részét Esterházy Dániel vásárolta meg 1636-ban, majd röviddel később a család egyedüli birtokos lett. A vár 1694—99 között török kézen volt, majd a Rákóczi-szabadságharcban ismét hadi szerepe volt.17 Az Esterházyak a 18. század közepéig lakták a várat, az általuk végzett átépítéseket követően több ábrázolás maradt fenn. A 17-18. századból a vár használatára és épületeire vonatkozó kisszámú forrásadattal is rendelkezünk.18 Az 1810-es években földrengés és tűzvész tette rommá a várat. 3. Epületleírás A várrom egy sziklás, kelet—nyugati irányú hegyvonulat gerincének legmagasabb pontján áll a Keleti-Bakó nyban (15. ábra). Az eocén korú szőci mészkő és triász korú dachsteini mészkő anyagú hegygerinc egy vető mentén jött létre. A hegyvonulat magját képező kőzettömb déli oldala lankás, északi oldala meredek sziklafalat alkot, ennek lába enyhébb meredekségű törmeléklejtőbe megy át. A délebbre fekvő terület vizét összegyűjtő 14 „[CJastrum Chesnek cum domo seu curia sub ipso Castro habita. "HO. VII. 452-454. 15 ENGEL 2001. 16 koppány 1962, 18-21. 17 I. m. 18 JAKAB -MÁRKUSNÉ VÖRÖS 2008; RÁCZ-LÁSZLÓ 2012. patak a hegyvonulat nyugati felén a sziklagerincet áttörő Kőmosó-szurdokon halad át, s az északi oldalon a hegyvonulatot határoló völgyben folyik tovább észak felé. A Bakony hegységen észak—déli irányban áthaladó út korábbi, a mai 82-es sz. út megépítését megelőző nyomvonala ismert. Az út régi nyomvonala a vártól délkeletre levő, észak-déli irányú völgyben ereszkedett le, felkapaszkodott a vár keskeny hegygerincére, melyet a várhoz közel keresztezett, s a vár északi oldalához közel — a mai település főutcája mentén - jutott le a patakvölgybe. A patakvölgyből kilépve a Vámhegy nevű magaslatra felkapaszkodva haladt tovább északra. A várrom leírása, részeinek megnevezése és meghatározása során semmilyen egykorú megnevezés nem áll rendelkezésünkre, mert a várra vonatkozó ilyen részletességű és ilyen témájú forrás nem maradt fenn sem a középkorból, sem az újkorból. A korábbi kutatás a felső vár vonatkozásában abból az építéstörténeti feltevésből indult ki, hogy a vár eredetileg két különálló toronyból állt, s az ezek közötti épületszárny utólag épült fel, így a korábbi kutatások során a nyugati, illetve keleti torony elnevezést használták.19 A felmenő falakra vonatkozó vizsgálatok végül nem igazolták ezt a feltevést. A felső várnak helyet adó sziklacsúcsot észak felől a meredek sziklafal, délről lankás hegyoldal, kelet felől a hegygerincet megszakító, meredek falú áttörés, nyugat, azaz az alsó vár felé egy 3 m-es, részben mesterségesen kialakított sziklalépcsőzet határolja. A keleti áttörés túlsó oldala alacsonyabb sziklagerinccel folytatódik, a nyugati sziklalépcsőzet egy dél és nyugat felé enyhén lejtő, alacsonyabb sziklafelszínben folytatódik. A felső vár a sziklacsúcs területét elfoglaló, ennek megfelelően hosszúkás kelet-nyugati irányú sokszögű, vastag falú, háromszintes épülettömb. A sokszögű alaprajzi forma keleten egyenes oldallal, nyugaton csúccsal zárul. A nyugati végződést tompaszögek vezetik át a párhuzamos hosszoldalakba, a keleti végződés derékszögű sarkai közül a déli egy rövid falszakasszal le van sarkítva. Az épülettömb külső falsíkjai a nyugati oldal sokszögű záradékában az első emelet szintjéig rézsűsek, az emeletek és a többi oldal falsíkjai függőlegesek. 19 KOPPÁNY 1962. 387
