S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Rácz Miklós: A cseszneki felső vár ásatásának (2003, 2005) és a keleti torony kutatásának (2002–2003) eredményei
A felső vár falai körül nyugaton, keleten és az északi oldal nagy részén a sziklacsúcs területéből kiugró felületeken belső falszoros épült ki. A déli oldalon a lankásabb lejtőn épült fel a falszoros. Ez a belső falszoros az északi oldalon a felső vár hosszú oldala mellett megszakad, ahol a felső várat a meredek sziklafal közvetlenül határolja, így a belső falszoros északnyugati és északkeleti szakaszát különböztethetjük meg. A belső falszoros bejárata egy kisebb sziklateraszról az északnyugati sarokban nyílik és enyhe lejtővel a falszoros szintje innen vezet az északi oldalon a felső vár északon nyíló bejáratához. A belső falszoros sziklaterasz felől nyíló bejáratánál több falalapozás húzódik a bejárat irányára keresztben. A belső falszoros északnyugati szakasza két részre oszlik. A keleti rész előbb épült, mint a nyugati rész, az előbbit nyugat felől egy fal, ma az északi falszoros osztó fala zárta le. A belső falszoros fala a déli oldal közepén egy félkör alakú védmüvet képez. A belső fálszoros körítőfalának déli és keleti szakaszán és a félkör alakú védművön a külső falsík alsó, a fálszoros járószintje alatti szakasza rézsűsen van kialakítva. A félkör alakú védmű fennmaradt keleti része a falszoroshoz képest lényegesen magasabbra emelkedik. A belső falszoros körítőfalának járószint feletti falain két lőrés látható helyreállítva, a korábbi felvételeken és felméréseken még több is látható. A felső vár nyugati, sokszög alakú záródását mindhárom szinten a nyugati osztófal választotta le az épület többi részéről, melynek ma csak csonkjai és kis magasságú felmenő része láthatók. A felső vár keleti harmadát egy a külső falakkal megegyező vastagságú, ma is álló keleti osztófal választja külön. Az épülettömb bejárata az északi oldalon a középső rész nyugati falszakaszán nyílik a belső falszorosból. A középső rész közepén egy kelet-nyugati irányú osztófal húzódik, déli oldalán két helyiség található egy-egy az osztófalban nyíló külön bejárattal, a ke- letebbi helyiségnek a feltáráskor megvolt a kelet felé, egy kisebb térrészbe néző két ablaka. Ezt a kisebb térrészt nem választja el osztófal a középső rész északi felétől és itt tárták fel 1968-ban a vár ciszternáját. A térrész bejáratánál, az osztófal északi falsíkjától északra a felső vár keleti osztófalához támaszkodó nagyméretű, négyzetes alaprajzú újkori lépcsöpillér áll. A keleti kis térrészt az ide nyíló két ablak és az itt levő ciszterna révén belső udvarnak tarthatjuk és ciszternaudvarnak nevezzük. A felső vár említett nyugati és keleti osztófala által határolt részeit nyugati, középső és keleti traktusként jelöljük. A három traktus szerinti beosztást a felső vár mindhárom szintjére használjuk. A középső traktus földszintjén a bejárat hosszúkás térbe nyílik, melyet északi helyiségnek, a déli oldalon innen nyíló két helyiségét nyugati, illetve keleti helyiségnek nevezzük. A földszinten a felső vár bejárata 1993-94-ben kiegészített formában látható. A keleti kávában a fallal párhuzamos gerendafészek látható. A felső vár alsó szintjének és első emeletének falai a sokszögű nyugati záródást övező rézsűk felett közel egyforma vastagságúak mindenütt, a második emelet falai ehhez képest vékonyabbak, így a második emelet padlószintje magasságában egy falsík- visszaugrás látható. A terek közötti összeköttetésekre ajtónyílás- nyomok utalnak. A felső vár keleti osztófalának északi végén teljes magasságában rés keletkezett. A falbekötés helyén, az északi falfelületen az osztófal északi végén nyíló három egykori ajtónyílás káváinak és részben áthidalásainak csonkjai maradtak meg. A földszinti ajtónyílás közvetlenül az északi falsík mellett nyílt. Az első emeleti ajtónyílás északi káváját ferdén az északi falsíkba behúzva képezték ki úgy, hogy a káva az osztófal nyugati síkja előtt az északi falba bemélyedő fülkéből indul a nyugati falsík vonalában, s a keleti falsík vonalában éri el a keleti traktus északnyugati sarkát. A felette levő 2. emeleti ajtókáva ehhez igazodva közel azonos alaprajzon húzódik, s a nyílások bejáratánál levő fülke a 2. emeletre is kiterjed. Az alsó szint valamennyi helyiségében boltozatmaradvány vagy boltozatnyom volt megfigyelhető vagy található ma is, kivéve a ciszternaudvart és ettől északra az északi fal keleti szakaszát. A középső és keleti traktus földszinti falain a dongaboltozatok számára utólag bevésett boltvállak, illetve homlokívek láthatók. A keleti traktus nyugati falsíkján a földszint felett a falsíkba bemélyítve falazott két homlokív található. A keleti traktus keleti falsíkján a bevésett boltváll alatt két, a falsíkba falazott homlokív található, ahol az ívmezők enyhén kiemelkednek. 388
