S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)

Rainer Pál: A veszprémi Szentivánszeg a középkorban (Írott források és régészeti emlékek)

Garai János veszprémi püspök, I. Lajos király tit­kos kancellárja nápolyi útját megelőzően, 1348. ok­tóber 2-án Veszprémben végrendelkezett. Végrende­letében 50 forintot hagyott a Szt. János-egyháznak („item quinquaginta florenos... volo dari ecclesie sancti Iohannispredicte’).7 László csázmai prépost, I. Lajos király kápolna­ispánja és titkos kancellárja előtt 1355. május 14. után Veszprémi István fiai, Lőrinc és Mihály a Veszprémben a Büdös-tónál, a Keresztelő Szt. Já- nos-plébániatemplom közelében lévő két telküket (,,...in territorio Vesprimiensi Bidusstow vocatoprope ecclesiam parochialem sancti Johanis Babtiste... ’) el­cserélték a veszprémi káptalan telkével. A káptalan pedig meghagyta őket az ugyanezen templom NY-i oldalán lévő sessiójuk birtokában.8 A veszprémi káptalan előtt, 1386. augusztus 10-én Ondi István fia, Mihály és felesége, Katalin (a veszprémi Pál fia Péternek a leánya) Veszprém városában, a Keresztelő Szt. János-egyház mellett levő, a K felől a néhai István fiainak: Lőrincnek és Mihálynak a sessiójával, E felől az említett egyház telkével, amelyen most ezen egyház jobbágy szakácsa („cocus iobagio”) él, NY felől pedig a szintén emlí­tett Pál fia Péter telkével határos sessiójukat a rajta lévő épületekkel, nevezetesen pincével s föléje épített „solarium”-mal,9 Hímházi György fia Lukács mester­nek, Benedek veszprémi püspök testvérének, szava­tossági biztosítékkal, nyolc dénár-márkáért eladták.10 Zsigmond király Budán, 1395. április 16-án kelt oklevelével fiúsította a veszprémi Domonkos fia András leányát, Margitot, hogy a Veszprémben, a Büdös-tó völgyében lévő nemesi telküket, amely Keresztelő Szt. János-plébániatemlomától K-re volt (,, Wesprimio inter vallem Bydestow a parte orientali et ecclesiam parochialem sancti Johannis Babtiste'), atyja halála után örökölhesse.11 7 gutheil 1979, 318. nr. 84.; 2007, 131-133. nr. 84. 8 KUMOROviTZ 1953,186. nr. 463.; gutheil 1979,319. nr. 90.; hungler 1988,75-, 77.; gutheil 2007,140-141. nr. 90. 9 bartal 1901, 618. szerint a „solarium” egyik lehetséges jelentése padlás, emelet. így itt feltehetően egy borospin­céről és a föléje épült présházról lehetett szó. (Pintér Lász­ló régész kollégám hívta fel figyelmemet ezen szótári hely értelmezésére, köszönet érte.) 10 kumorovitz 1953,331-332. nr. 855.; hungler 1988,77. 11 gutheil 1979, 323. nr. 112.; 2007, 171-172. nr. 112. IX. Bonifác pápa Rómában, 1399. május 16-án rendelkezett, hogy András, a veszprémi Kereszte­lő Szt. János-plébániatemplom rectora („dilecti filii Andree, rectoris parochialis ecclesie sancti Johannis Babtiste Vesprimiensis”) a Veszprém vári Minden- szentek-egyház prépostjától, Lászlótól szenvedett bántalmakért elégtételt nyerjen.12 Veszprémi Nemes Gergely és testvére, Gál szabó a veszprémi káptalan előtt, 1424. április 24-én el­adták Veszprémben lévő puszta telküket és 46 hold földjüket 50 forintért Miklós veszprémi kanonok, segesdi főesperesnek. Ezekből 8 ekealja föld Szőlő­sön (Veszprém határrésze), K felől a Szt. János-egy­ház („quorum novem in Zewles inter terras ecclesie sancti Johannis”), D felől Pores György és Balázs, NY felől pedig Sclavus Bálint jobbágy földjével volt határos.13 A veszprémi káptalan 1464. július 3-án jelentette Guthi Országh Mihály nádornak, hogy utasításá­nak megfelelően megkísérelte a veszprémi Kereszte­lő Szt. János-egyház Szűz Mária-kápolnája igazgató­jának, Miklósnak („disereti domini Nicolai rectoris capelle beate Marie Virginis ad latus ecclesie beati Johannis Babtiste de Wesprimio constructe”) a be­iktatását a veszprémi és szentkirályszabadjai kúriás telkekbe, de a beiktatásnak többen ellene mondtak, ezért ezeket megidézte a nádor elé.14 A veszprémi káptalan 1484. május 9-én mint kegyúr a Veszprém városi Keresztelő Szt. János-egyház É-i oldalán álló Szűz Mária-kápolna oltárigazgatóságát, minden tar­tozékával, jövedelmével és hasznával együtt, Miklós ed­digi oltárigazgató halálával, Czeglédi István mester veszp­rémi kanonoknak adományozta („rectoratum capelle beate Marie Virginis ad latus ecclesie nostre Sancti Johannis Babtistae, a parte scilicet aquilonari in civitate Wesprimiensi constructe et fondate per mortem disereti viri Nicolai presbiteri ultími veri legittimi et immediati possessoris eiusdem capelle de iure et de facto vacantis nosreque donationi et collationi ex iuris patronatus auctoritate omnis iuris titulo pertinentem cum omnibus et singulis proventibus, utilitatibus et obventionibus ac iuribus et iuxisdictionis eiusdem capelle dicto magistro 12 vpro 2. köt. 1899, 314. nr. CCCXCVI. 13 gutheil 1979, 325. nr. 125.; 2007, 197-198. nr. 125. 14 BÉKEFi 1907, 57.; 1912, 28.; gutheil 1979, 329. nr. 148.; 2007,233-235. nr. 148. 336

Next

/
Oldalképek
Tartalom