S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Egervári Márta–K. Juhász Andrea: Csalánból szőtt, hímzett kendő készítéstechnikai elemzése (A csalán mint rostnövény)
Közép-Európában ez a nagy csalán vagy Urtica dioica (11. ábra), amiből fonásra alkalmas rostot nyerhetünk. A feltárást - hasonlóan a kenderhez és a lenhez - végezhetjük kémiai vagy természetes, azaz biológiai úton. Az így nyert rostokból kellemes fényű, a pamutnál erősebb, a lenhez hasonló, de annál finomabb, puhább és picit rugalmasabb fonalak készülnek.8 A termesztett növény rosttartalma 1,2-16% közötti, a szárazanyag és a rosthozam 140-1280 kg/ ha. A rostok kinyerésére az aratás a második évben kezdődik, és jó hozammal termeszthető néhány évig. Egyedül a tiszta rostcsalánnal valósítható meg az ültetés és vágás. Néhány mezőgazdasági tevékenység hatással van a rostok minőségére, de az általános összefüggés még nem teljesen tisztázott.9 Az Alternatív Agrárkultúra című folyóirat szerint a termesztett csalánrost az öko-textiliparban gazdaságilag ígéretes potenciált mutat. Szintén kedveltek az exkluzív, kézzel készült termékek is (12. ábra). A csalánkender különböző fajtái10 a szubtrópusi övezetben elterjedtek; honos Indiában, Ázsia déli részein, de Japánban is ősidők óta termesztik. Nem ad egyenletes finomságú rostokat (13. ábra); dur- vábbjából kötelek, hálók és kötözőanyagok, zsákok, kárpitok és egyéb ipari szövetek készülnek. A finom rostokat kellemes viseleti kelmék, ruházati textíliák céljára használják fel. A textilkészítésre alkalmatlan rostmaradékból és -töredékekből papír állítható elő. Napjainkban a legismertebb csalánkender-termesztő- helyek, csak úgy, mint régen, Kína és Nepál (14. ábra). Az őshonos himalájai óriás csalánt (helyi nevén allo) évszázadok óta aratják Nepál hegyeiben. Három méter magasra is megnő, erős, tartós, és aratás után gyorsan regenerálódik. Úgy nő, mint a gyom, és nem igényel öntözést, permetezést. Kézzel aratják. 8 Th. Campbell azt mondta, hogy az öreg csalán rostja pont olyan jó a fonáshoz, mint a len, és az anyja szerint a csalánból szőtt ruha sokkal tartósabb. (Lásd még 14. lábjegyzet.) 9 VOGL—HARTL 2003, 119-128. 10 Boehmeria Jacqu. fajai B. (v. Urtica) nivea L„ (v. csanálkender). B. tenacissima Gaud. (B. utilis Blume ramfe, ramee, rameh), B. sanquinea Hassk., meg a B. frutescens Blume rostját is felhasználják. Az utóbbi Nepálból és Sikkimből kerül a kereskedelembe pooah fibre néven, de hétköznapi neve allo. Zöld rostokat ad, irigylésre méltó bőrbarát, kellemes viselet. A kutatások szerint csak a Himalája lejtőin termesztett allo képes ilyan jó értékeket produkálni, így sok helyi gazdának nyújt stabil megélhetést. A legkorábbi ismert korú lelet Kr. e. 6000 körüli, Anatóliából származik, ezt követi az Egyiptomban talált, hócsalánból (Boehmeria nivea) készült gyolcs, amit Kr. e. 5000-3000 között alkalmaztak a mumi- fikáláshoz.11 Angliai, svájci, skóciai, skandináv és orosz leletek igazolják, hogy az őskorban Európában is fontak, szőttek csalánból. Linda Hurcombe írja, hogy találtak Angliában néhány textiltöredéket, a kőkorból néhány kőeszközt is, amit feltevése szerint legalább részben a csalánrost kinyerésére használtak. Ezt igazolandó, gyakorlati kísérleteket végzett, és sikerült neki különböző eszközökkel különböző minőségű rostokat kinyerni.12 Dániában Voldtofte környékén talált bronzkori urna belsejében megmaradt szövetdarabkák újravizsgálata során a mikroszkópos felvételeken (15. ábra) olyan kristályokat találtak a rostokon, amelyek azt bizonyítják, hogy a szóban forgó finom, Kr. e. 940-750 közötti vászon Közép-Európából származó csalánból készült.13 11 Az ősi Egyiptomi feljegyzésekben csalánnal kezelnek ízületi gyulladást, lumbágót, reumát, paralízist, depressziót, sőt tífuszt és kolerát is. 12 Period: Late Mesolithic/Early Neolithic (c. 4200-3300 BC) Project tide: Prehistoric cordage and fabric: flint serrated edges, plant processing and the Tybrind Vig fabric Researcher: Linda Hurcombe, University of Exeter, England Reference number: HAF 11/07 Project title: A Prehistoric Functional Puzzle: flint serrated edges for plant processing Researcher: Linda Hurcombe, University of Exeter, Exeter, UK. http://www.sagnlandet.dk/ WAS-NETTLE-CLOTH-ONCE-THE-PREVAILING- FASHION.543.0.html 13 A Scientific Reports-ban közölt felfedezés szerint a dániai sírban talált ősi szövetdarabkáról korábban azt hitték, len; ehelyett importált vadcsalánból készült, ami új megvilágításba helyezheti a bronzkori Európa kereskedelmét. A Lusehoj nevű bronzkori temetkezési helyen fellelt fényes és puha szövet egy fényűző, luxus anyagdarab lehetett, véli a kutató. „Az európai csalánból nyert szálak nagyon finomak, puhák és fényesek, gyakran egyfajta korabeli selyemként emlegetik” - mondta Mannering. A rostokat, valamint egyes kristályok növényi szövetben való jelenlétét vizsgálva a kutatók megállapították, a lelet egy csalánszerű, 617
