S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Egervári Márta–K. Juhász Andrea: Csalánból szőtt, hímzett kendő készítéstechnikai elemzése (A csalán mint rostnövény)
A csalán jótékony hatásait a római katonák is áldották, különösen az angliai hideg és nedves éghajlat alatt. Hippokratész (430-377 Kr. e.) és a követői 61 féle gyógymódot jegyeztek a csalánhoz. Apuleius (150 vagy 400 körül, a kora nem tisztázott) Herbárium című könyvében hasonlókat jegyez le, de megemlíti a festésre való és a lennel kevert alkalmazását is. A csalán rostnövényként Skandináviában és Skóciában a 19. század közepéig volt elterjedt.14 Azután az ipari feldolgozás igényei és az olcsó indiai import miatt előtérbe került a len és a pamut. Olaszországban a parasztság körében szintén a 19. század közepéig foglalkoztak a csalánrost kinyerésével, feldolgozásával. Később túl kevés lett a nyersanyag ahhoz, hogy akár csak részben is, de megjelenjen a piacokon. Főleg iparművészeti, nép- művészeti darabok készülnek belőle. Lengyelországban a 17. század közepéig fonták és szőtték a csalánt, amikor is leváltotta a selyem. Magyarországon az ismertetett darabokon15 kívül az Iparművészeti Múzeum úrihímzései között tartanak számon több félcsalán szövetet, de valószínűleg jóval magasabb a valós előfordulási szám.16 importált növényből készülhetett. Csak néhány olyan régió van, amely a szövetből kinyert stronciumarányoknak megfeleltethető, de a legvalószínűbb jelölt Ausztria délnyugati része. A bronzból készült temetkezési urnában található maradványok a mai osztrák területekről származnak, s valószínű, hogy a szövetanyag is innen eredeztethető, vélekedik Mannering. 14 Angliában skót ruha (Scotch cloth) néven ismerték. Az angol költő, Th. Campbell arról panaszkodott, hogy náluk Angliában mennyire csekély figyelmet fordítanak a csalán hasznosítására, pedig Skóciában csalánt evett, csalánt ivott, csalán ágyneműben aludt, és csalánnal festett csalánabroszról ebédelt. (Kassie Vance-től a herballegaci. com oldalán 2014. február.) 15 Mintakincsüket és készítéstechnikájukat figyelembe véve, nem helyi, hanem import, esedeg ajándékozásból származhatnak. 16 A korai leírások alapján a csalán rostját közel azonosnak tartották a lenével, csak finomabbnak. Felmerült, hogy jó lenne újravizsgálni azokat a textíliákat, amelyeket a lajstromok „finomlinen” néven emlegetnek. Vannak olyan leírások is, miszerint a Kínából származó csalánszöveteket, utalva az eredetükre, batisztnak nevezték. Tudjuk, hogy Kína az egyik fő termesztője évszázadok óta a csalánkender két fajának is. A Pallas Nagy Lexikona szerint „Ázsia déli részén a B. sanquinea Hassk. meg a B. ffutescens Európában az ipari célú termesztéssel az I. világháború idején kezdtek el kísérletezni. Németország a szűkös és drága pamutimport kiváltására kényszerült. Ennek a megoldására csalánból készült egyenruhákat rendszeresítettek. A kutatások a II. világháborúig folytatódtak, és a különböző variációk egészen a század elejéig, az őshonos fajtáig visszavezethetők. Az e növénnyel kapcsolatos kutatások nemcsak rost- és gyógynövényként való felhasználására irányultak. Az őshonos, évelő nagycsalánból 45 kg kellett egyetlen ing elkészítéséhez.17 Az Urtica dioica egyike a leggazdagabb kloro- fil- és zöld színanyag tartalmú alapanyagoknak. A növény főzetét évszázadok óta használják textíliák zöld színűre festéséhez. A II. világháború elején az angol kormány megrendelésére a zöld 100 árnyalatát tartalmazó színkollekció készült csalánból, amit a katonai egyenruhák álcázó színének festésére használtak.18 Napjainkban a német autóipar lát fantáziát a csalánrost hasznosításában, kárpitok ás hangcsillapító alkatrészek gyártására kívánják hasznosítani. Ezzel kapcsolatban tavaly indult egy kísérleti projekt. Vésztő határában öt hektáron száztízezer csalánpalántát ültettek ki. A csalántermesztés beindítása lehetővé teheti, hogy a kárpithuzatok alapanyagát helyben termesztett növényből állítsák elő, a finomabb szálú csalánnal kiváltva az importból származó gyapotot.19 Vésztőn, illetve Németországon kívül csak Franciaországban van hasonló ültetvény. Molnár Sándor elmondta, hogy a kézzel betakarított növények többet érnek, nagyobb előnyben részesítik a felvásárlók. Egy piacvezető német cég, a Mattes&Ammann 10 éves szerződést ajánlott.20 Csalánkenderből készült műtárgyak közül egy Blume rostját is felhasználják”. 17 Kassie Vance jegyzete alapján: a vizsgált uniformisok 85%-a csalánszövetből készült. Sajnos a cikk nem írja, hogy hány öltözet volt a vizsgálat tárgya. 18 The benefits of the use of stinging nettle in herbal preparations. http://www.herballegacy.com/Vance_History.html 19 Csicsó László, a csalánprojekt vezetője és Molnár Sándor, a falu polgármestere nyilatkozata alapján, www. hiradó.hu/ 20 Friss hírek magyar termékekről. www.beol.hu [2013.06.27.] 618
