S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)

Vidi Nándorné: Karácsonyi énekes népszokás a bakonyi, Balaton-felvidéki német falvakban Christkindl (’Christ Child’)

A játék biedermeier kori elterjedésről dr. Lackovits Emőke néprajzkutató is ír.13 Dr. Lukács László néprajzkutató a Fejér megyei Christkindl leírásai14 között a pusztavámi Christkindl-knél említi, hogy evangélikus Christkindl-csoport is járta a falut, ruházatuk megegyezett a római katolikusokéval. Két lány és három fiú alkotta a csoportot. Az egyik lány kezében csengő és vesszőkorbács, a másikéban csengő és persely volt. A két fiúnál vessző, az egyik kezében tarisznyát fogott.

A szokás protestáns eredetének igazolására kislődi adataim is vannak.

Kislődre 1723 után nemcsak katolikus, hanem protestáns felekezetű németeket is telepítettek be. A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban végzett anyakönyvi kutatásaim során Kislőd 1745. évi lélekösszeírásában a magyar protestáns családok (Marin Dávid, Georgius Basco) mellett 24 német ajkú protestáns család neve szerepel: Köller, Fíaupt- mann, Fux, Geir, Klein, Kun, Hochaus, Englert, Leffler, Hoch, Reiseinger, Foller, Hugo, Jung, Rei. A kislődön vezetett História Domusban olvasható, hogy ágostoni hitről római katolikus hitre tért át a vesztfáliai („burkusországi”) Pauler Károly 1840. február 23-án, a vasárnapi szentmisén, Albert Adám és Kungl József kislődi hívek jelenlétében. 1849. február 12-én Gulden István plébános előtt Fekker Gusztáv és a 29 éves, Eisenbergből származó, ágostoni hitvallású evangélikus kovácsmester, Emészt Ferdinánd szintén katolikus hitre tért.15

Gulden Forintos István (1814-1884) kislődi plébános leírásából tudjuk, hogy a protestáns családfők nagy része nem tért át Kislődön a katolikus hitre, inkább megtartották vallásukat és Vidre, Alásonyba költöztek.16 Távozásuk valószínűsíthetően erősen összefügghetett Padányi Bíró Márton püspök rekatolizációs törekvéseivel. Megjegyzem még, hogy a Christkindl-kutatást érintő 72 Veszprém megyei német faluból ez idáig csak 17 olyan német települést találtam, ahol ismerik a Christkindl-t, a többi helyen karácsonykor betlehemeznek.

13 s. LACKOVITS 2000, 47.

14 GELENCSÉR-LUKÁCS 1991, I 5 I.

15 SZITÁSI—VIDI 2013, 56., 57.

16 Uo. 51.

Christkindl a bakonyi és Balaton-felvidéki német falvakban

A törökök kiűzéséért folytatott harcok, a 15 éves háború (1591-1606), a Bocskai-felkelés (1604— 1606), a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) jelentős károkat okozott Magyarország társadalmának és gazdaságának. A háborúk, az éhínség, a járványok, az elvándorlások miatt az országban számos település tűnt el népességével együtt. Az ország benépesítéséhez, a termelés, a gazdaság talpra állításához szorgalmas iparosokra, bányászokra, a paraszti munkában járatos földművesekre volt szükség. Nagyobb részben a bécsi udvar, kisebb részben a magyar földbirtokosok irányításával III. Károly (1711-1740)17 engedélyével különböző szakaszokban és népmozgalmi hullámokban szervezetten, leginkább Németország középső és déli területeiről protestáns és római katolikus vallású német ajkú népességet telepítettek be a 18. században. Napjainkra egy jelentős részük asszimilálódott és beolvadt a magyar társadalomba, egy részük azonban ma is büszkén őrzi anyanyelvét és kultúráját. A német falvakban élő svábok18 örökül kapott hagyatékként tartják számon és ápolják a Christkindl-t, amely számukra a jászol, a fenyőfa és az adventi koszorú mellett a karácsony szimbóluma.

A német falvakban több elnevezése ismert az Istengyermek születéstörténetét bemutató szokásnak: Chrsitkindl, Chrsitkindlspiel, Christkindl-játék, Christkindl-járás.

Advent utolsó napjaiban bemutatott német eredetű karácsonyi miszétriumjáték magyar megfelelője a bölcsőcske, bölcsőcske-járás, a Káli-medencében a koronásjáték vagy paradicsomjáték.19

A Bakonyban és a Balaton-felvidéken 17 német faluban ismerik a Christkindl-játékot. 11-ben ma is játsszák: Bakonynánán (Nana), Bándon (Band), Gyulafirátóton (Ratot), Herenden (Herend), Kislődön (Kischludt), Márkon (Marka), Magyarpolány17 Magyarországon IV. Károly.

18 A 18. században Németországból Magyarországra betelepített németeket nevezik így attól fiiggedenül, hogy nemcsak svábok, hanem bajorok, frankok, pfalziak, németalföldi és elzászi eredetűek. Feltehetően az elsőként Szatmár megyébe betelepített, Sváb földről érkezett telepesek nevéről.

19 S. LACKOVITS 2000, 49.

525