S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)

Limbacher Gábor: Gyermekáldásért folyamodó vallásos gyakorlat a jelenben. A Laczkó Dezső Múzeum Születése c. konferenciáján 2013. június 6-án elhangzott előadás tanulmányváltozata

A római Oratorio del SS. Sacramento al Tritone szentélye közelében posztamensre helyezett Madon­na-kép áll, körülötte telis-teli votív fényképekkel, s kisebb számban levelekkel (61-65. ábra). Az egyik ilyen, kegyet kérő levél az irgalmas Madonnához Fernandáért (64. ábra: Madonna misericordiosa facci la grazia per Fernanda che porta il nome di Jesus). A fényképeken többször föltűnnek fiatal pá­rok, csecsemők, kistestvérek és újszülöttjét boldogan ölelő család, mint a gyermekáldás különböző fázisa­inak fogadalmi dokumentumai. Spanyolországban is él ez a gyakorlat. Például a sevillai Szent József- kápolnában a töviskoronás, megkötözött kezű Jézus öltöztetős ábrázolása két oldalán votív fényképtáb­lák vannak tele fotókkal (66. ábra). Egy-egy témába vágó fényképhez még babaholmit (csecsemőzoknit, -kesztyűt) és az egyik csecsemő fotójához kék szala­got is helyeztek (67. ábra). A fotókon szerelmespár, házaspár csecsemővel, újszülöttek és kisgyermekek láthatók (68-70. ábra). A gyermekáldást célzó fogadalmi gyakorlat a ke­leti kereszténység körében is megfigyelhető. Szerbi­ai helyi közösségekben Szent György a család és a gyermekáldás védőszentje. Például egy adriai szerb faluban imádsággal kérték a szentet, hogy adjon esőt és fiúgyermeket.35 (71. ábra.) Görögországban ma is vásárolható csecsemőt ábrázoló fémoffer. A gyermekáldás főbb bizánci patrónusai Szent Anna, Szent Erzsébet és chrysovalantou-i Szent Irene. Az addig meddő asszonyok, miután kérik Szent Irene közbenjárását, gyakran gyermekáldásban részesül­nek (72. ábra). Ilyenkor szokás a gyermek nevét hálából Szent Irene után választani. A mindenben közbenjárni tudó Istenszülő Szűz Mária is a gyer­mekáldást óhajtók nagy pártfogója. Például egy észak-görögországi falu, Vithos templomi kegyképe, mintegy a falu öltöztetett Máriája áll a tisztelet előterében. Népi virágkeretben lévő képe terítővei, fém glóriarátéttel és offerekkel látható. A fogadalmi tárgyak között feltűnik a csecsemő formájú fémla­35 http://www.parokia.hu/kozosseg/dkk/170/ [2014.09.03.] pocska is (73-74. ábra). Ugyanilyen babaoffert he­lyeztek az Olümposz lábánál fekvő Szent Kori kegy­helyén lévő sziklakápolnában a szent ikonjához, a függönyre erősítve (75. ábra). Témabemutatásunk összességében arról szól, hogy mind Magyarországon, mind Európa-szerte meg­figyelhetőek a gyermekáldásért folyamodó vallásos képzetek és gyakorlatok a jelenben is. Míg azonban nálunk jobbára visszaszorult az intim magánszféra keretei közé, addig külföldön, főleg a mediterrán or­szágokban általánosabb és virulensebb képet mutat. A kultuszhelyeket és -képeket vizsgálva úgy látszik, hogy a gyermekáldást hagyományosan patronáló szentek, így Szent Anna, ma már nem annyira áll­nak a kultusz középpontjában. Szent Anna vatiká­ni templomában semmilyen fogadalmi gyakorlatra utaló tárgyat nem találtunk. A római S. Andrea déllé Fratte bazilika Szent Anna halálát is bemutató im­pozáns kápolnájában sincsenek fogadalmi emlékek, pedig ugyanitt a Szűz Mária-oltárnál sok-sok offer, a Szent Kereszt-kápolnában külön asztalka van a felajánlások számára, és a Pietá-szobornál égieknek szóló levelek. Az egyház befolyása a jelenben kevés­bé látszik érvényesülni. Nagyrészt leegyszerűsödve a Szenthez szólnak a kérések, vagy az Istenség és Szűz Mária differenciálatlan szemléletével fogalmazzák meg a szükséghelyzetben elérendő céljaikat. A je­lenkor kultuszáramlatai, új vallási mozgalmak, ezo- téria is jelentősrészt alakítják a vallásos gyakorlatot egy individualizálódott, alapvetően már nem falusi, hanem urbánus világban. Mint a fentiekben láthat­tuk: sokak meggyőződése, hogy vallási alapon, égi pártfogással a meddőségből is lehetséges gyermekál­dás. Kérdés, hogy Magyarországon és Európa-szerte megújul-e a transzcendenshez korábban általánosan fűződött emberi kapcsolat, benne a gyermekáldásért folyamodó vallásos gyakorlat, helyreáll-e az egész­séges és elégséges utódlás kultúrája, vagy meghatá­rozóvá válik hazánk és kontinensünk elöregedése, s vele a herderi jóslat valóra válása. 479

Next

/
Oldalképek
Tartalom