S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Rácz Miklós: A cseszneki felső vár ásatásának (2003, 2005) és a keleti torony kutatásának (2002–2003) eredményei
A két homlokív vállmagasságának megfelelően az északi és déli falon a földszinti padlószinthez közel két boltvállszakasz látható. A felső vár középső traktusának északi oldalán, ahol a belső falszoros nem övezi a felső várat, két külső falpillér található, melyek az alsó szint közepe magasságáig állnak. Az első emelet felett a nyugati traktust dongaboltozat fedte. A középső traktus falainak nagy része elpusztult, de a fennálló nyugatabbi szakaszokon az északi és a déli falon is az osztófal melletti sarokból induló homlokívek részletei voltak megfigyelhetők. A keleti traktus első emeleti helyiségét észak—déli tengelyű dongaboltozat fedte. A boltozat feletti 2. emeleti padlószint alatt kb. 1,7 m-rel alacsonyabb padlószintű síkfödém nyomai látható padka, illetve gerendafészeksor formájában. A boltozat falba beeresztett vállait és homlokíveit utólagosan síkba vésték a téglák megfaragásával. Az utólagos síkfödémet gerendafödémként, szorosan egymás mellé helyezett gerendákkal építették meg. Az északi oldal keletebbi külső falpillérének vonalában az első emeleti fal teljes szélességében egy főként téglából épült síkkal zárul, melynek felső részén boltozatmaradvány figyelhető meg: a két falpillér felett egy nagyméretű nyílás törte át a falat. Az ablaknyílásokat a traktusok és égtájak szerint neveztük el, így a traktus déli és északi, a középső traktus északi (kettős ablak) és déli, a nyugati traktus északi, délnyugati és déli ablakáról beszélünk. A középső traktusnak délen szintén kettős ablaka volt, a kettőből a keleti elpusztult. A második emeleten a nyugati traktusban északi ablak, északnyugati befalazott ablak, délnyugati ablak, a déli oldalon kettő, nyugati és keleti ablak található. A középső traktusban az északi oldal nyugati végén egy ablak található, ettől keletre egy következőnek egy részlete maradt meg. A keleti traktusban két-két fülke található az északi és a déli falban, az északi oldal közepén és a keleti oldalon egy-egy lőrés, a keleti oldal déli részén két árnyékszékajtó, melyek közül az északabbi be van falazva. 4. A korábbi feltárások eredményei 1967-69 A feltárt jelenségek a dokumentáció alapján írhatók le.20 Az omladék alól előkerültek a középső és nyugati traktus osztófalainak és belső kialakításának maradványai. Az osztófalakat elsőre utólagosnak, újkorinak vélték: „a középen húzódó kelet-nyugat irányú újkori téglafalat keletről egy észak-dél irányú... ugyancsak újkori fal határolja”, „a később beépített középső udvar alaprajza kirajzolódik”. (67.N.5) Erre a bélyeges téglák alapján következtettek: „e falak a belőlük előkerült bélyeges téglák évszámai alapján XVII és XVIII századiak. ” (67 J. 1) A középső traktus keleti helyiségének ciszternaudvar felőli fala kb. 2 m magasságban maradt meg, benne két, a ciszternaudvarra néző ablakmaradvánnyal. A kőfalazatban a kifelé szűkülő nyílásukat téglából képezték ki, tokjuk vagy kőkeretük a külső síkban volt. Az osztófalak nyugat felé alacsonyabban maradtak fenn (67.EXI/2). A középső traktus keleti és nyugati helyiségének északról nyíló bejáratai is részben megmaradtak. A rézsűs kávájú nyílások tokhornyai a külső oldalon helyezkedtek el. A keleti helyiség bejáratánál látható, hogy a nyílás káváját téglából képezték ki. A keleti helyiség délnyugati sarkában egy kívül négyszögletes, belül ovális tüzelőberendezés, formája alapján sütőkemence maradványai kerültek elő. Nyílása keleten helyezkedett el, alsó 3-4 téglasora maradt meg, ovális tűzterének belső fala a tűztér alacsony boltozatú ívét mutatja. Északi oldalán alacsony kő-tégla, keleti oldalán éltégla padka maradványa helyezkedett el. A középső traktus nyugati helyiségének délkeleti sarkában négyzetes téglaépítmény, feltehetőleg kályhaalépítmény állt (67.EVIII/1). A válaszfalban a két tüzelőberendezés között a kemence felől egy tégla boltövvel áthidalt, befalazott füstelvezető- vagy fütönyílás helyezkedett el, a másik oldalról egy beomlott boltozatú hasonló nyílás. A felmérési rajz tanúsága szerint a két 20 Az egyes ásatások irodalomjegyzékben szereplő dokumentációinak egyes részeire terjedelmi okokból a főszövegben hivatkozunk a következőképpen: J.: kutatási jelentés; N.: kutatási napló; E: fénykép. (Pl. 68.J.5. = PAMER 1968, Kutatási jelentés, 5. oldal.) 389
