S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)

Szvath Márton: Késő középkori és kora újkori fémleletek a nagyvázsonyi várból. 1.

gondos, míves formát mutat. A penge gerinccel való erősítésére azért volt szükség, mert a pengének egyrészt vékonynak kellett lennie, másrészt a munkavégzés közben jelentkező nyomásnak ellent kellett állnia. A csavart nyél itt is a jobb, csúszásmentes fogást, a hurok pedig a felakasztást szolgálta.137 A veszprémi múzeumnak egy, a bemutatottakkal megegyező példányát Müller Róbert szintén kaparóként azonosította,138 miután a szakirodalomban - tévesen meghatározva - szőlőmetsző késként tűnt fel.139 Az eszköz azonosításakor problémát okozhat az is, hogy egy formájában igen hasonló eszköztípust a korabeli kőművesmunkában stukkóformázó késként használtak, ennek a pengéje azonban egyenes, jobban hegyesedő, visszahajtás nélküli.140

4.2. Szűrők, kanalak (6. ábra 10-14)

Az 4.2.1. számú tárgy egy töredékes vaskanál, amelynek négyzetes átmetszetű nyaka a nyél vége felé fokozatosan szélesedik. Feltételezhetően konyhai eszköz, bár funkciójáról nehéz bővebbet mondani, az ásatásokon előkerülő darabok többnyire ennél nagyobb méretűek.141

Konyhai szűrőkanalak több töredéke is előkerült a vár leletanyagában. A 4.2.2. és 4.2.3. számú között csak anyagában van eltérés, az előbbi vasból kovácsolt, míg utóbbi rézből készült. Lyukmérete mindkettőnek 4 és 6 mm között van. Konyhai szűrőkanálhoz tartozott a 4.2.4. számú, hosszú, téglalap átmetszetű, köpűs nyél is, melyen két hosszúkás téglalapból álló mesterjegy látható. Kanala csak töredékesen maradt meg.

Kanál vagy szűrőkanál nyele lehetett az 4.2.5. számú nyél is, amelynek közepén az erős korrodáltság miatt alig megfigyelhető csavarás található. Egyik végén köpűvé szélesedik, a kanál felé eső végén lapított. Utóbbi két darab jó analógiája a sarvalyi vaskanál,142 de hosszú nyelű, köpűs végű konyhai merítőkanalat kolostori anyagból is ismerünk.143

137 szabó GY. 1954,137.

138 MÜLLER 1982, 593.

139 kecskés-pető 1974, adanár.

140 gere 2003, 35. tábla 4.; kárpáti 1978, 11. ábra.

141 Pl.: holl-parádi 1982a, 21. kép 6.; gere 2003, 55. tábla 1-3.; méri 1954, XXXI. tábla 9.

142 holl-parádi 1982a, 21. kép 6.

143 holl 2000,47. ábrái.

4.3. Nyársak (6. ábra 15—20)

A 4.3.1. számú, négyzetes átmetszetű pálcából kovácsolt nyél egyik vége törött, másik vége hurkosán visszahajtott. Ugyanez mondható el a 4.3.2. számú darabról is, ennek szárát azonban megcsavarták, hasonlóan a 4.3.3. számú, töredékes darabhoz. 15-16. századi környezetben, ásatási anyagban gyakran előfordulnak a csavart, hurkos végű nyársak,144 közülük az ozorai feltehetően aló. század közepén került földbe.145

Egyértelműen nyárs töredékeként azonosítható a 4.3.4. számú vastüske, valamint a 4.3.5. számú, amely egy négyzetes átmetszetű nyéltüskével rendelkezik. Utóbbinál a nyárs maga kerek átmetszetűvé kovácsolt, de a nyél felé gúla alakban kiszélesedik. Legközelebbi párhuzama a muhi ásatáson került elő,146 de hasonló kialakítású a sarvalyi példány is.147

A fentiektől eltérő, villás nyárs a 4.3.6. számú eszköz (Eri I. meghatározása szerint pecsenyevilla). Téglalap átmetszetű szárát középen megcsavarták. Ennek párhuzamát is megtalálhatjuk 16-17. századi várak ásatási anyagában.148

4.4. Rézedények, csészék (7. ábra 1-5, 8. ábra 1-4)

A konyhai fémedények csoportja meglehetősen

töredékesen maradt meg, a fellelhető nagyszámú, de kisméretű vörösréz lemeztöredékből az eredeti méreteket, használati módot már nem lehetett kiolvasni. A táblázatba csak azokat a töredékeket foglaltam bele, amelyeknél vagy a méret, vagy bizonyos részletformák alapján következtetni lehetett az edény típusára, funkciójára.

Az első két töredék tulajdonképpen két teljes perem. Nagyobb méretű a 4.4.1. számú, a deformá- lódás miatt pontosan nem mérhető szájátmérője kb. 20-21 cm lehetett. A 4.4.2. valamivel kisebb, az előbbivel azonos kialakítású perem. Mindkettő kb. 1 mm vastagságú vörösréz lemezből készült, a fülrögzítő szegecsek megfigyelhetőek rajtuk. A gömbölyített peremet egyszerűen a lemez szélének visszahajtásával alakították ki, hasonlóan a bajcsai

144 PL: kiss 1963, 4. kép 1.; holl-parádi 1982a, 21. kép 1-5.; gere 2003, 55. tábl. 2.; kovalovszky 1969, 30. kép; éri—bálint 1959, XXXII. tábla 7.

145 gere 2003, 82.

146 éri-bálint 1959, XXXII. tábla 9.

147 holl-parádi 1982a, 127. ábra 15.

148 kalmár 1959, XXVIII. tábla.

363