S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Szvath Márton: Késő középkori és kora újkori fémleletek a nagyvázsonyi várból. 1.
zárja le, csúcsával az él felé. A nagyvázsonyi anyagban szintén nagyobb számban megtalálhatóak ezek a feltehetőleg osztrák importból származó kések. A feltételes módot a mesterjegy nélküli daraboknál részben a helyi műhely lehetősége indokolja, ezen kívül Holl Imre bővebben foglalkozott az osztrák jegyek jogtalan használatának kérdésével is.72 Ezzel a csoporttal kapcsolatban ki kell emelni, hogy elterjedése igen széles körű, a távolsági kereskedelem révén a legkisebb falvakba is eljutott, és a 15- században, valamint a 16. század elején használatuk kb. háromszorosan felülmúlta a többi típusét.73 Régészeti lelőkörülményeik alapján megállapítható volt, hogy a steyri kések késő középkori előfordulása nem volt rangjelző, használatuk a társadalmi rétegződést nem követte.74 Az első altípust (2. ábra 1-2.) a nagyméretű, fanyelű kések alkotják, amelyek mindegyikénél szélesebb a penge, mint a nyél (ozorai 3/a. csoport).75 Használatuk Ozorán a 15. századtól a 16. század közepéig biztosan kimutatható.76 Hasonló méretű kés Nagyvázsonyban a 3.1. számú, amelynél jól látható, hogy a nyélnél eredetileg szélesebb penge a sok élezés eredményeként végül a nyélnél keskenyebb lett. Nyilván a markolat, ill. a nyélborítás megóvása miatt a penge alsó néhány centiméterét nem élezték, ezért itt mérhető annak eredeti mérete. A faborítás rögzítését négy szegeccsel végezték el, az ötödik - pengéhez legközelebbi — funkciója a borítást lezáró rézlemez rögzítése volt. A 3.2. számú kés annyiban különbözik ettől, hogy penge- és nyélszélessége megegyezik. Itt megmaradt a faborítás, a nyelet felül lezáró, szegeccsel rögzített rézlap, és megfigyelhető a 4+1 szegecs elosztása. A nyélzáró pajzs alakú veret, valamint a rézlapot tartó tüske hiányzik. A sarvalyi B1 típusba sorolható.77 A 3.3. számú kés (2. ábra 3) töredékes. A nyél méretei alapján az ozorai 3/b. altípushoz tartozhat. Megfelel a főtípus kritériumainak, a nyél és a penge egyforma széles, hátsó oldalaik egy vonalba esnek, 72 holl 1994-95,167., 168. stb. 731. m. 177. 74 I. m. 177. 75 gere 2003, 72. 76 I. m. 72.; féld 1984, 21 kép. 77 holl 1994-95,173. a nyél enyhén szélesedik és hosszúsága mellett viszonylag keskeny. Ezt az altípust ott rétegtani alapon aló. század elejére, ill. a hódoltságkor elejére keltezték.78 Népesebb csoportot alkotnak a következő típusba sorolható kések (2. ábra 4-9), amelyeknél azonos pengehosszúság és nyélszélesség mellett is lehet nagyobb eltérés a pengék szélessége között. A 3.4. számú kés összehasonlító anyagként került bele a válogatásba, előkerülési helye ugyanis nem a vár, hanem a vártól légvonalban kb. 500 m-re található, Veszprém 1552-es eleste után felrobbantott79 Szent Mihály-kolostor. Itt a várbeli ásatással párhuzamosan folytak kutatások Eri István vezetésével. Beemelését az indokolja, hogy ebből a csoportból csak töredékes darabok kerültek elő a várból, ez az ép darab viszont magán hordozza a típus valamennyi ismérvét, így jól mutatja annak eredeti megjelenését, ami segít a vári töredékek értékelésében. Ez az előbbieknél karcsúbb, keskenyebb darab leginkább az ozorai 3/c. típusba sorolható. Ott ezt a típust a 15. század közepétől a 16. század közepéig sikerült kimutatni.80 Mivel a kolostor pusztulásának ideje ismert, ezt a példányt biztosan a 16. század közepe előtt használták. A sarvalyi osztályozás ismérvei alapján a B1 típusba tartozik.81 A kés pengéje és a nyél egyforma szélességű, a penge háta egyenes, vége hegyesedő. A nyél lefelé enyhén szélesedik. Szerencsésen megmaradt a nyél faborítása is. A pengén megmaradt mesterjegy sajnos korrodáltsága miatt nehezen azonosítható, egy Kecskemét környékéről előkerült példány steyri jegyére emlékeztet leginkább.82 Ide tartozik méretei alapján a 3.5. penge és a 3.6. számú töredék is. A 3.7. számú kés esetében a töredékes penge kikövetkeztethető hossza kb. 10,5 cm. Szélesebb nyéllapú és pengéjű változatai ennek a csoportnak a méreteik alapján szintén ide sorolható 3.8. és 3.9. számú kések is. A 3.10. számú kés (2. ábra 10) pengéje a sok élezéstől elvékonyodott, a nyél faborítása jó állapotban 78 gere 2003, 73. 79 éri 1958, 11. 801. m. 73. 81 HOLL-PARÁDI 1982a, 71. 82 HOLL 1994-95,12. kép 4. 35 7
