S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Szvath Márton: Késő középkori és kora újkori fémleletek a nagyvázsonyi várból. 1.
SZVATH MÁRTON KÉSŐ KÖZÉPKORI ÉS KORA ÚJKORI FÉMLELETEK A NAGYVÁZSONYI VÁRBÓL 1. Kések, evő- és konyhai eszközök A jelen tanulmány egy többrészesre tervezett régészeti anyagközlés első része, amely az ELTE Régészettudományi Intézete Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszékén készült szakdolgozat némileg átdolgozott változata. Az Éri István régész irányításával a nagyvázsonyi várban 1955 és I960 között folyt ásatás - amely a magyar középkori régészet egyik első nagyléptékű várkutatása volt — leletanyagának eddig csupán töredéke került különböző tanulmányokban közzétételre. A kályhacsempék Tamási Judit által elvégzett feldolgozásain kívül1 a különböző anyagcsoportok átfogó vizsgálata mindeddig elmaradt. A cikk ezt a hiányt szeretné részben pótolni azzal, hogy a szakdolgozati témaként feldolgozott fémanyag értékelését és eredményeit teszi közzé. Jellegét tekintve az anyag jellegzetes késő középkori - kora újkori vári anyagnak tekinthető, jelentős részben igen töredékes, gyakran nehezen azonosítható darabokkal, mivel a fémanyag döntő részét újrahasznosították. A vár a település belterületén található, és szinte az ásatás megkezdéséig folyamatosan lakott volt, ezért a régészeti korú leletek mellett jelentős mennyiségű recens anyag is felszínre került. Nagyobb feltáró munka 1960 óta nem folyt a várban, eltekintve az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ kutatói által 2005-2006-ban folytatott, a nyugati falszoros területén bekövetkezett falkiomlás miatt szükségessé vált helyreállítást megelőző, kisebb felületű kutatástól.2 Ekkor fémleletek csupán igen kis számban és töredékesen ke1 tamási 1987; 1989. 2 Gere L, Koppány A. és Thúry L. ásatása: VMMI Rég. Adattár 19441-2006.1. sz. rültek elő.3 Müller Róbert már 1985-ös tanulmányában felhívja a figyelmet, hogy több, nagyszabású középkori várásatásunk leletanyagát, így a fémeket is eddig csupán töredékesen tették közzé,4 utóbbi feldolgozottsága ráadásul messze elmarad a kerámiáétól, ezért is sürgetőnek tartotta az ilyen anyagok mielőbbi publikálását.5 A vár fémleleteinek értékelése eddig Éri Istvánnak a Gyűrű alakú napórák című 1957-es tanulmányára,6 illetve a zárszerkezetek és lakatok Temesváry Ferenc által vizsgált csoportjának a Nagyvázsonyi Füzetek 1-es számában megjelentetett publikációjára7 szorítkozott, aminek eredményeit a szerző a Kulcstípusok és zármechanizmusok fejlődése... című tanulmányaiba is beledolgozta.8 A vár A rendelkezésre álló írott forrásokat, a birtoklás-, építés- és hadtörténeti vonatkozásokat többen is kutatták. Terjedelmi korlátok miatt most csak — mivel ez a vizsgált leletanyaggal szoros kapcsolatban van - a vár használatának és lakóinak rövid, vázlatos ismertetésére vállalkozom. Nem térek ki annak építéstörténeti periodizációjára, ezt Éri István az ásatási eredmények alapján elkészítette és több munkájában ismertette.9 * * A kutatástörténeti adatok 3 Koppány András szóbeli közlése. 4 MÜLLER 1985, 430. 51. m. 427. és 436. 6 éri 1957. 7 TEMESVÁRY 1961a. 8 temesváry 1961b; 1963. 9 éri 1958; 1971; VMMI Rég. Adattár: Jelentés a nagyvázsonyi Kinizsi-vár ásatásáról 1958. május 14-augusztus 2-ig. 2631.1. sz. 351
