S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Regenye Judit–T. Bíró Katalin: Veszprém, Jutasi út neolitikus település leletanyaga. I. Kerámia, kő
vörös festés alatt nem ritka a feketés alapszín, a vörössel együtt ez adja a mintát, míg az edény másik oldala világosbarna. Hasonló jelenséget figyelt meg Angela Carneiro Michelstetten anyagán, a fehér pasztózus festés mindig szürke alapon jelent meg.10 Egy aljtöredék ritka bepillantást enged az edénykészítés részleteibe. A már festett aljra egy réteg agyagot tapasztottak, ez a fedés helyenként teljesen ép, másutt lepattogzott, és így láthatóvá vált a vörös szín (8. ábra 12.). Festés nem csak a vékony falú kerámiát borítja, a festett töredékek néha durvább kivitelűek. Vörös festés előfordul csőtalp belsejében is (4. ábra 7.). Alkalmanként kétoldali a festés a peremeken (8. ábra 1.). A plasztikus díszítés aránya alig magasabb a festésénél (13,6%). A bütykök peremen, vállon, hason elhelyezve találhatóak. Méretüket tekintve változatosak, a kis lencse alakútól a hatalmas oválisig. Utóbbi meglehetősen gyakori. A peremre vagy perem alá helyezett bütykök többsége kerek, ezek lehetnek kétfelől be- nyomottak, hegyesedők, átfúrtak vagy behúzott nya- kúak. A hatalmas ovális bütykök a perem alá kerültek, a függőlegesen felrakott hosszúkás-ovális bütykök (2. ábra 4.) a peremre. A vállon ugyanezek a formák jelennek meg, kivéve a behúzott nyakút. A hason minden típus megtalálható. Bizonyos edényformák bizonyos bütyöktípusokkal társulnak. Kihajló peremű fazekak vállán vagy hasán ovális függőlegesen felrakott (3. ábra 6.), kerek kétfelől benyomott (7. ábra 11.) vagy az edényfalba olvadó kerek (7. ábra 10., 10. ábra 8.) bütyök a megszokott. A nagy kerek kétfelől benyomott bütykök (4. ábra 3., 11. ábra 4.) a bikónikus hastöredékeken gyakoriak. A háromrészes edények peremén kerek (5. ábra 10.), kétfelől benyomott kerek vagy átfúrt kerek bütyök van, a hason behúzott nyakú kerek (7. ábra 9., 10. ábra 5.). A profilált tálak pereme alatt nagy oválisak (10. ábra 1.), törésvonalán kerekek (4. ábra 4.), vagy oválisak a bütykök. A kis vékonyfalú csészéken, vázákon használt bütykök kicsik, lencse alakúak vagy kerekek (5. ábra 2., 3., 6.). A fülek száma fele a bütykökének. Fülek indulhatnak a peremről vagy a vállról, az előbbi igen ritka a leletek között (3. ábra 9., 7. ábra 8.). A fülek között a többség csőrös fül, széles alig felhúzott, háromszög alakú (11. ábra 6.) és erősen felhúzott hegyes (9. ábra 2., 4.) formákat találunk közöttük. A hurkafüleknél gyakoribb 10 CARNEIRO 2001, 48. a peremre vagy vállra tett, átfúrt hosszúkás bütyök (6. ábra 3.). További plasztikus díszként egyetlen töredéken találtunk csípett díszt. A peremek díszítése ritka. Az elvékonyított és profilált peremeken kívül ritkán előfordul ujjal benyomkodott vagy bevagdalt perem (4. ábra 1., 6. ábra 1., 7. ábra 1., 10. ábra 6., 10., 11. ábra 3.), de nem nagy számban. Relatív kronológia A kerámia tipológiai elemzése két települési réteget mutat a vizsgált területen. A különbség alig érzékelhető, nincs éles határ a leletanyag két csoportja között. A változás tendenciái mutatkoztak meg a tipológiai elemzés során. Mindkét kerámiahorizont a település életének első felét képviseli. Az elsőbe a 222. és a 216. objektum anyaga tartozik, az összes többié a másodikba. A 222. objektum nagy, domború vállú, festett (valószínűleg gomba alakú) edényei (3. ábra 1-2.) csak ebben az objektumban fordulnak elő a települési jelenségek közül, sírkerámiaként azonban ismert a forma a lelőhelyről.11 Az edénytípusnak dél-dunántúli párhuzamai vannak.12 Ugyanezen gödör rátett peremű, gömbös testű pohara (3. ábra 3.) és a 216. objektum S profilú tálja (10. ábra 2.) szintén egyedi darabok, a település életében később már nem használták ezeket az edényformákat. Nagyobb, rátett peremű gömbös testű és S profilú tálat Szentgál-Teleki- dűlő anyagában találunk ugyan,13 de nem jellemző a jelenlétük a késő lengyeli kerámiában, sokkal inkább a koraiban, mint a dél-dunántúli példák mutatják. Az előző tálforma a mórágyi anyagban a 2Cla típus,14 az utóbbi az 1B10 típus.15 Hasonló kis S profilú tál Lengyel II anyagban fordul elő.16 A 216. objektumban talált hengeres nyakú, gömbös hasú háromrészes edényforma (8. ábra 10.) gyakori a Lengyel II-ben,17 11 regenye 2006, 16. ábra 2., 26. ábra. 12 zalai-gaál 1996, 9. ábra 1-3.; Kalicz 1977, 9. tábla 4. 13 regenye 2011, 29. tábla 1„ 3. 14 zalai-gaál 2002, 17. típustábla. 15 I. m. 8. típustábla. 16 pavúk 1965, Obr. 4. 12. 17 pavúk 1965, Obr. 4. 15.; neugebauer-neugebauer- maresch 2003, Abb. 3. Fn. 4. 32
