S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Regenye Judit–T. Bíró Katalin: Veszprém, Jutasi út neolitikus település leletanyaga. I. Kerámia, kő
a tálperem hatalmas bütyökkel (10. ábra 1.) szintúgy.18 Összességében tehát Lengyel II korú párhuzamokat találunk. A 216. objektum anyagát nem annyira az edény- formák, mint inkább a díszítések alapján sorolhatjuk a település korai horizontjába, elsősorban a plasztikus díszítés miatt. A kerámián nem jelenik meg olyan díszítőelem, amelyiket késő lengyeli jellegzetességnek nevezhetnénk. A hatalmas ovális bütykök (10. ábra l.),19 a behúzott nyakú bütykök (3. ábra l.)20 és a nagy kerek átfúrt (10. ábra 5.)21 vagy kétfelől benyomott bütykök (10. ábra 4.)22 Lengyel II jellemzők. E két gödör (216., 222.) anyagában még nem érzékelhető az a folyamat, ami a lelőhelyrészlet többi leletén jól tanulmányozható, nevezetesen a késő lengyeli kerámia fokozatos kialakulása. Ezért a két gödör még a Lengyel IIB előttre sorolható. A leletek második csoportja árnyalatnyi eltérést mutat, itt szintén meghatározóan Lengyel II jellegzetességeket találunk. A bikónikus edények például a II. fázistól fogva voltak használatban.23 A háromrészes edények erősen befelé ívelődő, karcsú alsó része (4. ábra 6., 7. ábra 4.) szintén a II. fázisban fordul elő,24 ez a jelenség Zalai-Gaál Istvánnak a mórágyi kerámia analízisén alapuló tipológiai rendszerében a Lengyel Hal-ben jelent meg.25 A széles szájú profilált, belül is tagolt tálak (4. ábra 4., 9. ábra 2.) ugyancsak ebbe a körbe tartoznak.26 A peremen is megjelenő plasztikus díszítés szintén.27 A festés határozott jelenléte és a vörös alapon fehér festés alkalmazása a legjellegzetesebb vonása a középső lengyeli időszaknak,28 a sávos festés és a meanderminta a II. fázis uralkodó festésmotívuma.29 Egyetlen töredéken látható csak ívelt minta az 18 pavúk 1965, Obr. 5. 8. 19 NEUGEBAUER—NEUGEBAUER-MARESCH 2003, Abb. 4. Fn.3.; brezinová et al. 1994, Obr. 8. 1., 3-4. 20 I. m. Fn. 6.; kalicz 1969, 198. 21 pavúk 1965, 48. 22 NEUGEBAUER-MARESCH 1999, 74. 23 kalicz 1969,198.; pavúk 1981, 293. 24 kalicz 1969, 198. 25 ZALAI-GAÁL 2002, 49. 26 kalicz 1969, 198. 27 kalicz 1969,198. 28 pavúk 1965, 48., Obr. 4-5.; 1981, 293. 29 pavúk 1981, 11. ábra 10-15.; toőik 1986, 274., 2. ábra anyagban (7. ábra 5.), nem önállóan, hanem szögletes geometriai formák kiegészítéseként. Ennek is van Lengyel II párhuzama.30 Vannak ugyanakkor olyan elemek, amelyek már inkább a Lengyel III jellemzői. Megjelennek a hosszúkás, peremre tett bütykök (2. ábra 4.) és a peremről induló fülek (7. ábra 8.). A peremről induló fülű amfora a Lengyel II B-től került gyakrabban használatba,31 a késői fázisban jellemző.32 Tehát bizonyos elemei a Lengyel Ill-nak megjelennek, de nem minden jellegzetesség (például hiányoznak a kiugró lapos tetejű, a szarv alakú nagy bütykök) és nem ezek dominálnak. A leletanyagnak ez a része tehát a Lengyel IIB időszakra keltezhető. Településtörténet A házak építési sorrendjéről a kerámiatipológia csak közvetett információval szolgál, a települési jelenségek földrajzi elhelyezkedése ezt kiegészíti. A kerámia tanúsága szerint a településtörténet szempontjából a leletanyag két rétegét kronológiai különbségként értelmezhetjük. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált településrészleten látható házakból, gödrökből álló jelenségcsoport fokozatosan alakult ki. A település élete kétséget kizáróan a lelőhelynek ezen a részén kezdődött el. A 222. objektum festett, gomba alakú edényei, a 216. objektum leletei és a 4., 5., 7. sírok33 Lengyel II jellegű kerámiája a kezdeti idők termékei. A feltárási terület északi sávjában szórtan helyezkednek el ezek az objektumok, nem jelzik a legelsőnek épült házat. A házalaprajzok összehasonlítása az építési sorrendet illetően bizonyos feltételezésekre ad alapot. A 4. ház - bár ebből ismerjük a legrövidebb szakaszt — látszik, hogy kissé eltér a többitől. A keleti oldalfalát nem a másutt alkalmazott kerek, sűrű cölöplyuksor jelzi, hanem a fal irányára merőlegesen álló hosszúkás cölöplyukak. Ez a fajta alapozási technika a lengyeli kultúrában kifejezetten a korai időszakra jellemző, Svodín/Szőgyén kisebb körárka körüli házak alaprajzai (210/73., 211/73. ház) adják 7., 13. 30 NEUGEBAUER—NEUGEBAUER-MARESCH 2003, 333.; RUTTKAY 1991, Abb. 1. 31 RUTTKAY 1985,24. 32 RACZKY 1974, 198. 33 REGENYE 2006. 33
