S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)

Kovácsné Kasza Katalin: A lovasi festékbánya kutatástörténete

A földfesték kémiai összetételének 1999-es vizsgálati eredménye ochre antler Mg/ magnézium 11,5% 1,51%­Al/alumínium 0,88%­­Si/szilícium 3,71%­­P/foszfor­­27,58% Ca/kalcium 72,43% 93,87% 71,2% Fe/vas 11,49% 4,61% 1,22% 32,03% 67,19% 0,78% A két tábla adatainak összehasonlítása A két adatsor eltérő, ami nem okoz meglepetést a hazai őskori, és részben az őskorban is művelt bányák kutatásában. A régészeti, természettudomá­nyos, illetve radiometrikus adatok csak a neolitikus, illetve az ennél fiatalabb lelőhelyeken közelítenek egymáshoz. A leletanyag kulturális besorolásánál akkor merül fel gond, hogyha az eszközöket egyet­len típusspektrumba sem lehet beilleszteni funkció­juk szerint. „ Amennyiben a lovasi leletanyagban felfe­dezhető ellentmondásokat a Cl4-es datálás és a többi »fatal« komponens javára oldjuk fel, akkor egy igen kevéssé ismert időszak gazdagodik ezzel a régi és egy­ben új lelőhellyel. A postpleniglaciális, pleisztocén-ho- locén korszakhatáron, az epigravetti és a késő mezolit kultúrák közötti, régészetileg eddig elég üres időszak­ban egy stabil, jelentős lélekszámú népességet sejtet.m A Lovason megtalált festéket tartalmazó gödör nem csupán egy esetleges, alkalmilag használt gödör. T. Dobosi szerint, amennyiben kronológiai szem­pontból a faunát veszi figyelembe, akkor a felső paleolitikum ismert és kortárs kultúrákhoz nem köthető, nem besorolható, egyedi eszközkészlettel rendelkező, jelentős és fontos kultúrtörténettel ren­delkező lelőhely. A publikáció azzal zárul, hogy a Lovason talált festékbánya jégkor végi datálása a mai tudományos ismeret szerint helyes, így a középső paleolit kormeghatározás nem állja meg a helyét.74 75 74 Uo. 18. 75 Uo. 18. Összegzés 1951-ben a Mackó murvabánya területén a vé­letlennek köszönhetően találták meg a Lovason bányászó őskori emberek csontokból készült eszkö­zeit. Mészáros Gyulának sikerült még feltárnia egy bolygatatlan festékfészket, amely alapján rekonst­ruálni lehetett a gödör méretét, metszetét, és nem utolsó sorban szerszámok is előkerültek. Ez a gödör 5-6 méter széles, ugyanilyen hosszúságú és körülbe­lül 3 méter mély. A legfelső réteg 20-30 cm vastag humusztakaró, ez alatt vékony rétegben dolomit- málladék, majd ezután festékkel egyre jobban ke­vert dolomittörmelék, a legalsó rétegben közel kettő méter tiszta vörös festék halmozódott fel. A rétegek között találtak elszenesedett rétegeket Vértes Lász­ló úgy értelmezte, hogy a tüzet használták a kőzet megrepesztéséhez, hogy hozzáférjenek a festékhez. Mészáros és Vértes dolgozta fel a csonteszközöket. 1965-ben és 1969-ben Vértes újra publikálta ku­tatásainak eredményét. 1960-as, 1970-es években még az akkori tudományos álláspont szerint a lovasi leletet egyértelműen a Szeleta-kultúrához sorolták a babérlevelű kaparó alapján, azonban Vértes is leírja, hogy tulajdonképpen a leletanyag egyedüli, tehát nem ismerünk hozzá hasonló lelet együttest ebből a korszakból. A csontok vizsgálatakor a leleteket az óriás gímszarvas a Megaloceros giganteus csontja­ival azonosítja. Megállapítja, hogy a Megaloceros giganteus-t itt Magyarországon nem ismerik a Würm i/2-interstadiálisnál fiatalabb rétegből. A le­letanyag vizsgálata során megállapítja abszolút ko­rukat: Kr. e. 40 és 35 ezer év közé datálja. Vértes tanulmányában kitér a vörös festék használatára, gazdasági és kulturális jelentőségére is. Tudjuk, hogy a neandervölgyi ember már eltemette halottait, sőt étellel, itallal látta el halott hozzátartozóját. A nean­dervölgyi ember óta pedig szinte minden korszak­ban találnak a régészek vörös okker festéket a sírok­ban. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a halott sápadtságát akarták ezzel eltüntetni, illetve a vért és ezáltal az erőt akarták jelképezni. Fontos alapanyag volt a vadászat előtti barlangrajzok elkészítésénél és esetleg a testüket is befesthették a horda férfiai. Mai természeti népek megfigyelésénél tapasztalhatták a kutatók, hogy a földfestéket ették is. A lovasi le­lőhely gazdasági jelentősége abban áll, hogy olyan 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom