S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Palágyi Sylvia: A sikátori kora császárkori temető
és N típus: Százhalombatta188) és a halbkugeliger Schildbuckel (R2 típus: Dunaföldvár189) formák között kereshetjük. A hegyes tüskével végződő és a kónikus pajzsdudorok sorát az 1. század végére és a 2. század elejére, első felére keltezett két temetkezés, az inotai 1. és 2. halom,190 ill. a 2. század első feléből származó vinári 1. sír pajzsdudorával gyara- píthattuk.191 Kemenesszentpéter-Pagony bronzborítású pajzsdudora is leginkább ezekhez a formákhoz köthető.192 A felsorolt típusok provincián belül bennszülött törzsi területeken és a Barbaricumban is előfordulnak.193 A sikátori pajzsdudortöredék peremén összesen egy ép és két töredékes szegecslyuk látszik. Az inotai 1. halom vas pajzsdudorához194 hasonlóan a pajzsdudor felerősítése a fapajzsra 3x2 szegeccsel történhetett. A sikátori töredék kivitele római technikára utal. Koncentrikusan elrendezett, esztergályozott vonalak futnak a sikátori bronz pajzsdudoron kívül a kálozi és a csopaki bronz pajzsdudorok peremén is.195 Az egyszerű formai kivitelű vas pajzsfogó196 szétkalapált trapéz formában (benne egy-egy szegecscsel) végződik.197 Talán távoli kapcsolatba hozható a Przeworsk-kultúra középső és fiatalabb csoportjához tartozó átmeneti formájával,198 azaz N. Zieling L típusának tagolatlan és diszkeden példányaival.199 A sikátori pajzsfogó megformálását a célszerűség diktálhatta, készítéséhez különösebb előtanulmányokra okvetlenül nem volt szükség. 188 zieling 1989, Nr. 2004. 189 zieling 1989, Nr. 1998. 190 palágyi-nagy2000, 52-53.; palágyi-nagy 2002,42^13. 191 palágyi 1981, 61. T. 4„ 68. T. 8.; mithay 1989, 64. 14. kép 3., 5., 73. 192 palágyi 1989, 46., 48. 7. ábra 5. 193 kaczanowski 1993,133-138.; tejral 1994, 50-51. Abb. 11. - a formák egy része a késő Antoninus-korra datált. 194 palágyi 1981, 61. T. II. 4. 195 kaczanowski 1993, 38.; bóna 1955, T. XVIII. 1-la.; mráv2013, 108. Fig. 21. 196 Ltsz.: ÓR 2014.8.383. 197 KAZANSKi 1994,450^152. 198 GODtowsKi 1994, Abb. 1. 17. 199 zieling 1989,1038. T. 26. L Lándzsák A sikátori temetőben összesen két sírban (16. és 32. sír) feküdt a mellékletek között vaslándzsa.200 (22. ábra 3., 56. ábra 2.) A két sír csontmaradványai 7-14? korú, nagyobb gyermek, ill. fiatal felnőtt egyénhez tartoztak. A lándzsák formája (nem teljesen azonos a két példány) átmenetet képez a fűzfalevél és a háromszögletű formák, azaz a N. Gudea által felállított tipológia LA I és LA III darabjai között.201 Ezek a formák Pannóniában202 és a Limes közelében Dél(DNY)-Szlovákiában203 is megtalálhatók. A solymári és a budaörsi temető keltezése az 1. század eleje-közepe, a 2. század első fele.204 Kardok A sikátori temetőben feltűnő a kardok hiánya. A 28. sírban azonban jelentkezett egy egyélű, nagyméretű késnek tűnő tárgy,205 amelynek lapos nye- lén/markolatán két szegecslyuk (1 Vz) jól felismerhető és a harmadik is feltételezhető (47. ábra 4.). A Barbaricumban talált egyélű, egyenes, dl. ívelt markolatú kardok alapján206 a sikátori tárgy egyélű karddal való azonosítását megfontolandónak véljük. 200 16. sír: ltsz.: ÓR 2014.8.180.; 32. sír: Írsz.: ÓR 2014.8.380. 201 gudea 1994, 81. Abb.2. 202 bóna 1955, T. XVII. 32.; kocztur 1991, 176. IV. t. 1.- Solymár, 15. sír; mráv 2006, 36. Abb. 3.,4., 46-47. Abb. 12-13. (a kiegészítés esetleg szögletesebb is lehetne) - Lelőhelye: Budaörs, 126. sír (kocsisír); mráv 2006, Abb 21 .a - Kálóz és a kálozi lándzsák. 203 kölnik 1980, 221. T. LVIII. 204. sír b., 227. T. LXTV. G sír - Lelőhelyük: Abrahám; tejral 1994, 30. Abb. 1.5.-Lelőhelye: Izsa-Leányvár. 204 kocztur 1991,173.; mráv 2006,46. 205 Ltsz.: ÓR 2014.8.347. 206 kölnik 1980, 253. T. XC. 24. sír b, 256. T. XCIII. 25. sír b., 257. T. XCIV. 26. sír b.- valamennyi lelőhelye: Kostolná pri Dunaji; nowakowski 1994, 382. Abb. 2.1., 383. Abb. 2.2., Ab. 2.3. 119
