S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)
DOHNÁL Szonja - KÁKONYI Anna: Államosított műtárgyak a Laczkó Dezső Múzeumban. I. Egy Veszprém megyei művészetpártoló család
szeretett volna berendezkedni Szépalmán, hogy ténylegesen ott töltik életük hátralévő részét: a kastély bejáratához egy lépcső vezetett volna, a belépést követően a hallba, majd egy csarnokon keresztül egy belső rózsaudvarba érkezett volna a vendég. Olyan további helyiségek is szerepeltek az eredeti terven, mint például pipázó, külön női szalon, két szoba a nevelők számára, tálaló, hidegkonyha, a hálószobákhoz külön-külön tartozott fürdőszoba. Ez a pazar terv az anyagi fedezet hiányában nem tudott megvalósulni, az a szerényebb épület, melyben a grófi család lakott, ma istállóként szolgál. Az idősebb gróf még 1935-ben, a Szépalmára költözést követően megkezdte egy kisebb méretű arborétum telepítését, melyet később is bővítgetett és szeretettel gondozott. Ehhez számos szakkönyvet tanulmányozott, ahogy azt egy 194l-es publikációjában olvashatjuk, még az idegen nyelvű szakirodalomban is igyekezett tájékozódni. 4" Az arborétum ma is létezik és védettség alatt áll. A három gyermek közül a két fiú, Pál és Endre repülős tisztek voltak. Pál igen fiatalon, 30 éves korában, 1939-ben egy balesetben meghalt. A kastély mellett létrehozott grófi sírkertben temették el, sírköve ma már nem található meg. A testvére, Endre diplomás mezőgazdász és magyar királyi repülőfőhadnagy volt, 1939. június 8-án vette feleségül Stief Magdolnát. 4" Az ő 1938 és 1944 közötti levelezésük maradt ránk. Endre a háború kitörését követően egyre többet volt távol, főként az ország keleti részében tejesített szolgálatot (Kassa, Miskolc, Máramarossziget, Ungvár), ahonnan gyakran írt leveleket Magdának. A levelezésből egyértelműen kiderül, hogy Endre családja nem támogatta ezt a házasságot, ahogy édesanyja fogalmazott „az osztálykülönbség miatt". 1944-től Endrét (hosszas kérvényezés és közbenjárás után) Veszprémbe helyezték át, ekkortól levelezésük is ritkul, majd Magda is végleg Szépalmára költözött a háború viszontagságai miatt, a budapesti közös lakásuk üresen maradt. 1944 végéről származnak az utolsó levelek, melyeket Magda írt Endrének. Az 1944 novemberétől a háború végéig tartó időszakról egyelőre semmilyen információval nem rendelkezünk. Az tudható, hogy az idős gróf ugyanebben az évben, 1944-ben halt meg, fia mellé temették el a grófi sírkertben. Sírja ma is látható. Endre 1945-ben emigrált, az Egyesült Államokban, Pasadena-ban telepedett le. Itt 1954-ben házasságot kötött egy müncheni származású hölggyel, Felicitas Franzzal, azonban a források szerint Magdától csak 1956-ban vált el. 4 8 Második feleségétől született 1955-ben egyetlen gyermeke, Pejacsevich-Mikó Andrea Mária Jozefa, aki ma az egyetlen élő leszármazott a családban. Második feleségétől is elvált 1961-ben, majd harmadszor is megnősült, harmadik felesége Braun Fee volt. Gróf Pejacsevich-Mikó Endre 2007-ben hunyt el az Amerikai Egyesült Államokban. A harmadik gyermek, Mária 1938-ban kötött házasságot gróf Niczky Lászlóval, a Szépalmával szomszédos Borzavár-Porván 4', öt gyermekük született. (Katalin 1941-ben, Anna és Péter 1942-ben, Ilona 1944-ben és Lajos 1946-ban.) A házasságkötést követően az 1940-es években először Ligvándon, később Glabáron éltek, majd Hács községben kaptak egy cselédházat, ahova az 1950-es évek elején (feltehetően az államosítást követően) Mária édesanyja is odaköltözött, végleg elhagyta Szépalmát. " Az idős grófnő 1957-ben hunyt el, a család pedig Budapestre költözött. A glabári kastélyt időközben lebontották, a javakat széthordták. Gróf Niczky László fűtőként dolgozott Budapesten az 1970-es években. A szépalmapusztai kastély és a hozzátartozó birtok 1962-ben a Bábolnai Állami Gazdasághoz került, itt folytatták a ménes tenyésztését. 1994ben svájci tulajdonosa lett, magántulajdonba került, ma hotelként működik. Bár a grófi sírkert kissé gondozatlan állapotban ugyan, de még ma is megvan, sajnálatos módon az egykori tulajdonosok nevére, ottani életükre nem emlékeztetik a látogatót. 4" PEJACSEVICH-MIKÓ 1941., 165-172. 4 7 GUDENUS 1998., 60. 4 8 GUDENUS 1998., 60. Az említett dátumok tisztázásra szorulnak, ugyanis kérdéses, hogyan lehetett gróf Pejacsevich-Mikó Endrének jogilag egyszerre két felesége. 4 4 GUDENUS 1998., 60. http://www.hacstortenete.hu . 2012. 09. 08. 188
