S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

REGENYE Judit - T. BIRÓ Katalin: Pápateszér - Állomás-dűlő neolitikus telep feltárása

A gázvezeték nyomvonala észak-déli irányban keresztülhalad a lelőhely keleti felén, majd a patak irányába fordul. A teljes nyomvonalat feltártuk 3 m szélességben (a szélességet megszabta, hogy csak a 0228 helyrajzi számú földút területe volt feltárható), 400 m hosszan. A lengyeli kultúra telepjelenségeit találtuk meg, összesen 26 objektumot: 3 házrészletet, 2 nagy agyagkitermelő gödröt és több kisebb gödröt, továbbá egy középkori gödör részletét és néhány, nyilvánvalóan a korábbi kertészethez tartozó recens beásást. A rendkívül kemény agyagtalajban a kerámia felülete erősen lekopott, állatcsont nem maradt meg, kivéve egy agancsot és néhány szarvasmarha fogat. A kerámia alapján a lelőhely a lengyeli kultúra fiatalabb időszakába sorolható. A patakmederhez közeli szakaszon - objektum nélkül - a vonaldíszes kerámia kultúra néhány kerámiatöredéke került elő. Szintén vonaldíszes leletanyagot találtunk a 4., 21. és 22. objektumban. A feltárás (2. ábra) A keskeny, hosszú észak-déli irányú és a hozzá csatlakozó rövid nyugat-keleti irányú felület betekintést adott a lengyeli település patak felőli szélének szerkezetébe. Az egyes objektumcsoportok között 100 méteres leletmentes sávokat találtunk, ami azt mutatja, hogy a domb pereméhez közel nem volt intenzív a területhasználat. Lehetséges, hogy a lelőhely egészére igaz ez a megállapítás, a viszonylag nagy lelőhelyfolt talán egy lazán beépített település eredménye. A feltárást megnehezítették a talajviszonyok, a 30-100 cm vastag, rendkívül kemény vörös agyagtalajban a beásások nem rajzolódtak ki, a bontás is igen nehéznek bizonyult. A lengyeli kultúra néhány korábbi feltárásán a Bakony déli lábánál tapasztaltunk már hasonló jelenséget. További közös vonás az állatcsont szinte teljes hiánya. A vörös agyag alatt átmenet nélkül következik a sárga homokos altalaj. A feltárt szakasz patakhoz közeli végén áradások okozta rétegződést figyeltünk meg. A pataktól induló szakaszon az első 25 m-en beásás foltját nem sikerült megfigyelnünk, a vöröses agyagtalajban azonban volt leletanyag, elsősorban kőeszköz, valamint néhány, a vonaldíszes kerámia kultúrába sorolható edénytöredék. A lengyeli kultúra jelenségei négy csoportban koncentrálódtak. Az első a 6-8. szelvényben a 2-8-9. objektum, valamint ebbe ásták bele a 3. számú, középkori kerámiát tartalmazó gödörrészietet. A lengyeli gödör 15,50 m hosszú, szélessége meghaladja a felület szélességét, mélysége a felszíntől mérve 100-140 cm, a lehumuszolt felülettől mérve 40 cm. A lengyeli kultúra településeire jellemző nagyméretű agyagkitermelő gödörről van szó. Ez a hatalmas beásás adta a feltárt leletanyag harmadát, mintegy ezer darab kerámiatöredéket. Délnyugati részében (a 8. objektumban) hatalmas paticsdarabok voltak. A következő jelenségcsoport 23 m-re délnyugatra került elő. Három cölöplyukként meghatározható objektumról van szó (4., 5., 6.) a 13-14. szelvényben. A 4. objektum egy 100 x 50 cm méretű, 30 cm mély ovális, északnyugat-délkeleti irányú gödör. A keleti fele hiányzik, nem volt megfigyelhető. A felületen keresztül egy 20 cm mély árkot húztunk humuszolás közben keresve a jobb észlelési lehetőséget, de sikertelenül. A gödörben nagy paticstömböket találtunk. A lelet kevés, a kerámiaanyag egy része vonaldíszes. Az 5. objektum az előzőtől 70 cm-re volt, azzal párhuzamos helyzetű. Jellegzetes lengyeli cölöplyuk, ovális, egyik oldala felé lépcsőzetesen mélyül. Mérete 180 x 104 cm, mélysége a legmélyebb pontján 80 cm a lehumuszolt felülettől mérve. A humuszolás mélysége nem haladta meg az 50 cm-t, szemben a patak felé vezető szakasz 1 m-es mélységével. Az objektum betöltésében itt is találtunk paticsot, méghozzá a 4. objektum felőli oldalon, tehát a betemetődés egyszerre történhetett. A cölöplyukban viszonylag sok kerámia és egy kevés állatcsont is volt. A kerámiatöredékek között előfordult egy karcolt díszű, a leletanyag többi részétől eltérő darab. A 6. objektum az 5-től délre lévő 100 x 85 cm méretű, 30 cm mély ovális cölöplyuk. Kevés vékony falú finom kerámia volt benne. A két objektum összetartozását jelentheti a korban azonos, a lelőhely egészétől kissé eltérő leletanyag. Egy lengyeli ház kis részletét látjuk itt, ahol a gázvezeték nyomvonala megtörik és a feltételezett ház ezáltal a feltárási sávon kívülre esik. A következő jelenségcsoport az előzőhöz hasonló távolságban, 23 m-re került elő, ez egy másik házrészlet a hozzá tartozó cölöplyukakkal a 18. és a 20-21. szelvényben. A 19. objektum egy kisebb cölöplyuk. Mérete 30 x 20 cm, mélysége 20 cm. Leletanyag nem volt benne. Közvetlenül mellette találtuk a 10. árkot, lényegében ez egy hármas cölöplyuk, 185 x 80 cm a mérete, 20-28 cm a mélysége. A sor iránya délnyugat-északkelet. Leletanyag ebben sem volt. Mintegy 7 m-re délre követ8