S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

REGENYE Judit - T. BIRÓ Katalin: Pápateszér - Állomás-dűlő neolitikus telep feltárása

kezik egy másik, ezzel párhuzamos sor, a 27., 12., 11. cölöplyukak. A 27. ovális, 50 x 40 cm, 40 cm mély, a 12. cölöplyuk 40 cm átmérőjű kerek, 37 cm mély, a 11. pedig 40 x 35 cm méretű ovális, 24 cm mély. Déli irányban a középső cölöplyuktól 1,8 m­re találtuk a 13. számú kerek, 40 cm átmérőjű, 42 cm mély cölöplyukat. A 27-12-11. sortól 5 m-re délre azzal párhuzamosan fut egy szintén 3 cölöp­lyukból álló sor. A 17. kerek, 40 cm átmérőjű, 77 cm mély, a 16. kerek, 40 cm átmérőjű, 69 cm mély, a 15. kerek, 40 cm átmérőjű, 68 cm mély. Az előző sorhoz hasonlóan a középső cölöplyuktól dél­re 60 cm-re itt is találtunk egy újabb cölöplyukat, ez kisebb, 25 cm átmérőjű, 31 cm mély. A 17-ben lévő paticson kívül leletanyag ezekben nem volt. A két sor között középen egy 150 cm átmérőjű, 40 cm mély gödör volt, 14. számmal. Egy mélyedésben nagy paticstömbök feküdtek az alján. A kerámiaanyag viszonylag kevés. A következő objektum (20.) 55 m-re délre talál­ható a 32-33. szelvényben, egy sekély, nagyobb gödör gazdag leletanyaggal. Mérete 3,90 x 2,60 m, mélysége 20-29 cm. A gödörtől 4 m-re délre, a 34. szelvényben magányos cölöplyukat találtunk (23.). Ovális, mérete 70 x 50, mélysége 16 cm. Lelet­anyag nem volt benne. A következő jelenség 100 m-re délre, az 55. szel­vényben került elő, a 21. objektum. A nagyjából kerek, 1,80 x 1,70 m méretű, 23 cm mélységű sekély, teknős aljú gödörben agancstöredékeket találtunk. A kerámiaanyag kis része korábbi, a vo­naldíszes kerámia kultúrába tartozik. A 22. objektum 160 cm-re délre található az 55-56. szelvényben, szintén kerek, 200 x 160 cm méretű (keleti széle a felületen kívülre esik), 34 cm mély. A kerámialeletek között itt is előfordul vonaldíszes töredék. Tovább délre 15 m-re az 59-61. szelvényben egy nagyobb gödörrendszert tártunk fel, a 24-25-26. objektumot. Hossza 10,60 m, elfoglalja a felület teljes szélességét. Rendkívül sekély, 10-25 cm mély, szabálytalan, egyenetlen aljú gödör. Leletanyaga méretéhez képest viszonylag csekély. Közvetlenül a nagy gödör déli szélétől 20 cm-re van a 35. objektum a 61. szelvényben. Félig feltárt gödör, a keleti széle a felületen kívül esett. Mérete 120 x 50 cm, mélysége 16 cm. Leletanyag nem volt benne. A 30. objektum 25 m-re délre, a 66-67. szelvényben található. Ovális, 98 x 70 cm méretű, 19 cm mély cölöplyuk leletanyag nélkül. Felette a szántott réteg és a vörös agyag határán paticsot találtunk a metszetben 1 m hosszan (29.) és 110 cm-re északra egy paticcsal lazán betöltődött cölöplyukat (28.). Ehhez a jelenségcsoporthoz tar­tozik két további cölöplyuk 4 m-re délre, a 33. és 34. Kerek, 40 cm átmérőjű, 42, illetve 40 cm mély objektumok, szintén leletanyag nélkül. Valószínű­leg szintén ehhez csatlakozik 9 m-re délre a 31. és 32. cölöplyuk a 69. szelvényben. A 31. kerek, 90 cm átmérőjű, 26 cm mély, a 32. kerek, 40 cm átmérőjű, 40 cm mély. A 31-ben néhány darab kerámiatöredék volt és felette a vörös agyagban jelentős mennyiségű patics. Ezek az objektumok a lelőhely déli szélét jelzik, a felületen tovább délre nem találtunk régészeti jelenséget. A feltárt jelenségek értelmezése A nagyjából észak-déli irányú gázvezeték-nyom­vonal a lelőhely keleti szélén 3 házként értelmez­hető jelenségcsoporton haladt keresztül. Az 5. ob­jektum a lengyeli kultúra egy jellegzetes háztípusá­nak déli középső mély oszlophelyét jelzi. A nyom­vonal irányának megváltozása miatt az 1. ház kívül esik a feltárt területen. A 2. ház 20 m-re délre állt. Ezt három cölöplyuksor alkotja, a 19-10., 27-12­11. és 15-17. köztük a 14. gödörrel. Két hely­iséges, 15 m hosszú épület lehetett a ház, ha fel­tételezzük a három sor összetartozását. Érdekesség, hogy a rövidebb helyiség mindkét falának déli oldalán volt egy-egy kisebb cölöplyuk a középső oszlophely mellett. Az egyik cölöplyukban (17.) és a kisebbik helyiség közepén lévő gödörben (14.) jelentős mennyiségű patics a ház leégésére utal. A gödör az omladék bekerülése miatt valószínűleg a házhoz tartozhatott. A patics nem az egész gödör­ben, hanem csak a déli felén, egy 80 cm átmérőjű kerek foltban jelentkezett, nem kizárt, hogy ez az objektum is oszlophely volt. Ebben az esetben egy hosszanti oszlopsor rekonstruálható a helyiségben. A 3. ház jóval távolabb, a lelőhely déli szélén állt, 225 m-re az előzőtől. A 30., 33., 34., 32., 31. cölöplyukak alkotják. Szintén 15 m hoszú, két helyiséges konstrukció képzelhető el. Itt ugyancsak paticsos omladék jelezte a ház leégését. A szántott réteg és a vörös agyagréteg határán talált paticsos omladék billenti a mérleg nyelvét a házként való értelmezés felé. Egyébként a település szélén futó oszlopsorok kerítést is jelezhetnek. Az épülettől 25 m-re északra talált 24-25-26. számú sekély gödör a benne talált cölöplyukak miatt talán a házhoz tartozó gazdasági építmény lehetett. Húsz 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom