S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

REGENYE Judit - T. BIRÓ Katalin: Pápateszér - Állomás-dűlő neolitikus telep feltárása

REGENYE JUDIT - T. BIRO KATALIN // // PAPATESZER - ALLOMAS-DULO NEOLITIKUS TELEP FELTÁRÁSA Bevezetés A bakonyi kőnyersanyag források gazdagsága vonzotta a neolitikus településeket, főként a lengyeli kultúra késői időszaka hagyott markáns nyomot Veszprém megyében. Mindez jó alkalmat kínál számunkra a késő neolitikum/kora rézkor tanulmányozására. A kitermelőhelyek helyzete, valamint terepbejárás és a régészeti lelőhelyeken előkerült kőeszközök vizsgálata alapján 3 műhelykörzetet sikerült azonosítanunk a megyében: az elsőt Szentgál környékén, a másodikat ZircEplény-Hárskút környékén, a harmadikat Nagytevel-Pápa környékén

1 (1. ábra 1.). Közülük a Dunántúl nyersanyag-ellátásában központi szerepet játszó szentgáli Tűzköves-hegy

2 és az azt körülvevő települések' kutatása volt az első. A Tűzköves-hegy körüli lelőhelycsoport feltárását követte a nagyteveli tűzkőbánya

4 és környezetének' kutatása, a közelben Klip-Egyes lelőhelyen folyt feltárás

6. A két műhelykörzetet a Bakony választja el egymástól. A Magas-Bakonyban felfedezett, a hárskúti és eplényi tűzkő-előfordulásokhoz kapcsolódó 2. műhelykörzet eddig csupán terepbejárási adatokból ismert, feltárást nem végeztünk és a pontos kiterjedése is bizonytalan. Két jelentős lelőhely, Zirc és Pénzesgyőr a szentgáli településekhez hasonlóan a nyersanyagforrás közvetlen közelében található, a felszínen gyűjtött kőanyag határozott kapcsolatot mutat a kitermelőhelyekkel.

7 A Bakony déli oldalának lelőhelyei jól kutatottak, a hegység belsejében és az északi oldalon érdekességgel bír minden új adat. Ebből a szempontból fontos, hogy egy beruházáshoz kapcsolódó megelőző feltárás lehetőséget kínált egy újabb lengyeli lelőhely kutatására a Bakony északi oldalán. A lelőhely földrajzi helyzete A Vanyola térsége nagyközépnyomású gázvezeték építéséhez kapcsolódó feltárás a lengyeli kultúra már ismert településén folyt 2004. július 21. és augusztus 6. között. A lelőhely az MRT 4. kötetében Bakonyszentiván 10/5. számon szerepelj de a feltárás területe közigazgatásilag Pápateszérhez tartozik, KOH azonosítója 7235. A lelőhely Veszprém megye északkeleti részén, a Pápa - Veszprémvarsány úttól északra, Pápateszér közvetlen nyugati szomszédságában, a vasúti megálló közelében található a Bakonyszentiván és Pápateszér között folyó Szakács-érre enyhén lejtő domboldalon, 175 m tengerszint feletti magasságon (1. ábra 2.). Sajátos táj veszi körül, a Bakonyaljának nevezett, északnyugat-délkeleti irányú patakok által szabdalt dombhullám, mely átmenetet képez a Bakony és a Kisalföld között. A lelőhely felszínen érzékelhető nyoma mintegy 500 m hosszú és 400 m széles. Ez a dombhát teljes szélessége, azon túl nyugati irányban a Szép-tó nevű dűlő beszédesen utal a hely lakhatatlanságára, keletre pedig a patak valaha Hosszú-tónak nevezett 200 m széles mocsaras völgye húzódik. Ez a lápos környezet nagyon jellemző a Bakonyaljára. 1 B1RÓ-REGENYE 2001; 2003; 2007. 2 BÍRÓ 1995. ' B1RÓ-REGENYE 1991; REGENYE 2011. 4 BÍRÓ et al. 2010. 5 BIRÓ-REGENYE 2004. 6 GLÄSER-REGENYE 1989; BIRÓ 1989; BIRÓ-REGENYE 2004. 7 REGENYE 2000. 8 MRT 4. 43. 7