S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

KISS Gábor Iván: A városlődi keménycserépgyár edényjegyei a Mayer korszak kezdetétől a gyár megszűnéséig

mos hálózatba, így a gőzgépre a továbbiakban már nem volt szükség. A gyárban ekkor három szén­tüzeléses égető kemence működött, a formázás pedig 16 gép- és 16 lábhajtású korongon folyt. A gipszmodellek és formák külön műhelyben készül­tek, a festőműhelyt porelszívóval látták el. Az üzem immár csak fehér alapszínű keménycserepet készített, vasszegény import agyagból. (A legfőbb versenytárs budapesti Gránit Kőedénygyár gyárt­mányaival csak így lehetett versenyre kelni.) Az import agyag és kaolin Németországból érkezett. Később igyekeztek az importot jó minőségű hazai alapanyagokkal kiváltani (rátkai agyag, füzérrad­ványi kaolin). A termelés vesztesége lépésről-lépés­re csökkent, majd a 30-as évek második felében szerény nyereségre váltott át. A gyár utolsó, hosszantartó és az előzőknél ke­vésbé zaklatott időszakában egy edényjegyet hasz­náltak. Igaz ezt sokféle nyomódúccal bélyegezték, melyeknek gyakran nemcsak a mérete, hanem a felirat hosszúság-magasság aránya is változó volt. Az arányváltások azonban nem olyan jelentősek, hogy emiatt érdemes lenne az ekkor használt bélyegzőket több csoportra (önálló jegyre) bontani. E korszak alapjegyének azonosítását nagyban megkönnyíti, hogy több évszámos emléktárgy is előkerült ezzel a jelzéssel. (Elképzelhető, hogy a 20-as évek végéig még a fenyős jegyet is használ­ták.) A korszak alapjegye tehát a következő: A jelzés leírása: VÁROSLŐD felirat, egy sorban, normál nagybetűkkel, (általában zöld) gumibélyeg­zővel bélyegezve. A feliratban az Ö betű rövid. Egyéb jelzések: benyomott (gyakran háromjegyű) és bélyegzett arab számok Méret: 13x2; 18x4; 20.5 x 3.5; 27 x 4 mm Használatának időszaka: 1928-1948. Jele: VL 29. VÁROSLÖD 11 101 A városlődi gyár utolsó periódusában készült ter­mékek mennyiségileg legjelentősebb csoportját az elmúlt évtizedben kialakult új „magyaros" stílusú dísztárgyak alkotják, melyek jelentős része egyben emléktárgy funkciót is ellátott. A gyár vezetése felismerte, hogy léteznek olyan városlődi hagyo­mányok, melyek felelevenítése nemcsak üzleti haszonnal kecsegtet, hanem egyenesen kötelesség is. Ezeket a hagyományokat leginkább a Mayer korszak törökös, stilizált mintájában fedezték fel, tehát ezt használták fel újra, persze színezését és mintáját kissé „áthangszerelve" (29. ábra). Jobb minőségű és giccses tárgyak váltják egymást, néha repedezett mázzal. A vitatható ízlés­sel készült termékek közé sorolható a hollóházi gyár „Altwien kollekciójával" konkuráló, kobalt­kék, arannyal díszített tárgyak sora. Továbbra is készülnek reklámtárgyak, és családi vagy közösségi eseményeknek emléket állító darabok (31. ábra)". Ezek évszámai nagyjából lefedik a jegy használatá­nak időszakát. Elkészült néhány régi míves darab újrafeldolgozása is, de ezek - bár a korszak legma­gasabb színvonalát testesítik meg - mégsem érték el az eredeti tárgyak színvonalát (30. ábra). Az Rt. 1930-as években kiadott árjegyzékéből megtudhatjuk, hogy óriási mennyiségben, többféle minőségben állítottak elő termékeket, a jegyzék szerint a következő kategóriákban: I. Háztartási edények, II. Konyha felszerelések, III. Vegyes háztartási edények, IV Étkező készletek, V Tea és kávés készletek, VI. Mosdó készletek és higiéniai tárgyak, VII. Asztali felszerelések, fonott kosarak, VIII. Virágcserepek, IX. Kulacsok, hamutartók, bonbonierek, X. Kisebb virágvázák, falitálak, XI. Nagyobb virágvázák és díszvázák. A gyárat Budapesten Fischer Lajos képviselte, a VII. Kertész utca 33." szám alatti üzletében. 1931-től kezdte el a gyár újra a városlődi sárga és vörös agyag felhasználásával készülő, vörösesbarna színű, úgynevezett bauxit edényeit (angol teás-, süteményes- és mokkás készletek) gyártani. Ezeket gyakran egy fehér engóbozott sáv díszítette. Ugyanekkor majolika dísztárgyak is készültek, balatonarácsi, sárgás színűre kiégő márgás agyag­ból, valamint cserépkályhák és kandallók városlődi agyagból, leggyakrabban fehér, vagy krémszínű borító masszával, sima felülettel. " A tanulmányhoz tartozó valamennyi illusztrált tárgy a szerző gyűjteményéből való 1 2 Árjegyzék a szerző birtokában 223

Next

/
Oldalképek
Tartalom