S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)
KISS Gábor Iván: A városlődi keménycserépgyár edényjegyei a Mayer korszak kezdetétől a gyár megszűnéséig
mos hálózatba, így a gőzgépre a továbbiakban már nem volt szükség. A gyárban ekkor három széntüzeléses égető kemence működött, a formázás pedig 16 gép- és 16 lábhajtású korongon folyt. A gipszmodellek és formák külön műhelyben készültek, a festőműhelyt porelszívóval látták el. Az üzem immár csak fehér alapszínű keménycserepet készített, vasszegény import agyagból. (A legfőbb versenytárs budapesti Gránit Kőedénygyár gyártmányaival csak így lehetett versenyre kelni.) Az import agyag és kaolin Németországból érkezett. Később igyekeztek az importot jó minőségű hazai alapanyagokkal kiváltani (rátkai agyag, füzérradványi kaolin). A termelés vesztesége lépésről-lépésre csökkent, majd a 30-as évek második felében szerény nyereségre váltott át. A gyár utolsó, hosszantartó és az előzőknél kevésbé zaklatott időszakában egy edényjegyet használtak. Igaz ezt sokféle nyomódúccal bélyegezték, melyeknek gyakran nemcsak a mérete, hanem a felirat hosszúság-magasság aránya is változó volt. Az arányváltások azonban nem olyan jelentősek, hogy emiatt érdemes lenne az ekkor használt bélyegzőket több csoportra (önálló jegyre) bontani. E korszak alapjegyének azonosítását nagyban megkönnyíti, hogy több évszámos emléktárgy is előkerült ezzel a jelzéssel. (Elképzelhető, hogy a 20-as évek végéig még a fenyős jegyet is használták.) A korszak alapjegye tehát a következő: A jelzés leírása: VÁROSLŐD felirat, egy sorban, normál nagybetűkkel, (általában zöld) gumibélyegzővel bélyegezve. A feliratban az Ö betű rövid. Egyéb jelzések: benyomott (gyakran háromjegyű) és bélyegzett arab számok Méret: 13x2; 18x4; 20.5 x 3.5; 27 x 4 mm Használatának időszaka: 1928-1948. Jele: VL 29. VÁROSLÖD 11 101 A városlődi gyár utolsó periódusában készült termékek mennyiségileg legjelentősebb csoportját az elmúlt évtizedben kialakult új „magyaros" stílusú dísztárgyak alkotják, melyek jelentős része egyben emléktárgy funkciót is ellátott. A gyár vezetése felismerte, hogy léteznek olyan városlődi hagyományok, melyek felelevenítése nemcsak üzleti haszonnal kecsegtet, hanem egyenesen kötelesség is. Ezeket a hagyományokat leginkább a Mayer korszak törökös, stilizált mintájában fedezték fel, tehát ezt használták fel újra, persze színezését és mintáját kissé „áthangszerelve" (29. ábra). Jobb minőségű és giccses tárgyak váltják egymást, néha repedezett mázzal. A vitatható ízléssel készült termékek közé sorolható a hollóházi gyár „Altwien kollekciójával" konkuráló, kobaltkék, arannyal díszített tárgyak sora. Továbbra is készülnek reklámtárgyak, és családi vagy közösségi eseményeknek emléket állító darabok (31. ábra)". Ezek évszámai nagyjából lefedik a jegy használatának időszakát. Elkészült néhány régi míves darab újrafeldolgozása is, de ezek - bár a korszak legmagasabb színvonalát testesítik meg - mégsem érték el az eredeti tárgyak színvonalát (30. ábra). Az Rt. 1930-as években kiadott árjegyzékéből megtudhatjuk, hogy óriási mennyiségben, többféle minőségben állítottak elő termékeket, a jegyzék szerint a következő kategóriákban: I. Háztartási edények, II. Konyha felszerelések, III. Vegyes háztartási edények, IV Étkező készletek, V Tea és kávés készletek, VI. Mosdó készletek és higiéniai tárgyak, VII. Asztali felszerelések, fonott kosarak, VIII. Virágcserepek, IX. Kulacsok, hamutartók, bonbonierek, X. Kisebb virágvázák, falitálak, XI. Nagyobb virágvázák és díszvázák. A gyárat Budapesten Fischer Lajos képviselte, a VII. Kertész utca 33." szám alatti üzletében. 1931-től kezdte el a gyár újra a városlődi sárga és vörös agyag felhasználásával készülő, vörösesbarna színű, úgynevezett bauxit edényeit (angol teás-, süteményes- és mokkás készletek) gyártani. Ezeket gyakran egy fehér engóbozott sáv díszítette. Ugyanekkor majolika dísztárgyak is készültek, balatonarácsi, sárgás színűre kiégő márgás agyagból, valamint cserépkályhák és kandallók városlődi agyagból, leggyakrabban fehér, vagy krémszínű borító masszával, sima felülettel. " A tanulmányhoz tartozó valamennyi illusztrált tárgy a szerző gyűjteményéből való 1 2 Árjegyzék a szerző birtokában 223