S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

KISS Gábor Iván: A városlődi keménycserépgyár edényjegyei a Mayer korszak kezdetétől a gyár megszűnéséig

A jelzés leírása: MÁYER VÁROSLŐD felirat, két sorban, nyomtatott nagybetűkkel, benyomva. Egyéb jelzés: nincs Méret: 25 x 8 mm Használatának időszaka: 1890-es évek -1910. Jele: VL 12. MAYER VÁROSLÖD A jelzést átlagos festésű, színvonalú tárgyak hordják, tányérok, kulacsok, köztük van, amelyik már teljesen sablontechnikával festett. Azonos tartalmú a következő jelzés. A jelzés leírása: MÁYER VÁROSLŐD felirat, két sorban, nyomtatott nagybetűkkel, benyomva. A helységnév betűmérete kisebb (így a két sor kb. azonos hosszúságú), és a Mayer névhez képest jobb irányba elcsúsztatott. Egyéb jelzés: nincs Méret: 17-18 x 9-10 mm Használatának időszaka: 1890-es évek -1910. Jele: VL 13. MAYER VÁROSLŐD A jeggyel teljesen eltérő karakterű, mégis egy-egy jellegzetes városlődi típust megtestesítő tárgyak készültek. Ugyanakkor előfordulnak egyszerűbb, teljesen rózsaszín mázas, kisebb mélységgel domborított plasztikus tárgyak, és színvonalasabb dísztálak is. 1910-ben meghalt Mayer György özvegye. Ekkor - családi megegyezéssel - az alapító unokaöccse, Mayer Béla vette át a stafétabotot, és vezette a gyárat egészen 1920-ig. A váltást követően még néhány évig a gyár ismét nyereségesen dolgozott, de az I. világháború kitörése a termelés drasztikus és tartós visszaeséséhez vezetett. Ennek is köszönhető, hogy Mayer Béla 1920-ban eladta a gyár tulajdonjogát az Ecclesia Egyházművészeti és Áruforgalmi Rt-nek. Ebben a rövid periódusban már nagy dolgok nem történtek a gyárban. A termelés - a tőkehiányra visszavezethetően - szerény keretek közt folyt, a hagyományos festésű tárgyak még mindig gyakorlatilag változatlan formában készültek, de az utolsó években már megjelent az a festésmód, mely a többi gyárnál már lassan 20 éve általános. Ez alatt a világos, tiszta színek használata, az egyszerűbb, kevésbé kidolgozott, kisebb sűrűséggel megfestett minta értendő. Ez lesz majd a jellemző a városlődi gyárra is, az 1920-as évektől kezdve. Mayer Béla - immár egyedüli vezetőjeként - saját nevével jelezte a gyár termékeit. Az alapjegynek három változata van, az első: A jelzés leírása: MAYER BÉLA VÁROSLŐD felirat, két sorban, nyomtatott nagybetűkkel, benyomva. A betűk nyújtott hatásúak, és egészen kicsit jobbra dőlnek. Egyéb jelzések: esetenként benyomott arab számok. Méret: 24 x 9 mm Használatának időszaka: 1910-1915 k. Jele: VL 14. MAYER BÉLA VÁROSLŐD Az ezzel a jeggyel jelzett tárgyak a hagyományokat követik, esztétikusak, de nem kimagasló kvalitásúak. A következő jelzés az alapjegy második változata. A jelzés leírása: MAYER BÉLA VÁROSLŐD felirat, két sorban, nyomtatott nagybetűkkel, benyomva. A betűk normál magasságúak, és kissé jobbra dőlnek. Egyéb jelzések: nincsenek Méret: 17 x 5.5 mm Használatának időszaka: 1910-1915 k. Jel: VL 15. MAYER BÉLA VÁROSLÖD A jeggyel sokféle tárgy készült, hagyományos és újító egyaránt. Találunk plasztikusan díszített felületű rózsaszín kistányért éppúgy, mint teljesen a hagyományokat továbbvivő virágos festést. Ugyanakkor érdekesebb darabok is készültek a Mayer Béla által jelzett évtizedben, mint egy kisméretű váza, melynek felülete kőzet-szerűen foltos, liiszteres, narancssárga, türkiz és kék színnel, vagy egy kerámia-jellegű, színátmenetes, türkiz-halványsárga színezésű váza (23. ábra), kikacsintva a korszak iparművészeti törekvései irányába. A harmadik jegyváltozat a következő: A jelzés leírása: MAYER BÉLA VÁROSLŐD felirat, két sorban, nyomtatott nagybetűkkel, benyomva. A betűk normál magasságúak, és karakteresen jobbra dőlnek. Egyéb jelzések: esetenként benyomott arab számok. 216