S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

DOHNÁL Szonja - KÁKONYI Anna: Államosított műtárgyak a Laczkó Dezső Múzeumban. I. Egy Veszprém megyei művészetpártoló család

DOHNÁL SZONJA - KÁKONYI ANNA ÁLLAMOSÍTOTT MŰTÁRGYAK A LACZKÓ DEZSŐ MÚZEUMBAN L Egy Veszprém megyei művészetpártoló család Mottó: „El tűnél innen bár, de még is látsz minket, ..."' gróf Mikó Imre Bevezetés A Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményeiben közel 2000 olyan műtárgy található, amelyek a 20. századi történelem és politika abszurditásának következtében kerültek az 1950-es évek Bakonyi Múzeumának raktárába. Közöttük számos értékes műalkotás, képzőművészeti, iparművészeti szempontból becses darab, amelyek nemcsak művészeti értékük miatt jelentősek, hanem azért is, mert arisztokrata és polgári családok személyes történetének ránk maradt nyomait képviselik. E tárgyak „muzealizálása" nem önkéntes felajánlás, vásárlás, gyűjtés vagy tudományos kutatás folytán következett be, hanem kényszer, politikai döntés hatására: az 1952-1953 során végrehajtott államosítással. Tanulmányunk egy hosszabb munka első állomásának tekinthető. Jelen keretek között arra vállalkoztunk, hogy áttekintjük az államosítás törvényi hátterét és a múzeumtörténeti dokumentumokból visszakövethető folyamatát. Részletesebben foglalkozunk azzal a Pejacsevich-Mikó családdal, akiktől a legnagyobb összefüggő tárgyegyüttes került elkobzással az állam tulajdonába. A jövőben ezt a feltáró munkát folytatva és a többi érintett, Veszprém megyei család példáját is megvizsgálva igyekszünk az államosítás témáját komplex módon feldolgozni. Nem utolsó sorban attól a szándéktól is vezérelve, hogy a tárgyak egykori tulajdonosairól és múzeumunk raktárában őrzött műkincseiről és személyes használati tárgyairól minél több adatot pótoljunk és kiderítsünk - amennyire ez hat évtized távlatából lehetséges." Az 1952. évi 4. törvényerejű rendelet A második világháború után Magyarország szocialista átalakítását, szovjet típusú szocializálását célzó rendelkezések néhány év alatt drasztikus módon valósították meg a gazdaság és a magánjavak állami tulajdonba helyezését. A kártalanítás nélküli földosztás után került sor a bányák és nehézipari üzemek, a bankok, a száz, majd a tíz főnél több munkást foglalkoztató üzemek állami tulajdonba vételére, végül az egyre szélesedő körre kiterjedő államosítás a házingatlanokat is érintette. ' VeML XIII.16. A gróf Pejacsevich-Mikó család iratai II.6/d. 1849. 3.d. gr. Mikó Imre felesége halálára írt versei. 2 A témához kapcsolódó múzeumtörténeti képanyagot és tárgyfotókat lásd a tanulmány végén. 181