S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)
PROHÁSZKA Péter: EGY 10 - 11. SZÁZADI BIZÁNCI „SZENTFÖLD" TÍPUSÚ EREKLYETARTÓ BRONZ MELLKERESZT TÉS HATÁRÁBÓL1
körül jelennek meg és használatuk egészen a 12. századig megfigyelhető. 4' A számos más változat mellett ezek a darabok is a 10. század folyamán jelennek meg a Kárpát-medencében. 4 1 Számos kutató foglalkozott a magyarországi leletekkel, köztük a „Szentföld" típusú ereklyetartó mellkeresztekkel. 4' Változataikról, szerepükről és datálásukról eltérő vélemények találhatóak a szakirodalomban. 4 6 Azon vélemény ellen, mely szerint az ereklyetartó mellkeresztek egyenletesen fordulnak elő a Kárpát-medencében, 4 éppen a darabok elterjedése szól. 4 8 Mindeddig a változat egyetlen példánya sem ismert Erdélyből és a Dunántúl illetve a Kárpát-medence déli részéről. Két nagyobb tömbben jelentkeznek (4. ábra), egyrészt a Dunántúl északkeleti részén, másrészt a középső Tisza-vidéken figyelhető meg koncentrálódásuk. A Kárpát-medencéből 18 példányról állnak rendelkezésünkre adatok, melyek nagy része szórványként került elő és mindössze néhány származik sírból. 4'' A kérdéses leletkörülmények miatt a gyulai és a tiszaeszlár-sinkahegyi példányokat is szórványoknak kell tekinteni. " Mindössze három kereszt került elő temetkezés mellékleteként. A Tiszaörvény-templomdombi (Jász-Nagykun-Szolnok m.) templom körüli temető 440. gyermeksírjában egy fémkarikán kívül egy ereklyetartó mellkereszt hátlapját találták." Sajnos a temető közreadására mindeddig nem történt meg, így a belső kronológiájáról nem állnak rendelkezésünkre adatok. A Sárrétudvari-hízóföldi 10. századi temető 199. gyermeksírjában az alkar mellett volt a kereszt. Kronológiai helyzetét itt sem lehet pontosan meghatározni, mivel más melléklet nem volt a temető szélén előkerült sírban." A 262 sírós temetőbe a mellékletek alapján a 10. század folyamán temetkeztek és felhagyása a 970-es években történhetett." A mellkereszt mellett még további bizánci tárgyak (érmek, pecsétnyomó stb.) voltak a sírokban. Különösen érdekes azon hátlap, amely a 13-14. századi Négyszállási I. temető 236. sírjában került elő, és a további mellékletek tekintetében másodlagosan helyezték az elhunyt mellé.' 4 Az ereklyetartó mellkeresztek pontosabb datálásánál a sírokból előkerült darabok alig segítenek, ugyanakkor a Mindszent-koszorús-dűlői temető 1. sírjában talált egyszerű kivitelű példány jelzi, hogy a mellkeresztek a 10. század közepétől biztosan megtalálhatóak a Kárpát-medence leletanyagában." Lovag Zsuzsa véleménye szerint a mellkereszteknél nem lehet megállapítani semmiféle kronológiai különbséget a magyarországi anyagban. 5 6 Ugyan a Bizánci Birodalom területén néhány kereszt éremmel együtt került elő, mint például Dorostolon/ Silistra (Bulgária) területén egy ház feltárása során talált olyan változat, melynek szárai végét medaillonokba foglalt büsztök díszítették. Itt a kereszt mellett egy anonim 2. típusú bizánci follis (976-1030/35) volt, amely a kereszt használatát a 10. század utolsó és a 11. század első harmadára datálta.' Mint minden majdnem iparilag készített tömegtermék esetében, így az ereklyetartó mellkereszteknél is feltételezhető a megformálás fejlődése és átalakítása. E folyamatban a kép átalakítása, feliratok eltűnése és a keresztszárak végén újabb alakok megjelenése figyelhető meg." Ez a fejlődés nyomon követhető a tanulmány tárgyát képező változatok esetében is. Először azon példányokat gyár4 4 FITARAKIS 2006. 31-32 4 4 LOVAG 1999. 11 4 4 Lásd például: BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953; LOVAG 1971; BÁLINT 1991; SZATMÁRI 1994; LOVAG 1999; RÉVÉSZ 2011. 4 < LOVAG 1999. 11; SZATMÁRI 1994 4 7 LOVAG 1999. 8 4 8 LANGÓ 2010. 454, Fig. 7 4' SZABÓ 1980. 61-62., 111-112. 5 0 Vesd össze: SZATMÁRI 1994; JÓSA 1914. 174 és 175, 111. kép. 5 1 HORVÁTH 1970. 128, 129, Fig 3, 4; LOVAG 1999. 24, 130, Abb. 8. 5 2 M. NEPPER 2002. 339. 5 3 M. NEPPER 2002. 358. 5 4 SELMECZI 1992. 50, 113, IX. t, 55 5 5 LANGÓ—TÜRK 2004. 368-397 5 6 LOVAG 1999. 11 5 7 PITARAKIS 2006. 135, 202 5 8 BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953. 216-217 111