S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

PROHÁSZKA Péter: EGY 10 - 11. SZÁZADI BIZÁNCI „SZENTFÖLD" TÍPUSÚ EREKLYETARTÓ BRONZ MELLKERESZT TÉS HATÁRÁBÓL1

tották, melyek szárvégein az evangélisták mellképeit még medaiIlonokba foglalták. Ezután terjedtek el azon keresztek, melyeknél a medaillonok eltűnnek és mindössze a négy evangélista büsztje látható. Ezt a fejlődést támasztja alá, hogy ugyan a medaillonok eltűnnek, azonban a büsztök alsó lekerekített része továbbra is megmaradt. Hogy ez a folyamat mikor történt, nem lehet ugyan pontosan meghatározni, azonban nagy valószínűséggel még a 10. század végén végbemehetett. E tekintetben a változatok kárpát-medencei elterjedése figyelemreméltó. A korábbi még medaillonos darabok többnyire a középső Tisza-vidéken fordulnak elő, míg a későbbi változatok főként a Dunántúl északkeleti részén. A középső Tisza-vidéken talált bizánci kereszteket előszeretettel hozzák kapcsolatba egy 10. század közepi bizánci látogatással és annak feltételezett kihatásaival. Skylitzés és Zonaras bizánci történetírók műveiben megemlékeznek Bulcsú és Gyula magyar vezérek Konstantinápolyban, a császári udvarban a 950-es évek elején, talán 953-ban, tett látogatásáról, amikor a békéért cserében számos ajándékot kaptak, sőt még a megkeresztelésükre is sor került." E források alapján Gyula egy görög szerzetessel tért haza, akit Turkia püspökének szenteltek fel és segítőivel a keleti egyház térítőtevékenységébe kezdett a Kárpát-medencében.'" Éppen a bizánci tárgyak (keresztek, ékszerek, érmek stb.) elterjedése alapján feltételezték, hogy Gyula szállásterülete a Maros, Körös és Tisza folyók környékén terült el.

6

1 Sajnos Gyula uralmának 10. századi kiterjedéséről semmiféle adat nem áll a rendelkezésünkre. Az itt előkerült bizánci tárgyak, különösen a keresztek megjelenését, elsősorban a bizánci orientációval próbálták magyarázni, amely magyarázat a 10. század második felére, utolsó negyedére még akár igaznak is bizonyulhatna.

6 Hogy milyen úton jutottak a „Szentföld" típusú ereklyetartó mellkeresztek e változatai a Kárpátmedencébe, még továbbra is nyitott. A leggyakrabban a kalandozásokkal, kereskedelemmel vagy a terítő tevékenységgel hozzák kapcsolatba megjelenésüket."' A keresztek elterjedése azonban nem támasztja alá a bizánci egyház befolyását a magyar szállásterület déli és keleti részén, "

4 mivel éppen ott hiányoznak." Sokkal valószínűbb, hogy kereskedelmi árúként kerültek ide,

6

6 és mint apotropikus vagy gyógyító hatással bíró ékszerként viselték, majd helyezték a sírba őket.

6 Ugyan az ereklyetartó mellkeresztek olyan egyházi központok, mint Esztergom vagy Székesfehérvár területén teljesen hiányoznak, azonban Veszprém megyében egyfajta koncentrációjuk figyelhető meg. Ezt korábban a veszprémvölgyi apácakolostorral hozták kapcsolatba. Ezen ortodox kolostor, a helyi szláv helynévanyag illetve a halimbai temetőből ismert délszláv ékszerek alapján feltételezték egy olyan népesség megtelepedését, amely a keleti kereszténységhez tartozott.

6

8 Az újabb kutatások azonban e feltételezést nem támasztották alá.

64 Nehezen lehet az adatok hiányában magyarázatot adni arra, hogy miért fordulnak elő a Dunántúl északkeleti részén éppen a későbbi változathoz tartozó példányok. Azonban minden egyes bizánci kereszt, mint a Tés Csősz-pusztai darab, e kérdés megválaszolásához újabb adatokkal járulhat hozzá. Katalógus A katalógusba a szentföldi ereklyetartó mellkeresztek azon változatait vettem fel, melyek közvetlen párhuzamai a tési darabnak, azaz a végeik felé kiszélesedő szárakkal és karokkal bíró és egyenesen záródó latin keresztek, melyeken Mária áll orans tartásban. A keresztek karjainak és szárainak végén pedig a négy evangélista büsztje látható. Ha a büsztök kerek keretben vannak azt külön körrel (o) jeleztem. 5

9 MORAVCSIK 1984. 85 és 100 6

0 MORAVCSIK 1953. 53-54; MORAVCSIK 1984. 85 és 100; MADGEARU 2008. 120-124; RÉVÉSZ 201 1, 193 6

1 MADGEARU 2008. 126-134 6

2 Lásd például: MORAVCSIK 1953. 104; MEGAY 1961. 104; SZATMÁRI 1994. 246-247 6

3 BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953. 207-210; BÁLINT 1991. 1 11-120; LOVAG 1999. 11 6

4 LOVAG 1999. 11 6

5 LANGÓ 2010. 454 6

6 BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953. 207; SZŐKE 1962. 62 6

7 LANGÓ-TÜRK 2004. 400; LANGÓ 2010. 453 " MESTERHÁZY 1970. 172 " S. PERÉMI 1998; LANGÓ-TÜRK 2004. 400 112