S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

REGENYE Judit - T. BIRÓ Katalin: Pápateszér - Állomás-dűlő neolitikus telep feltárása

méternyire ettől a jelenségtől a 21. gödörben talált agancsdarabok valószínűleg megmunkálásra vártak. Érdekes a 21. és 22. objektum abban a vonatkozásban is, hogy a vonaldíszes kultúra leleteit is tartalmazta - a vonaldíszes objektum nyoma nem került elő. A 2-8-9. nagy agyagkitermelő gödör az 1. háztól keletre a település szélén jellegzetes eleme a lengyeli lelőhelyeknek. A 20. gödör funkciója pontosabban nem meghatározható. A keskeny sávban feltárt teleprészlet nem engedi meg a megismert házak pontos rekonstrukcióját. Az mindenesetre látszik, hogy oszlopszerkezetes, kéthelyiséges, észak/északnyugat-dél/délkeleti tájolású, 15 m hosszú házakról van szó. Ez jellegzetes a lengyeli kultúrában'. Az 1. házat csupán a Veszprém, Jutási u. házait'" idéző déli középső mély cölöplyuk képviseli. A mellette talált 4. cölöplyuknak a konstrukcióhoz való tartozása valószínű mind helyzete, mind a bennük talált paticstömbök elhelyezkedése alapján. A 6. objektum hovatartozása kérdéses. A 2. és a 3. házat nagyrészt kis, kerek cölöplyukak rajzolják ki. A 2. északi fala egy cölöplyukból és árokból áll. A déli helyiségnek feltehetően a hossztengelyében is találunk tetőt alátámasztó sort. A 2. háznál a két helyiség méretében tapasztalt különbség, az, hogy a déli helyiség kisebb az északinál, a korai rézkorban a Kisalföldön nem ritka". Az oszlophelyek csekély méretéből, mélységéből ítélve a település szélén a patakra lejtő domboldalon erősen erodálódott a felszín. A leletanyag

12 Kerámia A kerámiaanyag jórészt a lengyeli kultúra terméke, csupán egy kis része vonaldíszes. A DVK telep egyetlen objektumát sem tudtuk azonosítani, a kerámia részben a patak partjához közeli szelvényekből került elő, részben pedig a 4., 21. és 22. gödrökből. Ezek meglehetősen távol esnek egymástól (150 m-re), nem alkotnak egységes tömböt. A rendkívül kemény agyagtalaj károsította a kerámia felületét, a díszítés alig érzékelhető, a vonaldíszes kerámia inkább csak az anyaga alapján volt a többitől elkülöníthető. A 21. objektumban talált zselizi töredékek (7. ábra I., 3.) alapján a település a vonaldíszes kerámia kultúra fiatalabb időszakában élhetett a lelőhelyen. A lengyeli kerámia egyharmada a 2-8-9. számú nagy gödörből került ki (3-4. ábra), egynegyede a 20. gödörből (5. ábra 10-13., 6. ábra). A maradékon nyolc további objektum osztozik. A leletanyag egészében a késő lengyeli időszakra jellemző egyetlen töredék kivételével. Az 5. objektumban, az 1. házként értelmezett cölöplyukban találtunk egy karcolt díszű táltöredéket (5. ábra 1.). A perem alá helyezett hegyesedő bütyök a tálon és az objektum többi lelete, például a behúzott nyakú nagy kerek bütyök (5. ábra 5.) és a behúzott peremű bikónikus tál (5. ábra 6.) alapján valószínűleg Lengyel II. korú az objektum, bár szórványosan előfordulhat karcolt díszű kerámia a késő lengyeli telepeken is", egy karcolt meanderdíszeset találtunk például Ajkán

1

4. A többi lelet, a hengeres nyakú váza töredéke (5. ábra 2.) és a csőtalpas tál töredéke (5. ábra 3.) nem bír korhatározó jelleggel. Ez alapján arra gondolhatunk, hogy a település élete a Lengyel II. idején kezdődött és a Lengyel HI-ban hosszabb ideig tartott. A többi feltárt objektum kerámiaanyaga egységes, sárga, barna, ritkábban sötétszürke színű, általában kerámiazúzalékkal, néhány esetben kaviccsal soványított. Egész edény nem került elő, sőt a töredékekből sem volt kiegészíthető. Főként tálperemeket találtunk, csonkakúpos (6. ábra I., 2., 3.), kihajló peremű (8. ábra 5.) töredékeket és kevés profilált táltöredéket (7. ábra 15.), valamint hengeres felső részű tálperemet (6. tábla 6.). A behúzott peremű tálakat kis tál (8. ábra 1.), éles hasvonalú tál (5. ábra 5.) és félgömbös tál (5. ábra 4.) képviseli. Csőtalptöredék viszonylag kis számban került elő (3. ábra 10., 4. ábra 6., 7. ábra 10.). Fazékként azonosított kihajló, gyakran benyomkodott, bevagdalt peremű, tölcséres nyakú töredékből van a legtöbb (3. ábra 1., 5. ábra 12., 13.). Előfordul a fazekak között a hengeres nyakú, 9 PAVÚK 2003., 466. REGENYE 2004. " VIRÁG-F1GLER 2007., 357. 1 A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Ősrégészeti gyűjteményében beleltározva, Itsz.: 02012.1.11

3 RACZKY 1974., 11. ábra 8. 1

4 REGENYE 2011., 17. tábla 4. 10