Rainer Pál (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (Veszprém, 2011)
ZSOLDOS Attila: Vár, város, ispánság és megye - Veszprém az Árpád-korban
mi egyházmegyébe sorolt Veszprém megyéhez. 3 7 Az ellentmondás feloldása érdekében felmerült, hogy a pápai főesperesség a bakonyi erdőispánsághoz kapcsolódnék, annak lenne mintegy egyházigazgatási megfelelője, 3 8 más álláspont szerint a pápai udvarnokispánsággal lenne összefüggésben a sajátos helyzet, 39 s végezetül olyan magyarázat is született, mely szerint Pápa és környéke eredetileg nem tartozott Veszprém megyéhez, hanem egy olyan igazgatási egység része volt, mely a győri egyházmegyében feküdt, s csak utóbb, Veszprém megye nyugati irányú terjeszkedése révén alakult ki a XIII. századtól ismert helyzet. 4 0 A megoldás kulcsa, megítélésem szerint, a pápai udvarnokispánságban keresendő. Az ország területén egymástól kisebb-nagyobb távolságra fekvő királyi udvarházak {curia, curtis) közelében fekvő birtokokat az udvarházak alá rendelték, így alakítva ki a király és családja, valamint udvartartásuk ellátására hivatott udvarnokispánságok hálózatát. Az intézmény neve az efféle birtokokon élő szolgarendű parasztok szláv eredetű nevéből, az „udvarnok"-ból ered. A pápai udvarnokispánságra viszonylag nagyszámú adat áll a rendelkezésünkre a XIII-XIV. századból, 4 1 1266-ból még egyik ispánjának nevét is ismerjük. 4 2 Nagy a valószínűsége annak ugyanakkor, hogy pápai udvarnokispán lehetett már a II. István korára vonatkozóan 1131 körül említett Opus is, 4 3 ami annál is inkább hihető, mert számos megfontolás szól amellett, hogy a pápai udvarnokispánság léte visszavezethető Szent István koráig. 4 4 Mivel más, a királyi család magánuradalmaihoz kapcsolódóan létrejött főesperességet is ismerünk az Árpád-korból - a legismertebb ezek közül bizonnyal a segesdi uradalom és a segesdi főesperesség példája, 4 5 de említhető az erdődi erdőispánság és a rövid ideig fennálló erdődi főesperesség 4 6 is több más mellett —, nem látom akadályát annak, hogy a pápai főesperesség és a pápai udvarnokispánság léte között összefüggést lássunk. Az igazi kérdést tehát nyilvánvalóan az jelenti, hogy miért a győri egyházmegyéhez tartozott a pápai főesperesség a veszprémi helyett. A választ erre egy másik, nevezetesen a bekcsényi főesperesség párhuzama szolgáltatja. A bekcsényi főesperesség területe Zala megye délnyugati részét foglalta magába (a Muraköz mellett mélyen benyúlva a Murától északra eső vidékre is), 47 ám a megye többi részére kiterjedő zalai főesperességtől eltérően nem a veszprémi, hanem a zágrábi egyházmegyéhez tartozott. Ahhoz, hogy Zala megye (miként a szomszédos Somogy is) eredetileg a Drávántúlra is kiterjedt, 4 8 kétség sem férhet, azaz szóba sem jöhet egy afféle elgondolás, mely szerint a bekcsényi főesperesség területe csak utólag került volna Zala megyéhez. Minden bizonnyal az történt tehát, hogy a zágrábi püspökség megszervezésekor csatolták a bekcsényi főesperesség területét az új egyházmegyéhez. Szükségtelen tehát abból a tényből, hogy a pápai főesperesség a győri egyházmegyéhez tartozik, arra gondolni, hogy területe csak utóbb került Veszprém megyéhez, egyszerűen csupán annyi történhetett, hogy a főesperességeknek a XI-XII. század fordulójára tehető kialakításakor célszerűnek találták Pápa vidékét a győri püspökséghez csatolni, talán azért, mert a terület könnyebben megközelíthető Győrből, mint Veszprémből. Nem mond ennek ellent az 1009. évi oklevél azon utalása sem, mely szerint Veszprém megye a veszprémi egyházmegye része, hiszen, bár okunk van azt feltételezni, hogy a pápai udvarnokispánság Szent István korában már létezett, ez nem szükségképpen jelenti egyúttal azt is, hogy megszervezésére már 1009 előtt sor került. Szent István többször említett 1009. évi oklevele ugyanakkor nemcsak arról tanúskodik, hogy ekkor már létezett Veszprém megye. Az oklevélben található egyúttal a megye és a város történetében nehezen túlbecsülhető szerepet játszó püspökség egyik korai említése is. Amint az köztudott, a hagyomány tíz egyházmegye alapítását tulajdonítja Szent István egyházszervező tevékenységének, közülük azonban csak kettő, a pécsi és a csanádi püspökség alapításának pontos ideje ismert. Két újabb egyházmegye, a váci és a bihari esetében megfontolásra érdemes érvek szólnak amellett, hogy valójában csak 1038 után szervezték meg azokat. 4 9 A maradék hat között is találunk azonban olyanokat - például Győr vagy Eger tartozik ezek közé - ahol csak a későbbi történeti emlékezet tartotta számon Szent Istvánt a püspökség alapítójaként, 5 0 s bár ezen esetekben nincs okunk kételkedni a hagyomány történeti megalapozottságában, ennek a ténynek a figyelembe vétele még inkább kiemeli a veszprémi püspökség korai említéseinek jelentőségét. 5 1 Középkori forrásaink közül ugyanakkor jó néhány olyan ismeretes, amelyek azt állítják, hogy a veszprémi püspökség nem egyszerűen egyike az első főpapi egyházaknak Magyarországon, hanem kifejezetten a legrégibb. 5 2 A történeti kutatás általában hitelt ad ezeknek az adatoknak, azt feltételezve, hogy a Géza fejedelem udvarában tevékenykedő térítőpüspök kapcsolódhatott valamilyen formában Veszprémhez. 5 3 Meglehet, ám nem kevésbé megalapozottan felvethető, hogy a Géza fejedelem fiához, Istvánhoz feleségül adott Gizellát kísérhette el új hazájába egy püspök, s az ő számára alapíthatott egyházat a hercegnő Veszprémben. Tény mindenesetre, hogy a középkorban nemcsak annak hagyománya mutatható ki, hogy a veszprémi volt a legrégibb magyarországi püspökség, hanem annak is, hogy a Szent Mihály-egyházat maga Gizella alapította. 5 4 A 14
