Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

Méretek: 30 x 34 x 14 mm; számított súly 14.28 g kortex / porcelanit %: 50 2007.1.957 B4 pattinték 9 dunántúli radiolarit, szentgáli típus. Méretek: 21 x 14 x 6 mm; számított súly 1.764 g Értékelés A leletanyag mind tipológiai, mind nyersanyag megoszlás szempontjából szegényes illetve kevés változatosságot mutat. A nyersanyagbázis a Dunántúli Középhegység radiolaritjai, amelyet egy-egy távolsági import egészít ki (kizárólag a zselizi periódusban). Tipológiailag is ez az időszak mutatja a legnagyobb változatosságot, ekkor található a legmagasabb feldolgozottsági fokú leletegyüttes. A leletanyag kis száma ellenére ezt nem a véletlennek, hanem a valós tendenciáknak tulajdoníthatjuk, amely a kőanyagok kereskedelmének kifejlettebb rendszerét tükrözi a középső neolitikum kései szakaszára.

98 A típus-nyersanyag összefüggéseket táblázaton ábrázoltam, a teljes leletanyagot illetően (2. táblázat), illetve az egyes kronológiailag elkülöníthető, jelentősebb mennyiségű kőanyagot adó időszakok tekintetében (3., 4. táblázat). A típuscsoport és nyersanyagcsoport megoszlást grafikonon is ábrázoltam, hasonlóképpen a teljes leletanyagra vonatkozóan és a lelőhelyen elkülöníthető kronológiai/kulturális fázisonként (16—18. ábra). Tipológiai megfigyelések A leletanyag mind tipológiailag, mind nyersanyag megoszlás szempontjából egységesen szegényes. A teljes leletanyag 98%-át egyszerű technológiai típusok teszik ki, elsősorban szilánkok és pattintékok. A nyersanyagok és magkövek aránya is egységesen alacsony (0,5% illetve 8,5%). A meglévő eszközök és félkész eszköz formák alapján valószínűsíthető, hegy egy alapvetően penge alapú eszközkészlethez tartozó műhely jellegű anyagról van szó, ahol a (zömében penge-) magkövek megmunkálása folyt, a penge-magkő maradék stádiumig. A tényleges eszközök száma rendkívül alacsony (3 darab, összesen 1,6%). Az általam vizsgált anyagban sem csiszolt kőeszközök, sem egyéb szerszámkövek nem voltak. Nem valószínű, különösen a szerszámköveket tekintve, hogy ezek teljesen hiányoztak volna a településről, megint csak a megismert leletegyüttes töredékességére utal ezeknek a daraboknak a hiánya. A mindössz 3 db típusos eszköz a következő: egy retusált penge, egy retusált mikropenge és egy pengevakaró pengeszerű szilánkon. Mindegyik penge alapú forma, ami a fenti megállapításokat látszik alátámasztani. Az összes típus jellegzetes és nem túl speciális középső neolitikus (vonaldíszes körbe tartozó) forma, ami a kerámián alapuló kormeghatározással is jól egyezik. Nyersanyag felhasználás A leletanyagban 98,4% tesz ki a dunántúli radiolarit (ezen belül 71% szentgáli radiolarit) aránya. A porcelanit-fázis átlaga 18% (a 188 tételből 73 darabon), ami nem kiemelkedően nagy; inkább a már lenagyolt magkövek helyi felhasználására utal. Valószínűleg a literi újkőkori telep lakói már valamilyen közvetítéssel jutottak a radiolarit nyersanyaghoz: ez lehet saját expedíció, de nagyobb valószínűséggel más közvetítő. Erre utal az összességében kicsi mérettartomány és a porcelanit-fázis alacsony volta . A helyi nyersanyagok között a dunántúli radiolarit kizárólagosnak tekinthető. A két darab kékesfehér patinás tűzkő valószínűleg távolsági nyersanyag, pontosabb származási helyet egyelőre nem tudunk róla mondani (15. ábra 20.). Az egyetlen obszidián egyben a leletanyag legkomplexebb eszköze is (retusált penge, (15. ábra 15).