Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)
Változások a kőeszköz felhasználásban Az egyes korszakokhoz biztosan köthető kőeszközök száma, megoszlása egymástól jelentősen eltér. A korabronzkori leletanyag mennyisége nagyon kevés, majdnem csak jelzés értékű - esetleges keveredések sem zárhatók ki. Lényeges különbség mutatkozik a vonaldíszes és a zselizi objektumok anyagában - a klasszikus vonaldíszes anyaghoz tartozó kőeszközök száma jóval nagyobb, feldolgozottsági foka kisebb és kizárólag helyi nyersanyagokból áll. A zselizi anyag menynyisége szerényebb, viszont mind tipológiai, mind nyersanyag felhasználás tekintetében lényegesen összetettebb képet mutat. Liter kőanyaga az ismert Veszprém megyei leletegyüttesekhez hasonlítva A literi kőanyag legjobban az ismert Balaton-felvidéki leletegyüttesekhez hasonlítható. Ebből jelentős mennyiséget gyűjtött be Mészáros Gyula a Vázsonyi-medencéből." Sajnos, ezt a leletanyagot nem tudjuk kronológiai fázisokra bontani. A MencshelyMurvagödrök lelőhelyről származó kőanyagot sem bontottuk fázisokra: ezt a leletanyagot egységesen a DVK-hoz tartozónak értékeltük. 100 Hasonló probléma a Veszprém-Nándor telepi vonaldíszes leletanyag értékelése, amely legkorábbi vonaldíszes elemeket is tartalmaz. 101 Tudjuk, hogy a leletanyagban későbbi középső neolitikus elemek is vannak, a kőanyag utólagos szintekre bontása azonban nem megoldható. A közelmúltban feltárt nagy kiterjedésű középső neolitikus telepek anyaga, elsősorban a kőanyag objektumonkénti vizsgálata, valószínűleg jelentősen gazdagítja majd a képet. Egyelőre csak töredékek jelentek meg ebből a hatalmas anyagból. 102 Ezeknek a telepeknek az anyaga lényegesen gazdagabb magasabb feldolgozottságú eszközformákban. Összefoglalás Litér-Papvásár-hegy anyaga érdekes kettősséget mutat. Egyrészt, a feltárt felülethez képest szegényes: darabszám és intenzitás szempontjából is kevés, illetve alacsony. Ezt csak részben lehet betudni a gépi humusz eltávolításnak. A gyűjtés teljességét, legalább is a zárt objektumokon belül, a leletek apró mérete (átlag: 23 mm, 20 mm alatti darabok száma 72, ld. 19. ábra) jól igazolja. Másrészt, nyersanyag- és típusösszetétele arra utal, hogy a területen intenzív kőeszköz-készítő tevékenység folyt, ami viszont jelentősebb mennyiségű anyagot valószínűsít. Az ellentmondás a leletanyag töredékességének feltételezésével oldható fel. A zselizi anyag a (csekély számú) mintán belül is változatosabb, kiegyenlítettebb, mind nyersanyagfelhasználás, mind típus összetétel szempontjából. T. Bíró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu