Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

nem valószínű, hogy ennek használata a XX. századig folyamatosan fennmaradt, mert az ikonográfiái vizsgálatok alapján a XV. századnál korábbi dudaábrázolásról nincs adat és a XV-XVTII. század közötti időszakból kizárólag a szimpla sípszáras dudatípusok maradtak fenn. Budán készült 1480 körül Kálmáncsehi Domonkos számára az a breviárum (zsolozsmás könyv), amely lapszéli díszítésén egy meztelen angyalfigura látható, aki bőrtömlőhöz csatlakoztatott, egy basszussíppal ellátott, kúpos furatú szimpla sípszáron játszik. A breviárium kódexfestője valószínűsíthetően Franciskus de Casthello Ithalco.

94 Az 1480 körüli ún. „Mátyás-graduálé" díszkódex keretdíszén egy bohócsapkás alak kezében látható duda tölcséres végű szimpla dallam sípszárral és vékonyabb, de hasonló felépítésű basszussíppal rendelkezik.

95 A basszussípon a nyugati dudatípusokra jellemző hengeres toldalék is látható, amire a finomhangolás miatt van szükség. SzekeresFarkas Márta szerint a valószínűsíthetően importált kódexnek nem sok köze van az ország saját kultúrájához.

96 A magyar zenetörténet képeskönyvében egy Mátyás király budai palotájából fennmaradt kályhacsempén látható dudásnál szintén ez a szimpla, kúpos furatú dallamsípos dudatípus látható.

97 Ugyanez a kályhacsempe Zolnay László könyvében már a XV. század végéről Besztercebányáról származik.

98 1490-ből a győri Cantionáléban maradt fenn egy joculátor ábrázolása, aki szintén egy basszussípos, kúpos furatú sípszáras dudatípusonjátszik.

99 II. Ulászló király graduáléjának miniatúráján egy majom látható basszussípos, szimpla, kúpos sípszárú dudával.

100 A Bruckhard von Birkenstein-féle 1686os kiadású geometria tankönyv illusztrácóit a németalföldi Justus van de Nypoort készítette. A mértani ábrákat magyarországi várak és erődítések, illetve városképek ábrázolásai kísérik, amelyeken a korabeli élet zsánerképei láthatóak. Devecser városa előterében egy asszony látható a gyermekével, akik a fa alatt ülő pásztor dudajátékát hallgatják.

101 A dudatípuson jól látható a peremgyűrűs illesztésű, kúpos végű, basszus és a szimpla dallam sípszár. Justus van der Nypoort másik metszetén hegedűvel és dudával kísérik két férfi táncát, akik közül az egyik boros kancsót tart a kezében és úgy táncol.

102 A szimpla dallam sípszár itt is peremgyűrűs illesztésű, kúpos csőben végződik, de a basszus sípszár tölcséres végű, de nem peremgyűrűs illesztésű. Illetve a dudás hátán látható még egy ráhajló tölcséres végződésű basszus sípszár is, amely nehezen magyarázható. A basszus sípszár peremgyűrűs illesztésére egyéb magyarországi példa is található, mert ugyanilyen látható az alsóörsi református templom külső oldalfalán feltárt freskó, ahol a dallam sípszár nem látszik, viszont a basszus sípszár jól kivehető.

103 Az alsóörsi templom eredetileg a XI

II-XIV. században épült, és a most külső falként szolgáló déli fal valószínűleg korábban belső fal, mert a jelenlegi bejárat 1788-ban lett kialakítva. A XV-XVÜ. század ábrázolásaiban közös az egy basszus sípszár és a szimpla, kúpos duda sípszár. Az ábrázolásokon látható dudatípusokat G. Szabó Zoltán a nyugat-európai duda sípszárakhoz sorolja.

104 Csupán az ábrázolás alapján azonban nem megállapítható, hogy a kúpos dallam és basszussíp dupla vagy szimpla nádnyelves dudatípus. G. Szabó Zoltán munkáiban Hubert Boone formai és szerkezeti különbségeken alapuló tipológai meghatározását követi, amely szerint a kettes csoportba tartoznak azok a dudatípusok, amelyeknél a bőrtömlőhöz egy sípszár és egy basszus sípszár tartozik. Két altípusa szerint a dallam sípszár lehet kúpos és hengeres kialakítású is. A kúpos dallam sípszárba a legtöbbször valóban dupla nádnyelves sípot illesztenek, azonban ez nem kizárólagos. A csehországi Bohémiában elterjedt kúpos, de szimpla nádnyelves duda sípszár 7+h ujjnyílásaival Anthony Baines szerint jellemzően nyugat-