Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)
2. Gyöngyök 20 Az ajkai temetőrészlet három sírjából került elő gyöngymelléklet. Egy sor aß., bolygatott női sírból és egy sor a 17. gyereksírból látott napvilágot, míg a 20. fegyveres férfi sírban dinnyemag alakú gyöngyök voltak. A 3. és a 17. sír gyöngyeinek összetétele több hasonlóságot mutat. Mindkét üveggyöngysora rövid nyaklánc, amelyeknek az egyik legjellegzetesebb alkotóeleme a többtagú rúdgyöngy. A 3. sír füzérén 1 db kéttagú és 2 db háromtagú aranyfóliás, a 17. sírén pedig 1 db öttagú, 2 db négytagú, 3 db háromtagú és 1 db kéttagú sárgásfehér színű aranyfóliás rúdgyöngy is látható 1 db, rövid henger alakú egytagú, aranyfóliás üveggyöngy társaságában. A 17. sír sötétkék színű üveggyöngyei 1-1 példányban egy-, két-, három- és négytagúak. A párhuzamok alapján az aranyfóliás és sötétkék színű rúdgyöngyök a VIII-IX. század fordulóján és a IX. század első felében voltak divatban, az ún. avar kor végi temetők jellegzetes lelettípusai. 21 Mozaikszemes díszű millefiori üveggyöngyök mindkét gyöngysorban előfordultak. A3, sír nyakláncára eltérő formájú és díszítésű típust fűztek: 1) hosszú henger alakú, sötétkék alapon, fehér-kék-vörös vonalkötegekkel tagolt felületén fehér-vörös-kék szemes díszű; 22 2) hordó formára deformált, hosszú henger alakú sötétkék alapon kék-fehér szempillás keretezésű, vörös-sárga szemes díszű. 23 Ezen sajátos díszítés-variációkkal és fejlett, speciális technológiával készített millefiori üveggyöngyök az avarkor végének időszakára jellemző ékszerek, amelyek a Karoling-kori Európában Svédországtól és a Baltikumtól Westfálián, Közép-Németországon, Felső-Ausztrián, Nyugat-Magyarországon, Balkánon keresztül a Dél-Oroszország térségében és az Észak-Kaukázusig széles körben elterjedt divatot képviselnek. 24 A 17. sír gyöngysorába egy lapított gömb alakú, erősen kopott felületű millefiori üveggyöngy is tartozott. A gyöngy furatai körül 1-1 széles sávban vörös színű folyatott dísz van, amelyek között egy széles kék sávban zöldessárga színű, négyszirmú virág és fehérvörös szemes díszek láthatók. Ez a gyöngytípus az ún. korai millefiori üveggyöngyök csoportjába tartozik. Az avar kori bizánci éremmel keltezett leletek között a Tác-gorsiumi 7. sírból említhető 25 , amely a frank párhuzamok alapján az 565/600-620/630 időszakra keltezhető. 26 Az avar kori emlékanyagban leginkább a 7. század utolsó harmadáig volt közkedvelt. 27 Többrétegű szemes betétdíszes üveggyöngyök különböző formájú és színösszetételű példányai említhetők a 3. sírból: 1) gömb formájú, sötétkék alapon fehérkék színű szemes betétdíszű 28 ; 2) deformált gömb/hordó alakú, sárga felületen fehér-fekete-fehér-kék színösszetételű szemes betétdíszű. Fejlett technikával készültek, amelyek a kelta üvegművesség műhelyhagyományaiból táplálkozva a VIII. század vége - IX. század első fele gyöngydivatjának jellegzetes darabjai. A 3. sírban egy zöld színű, fényáteresztő anyagú, hosszú hasáb alakú gyöngy is előfordult. Azon hasábos gyöngytípusok közé tartozik, amelynek 1-1 darabja korhatározó érték nélkül fel-felbukkant az avar kori nyakláncokon. Viseleti divatja a VIII. század második felétől az avar kor végéig újraéledt. Ovális karikájú fülbevalók csüngő díszeként ugyanúgy megtalálható, mint a késői gyöngyfüzérek egyik kísérő gyöngyeként. E korszak jellegzetes, apró divatékszere volt. Ezt bizonyítja a 3. sír nyakláncának összetétele is: az aranyfóliás, illetve kék színű rúdgyöngyök, a késői millefiorik és betétdíszes üveggyöngyök együttes megjelenése az avar kor végi ékszerdivat sajátossága 29 , egyben a Karoling kori gyöngyviselet egyik jellegzetessége. 30 A 3. sírban a nyaklánc késő avar korban viselt gyöngycsüngős fülbevalóval, hullámvonal díszes edénnyel, valamint állatcsont és tojás mellékletekkel együtt került
