Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)
elő. A gyöngysort az összetétele alapján a sírt a késő avar korra, legkésőbb a IX. század elejére keltezhetjük. Rátétdíszes opak üveggyöngyök Fekete gyöngyök, sárga díszítéssel. 17. sírban olyan lapított gömb alakú opak üveggyöngy is található (3 db), amelyet sárga színű egyrétegű dudoros rátétek díszítenek. Korhatározó érték nélkül az egész avar koron át végig követhető ékszertípus. A 17. sír gyöngysorán egy olyan lapított gömb alakú, fekete alapon sárga hurokfolyatású opak üveggyöngy is megtalálható, amely legkorábban a VII. század 3. harmada - VIII. század eleje időszakában jelent meg az avar kori nyakláncokon 31 , s a fekete alapú, sárga dudoros rátétdíszes gyöngyökkel együtt az avar kor végéig kedvelt maradt. 32 Színes rátétdíszes opak üveggyöngyök A 17. sír nyakláncán két folyatott rátétdíszes opak üveggyöngy is előfordult. Az egyik lapított gömb alakú, vörös alapon fehér hullámvonal-köteg rátétdíszes. A másik pedig folyatott rátétdíszes opak üveggyöngy iker lapított gömb formája azon ritka példányok közé tartozik, amelynek vörös testét fehér hullámvonalas és türkizkék vonalfolyatott rátét is díszíti. E kettős gyöngy egytagú változata és az előző hullámvonal-köteg díszes példány közkedveltsége az avar kori gyöngydivatban a VII. század 3. harmadáig virágzott. A korai típusú rátétdíszes opak üveggyöngyök ismételt felbukkanása a késői avar kori gyöngydivat egyik sajátossága. A nyakláncokon a korszak jellegzetes és meghatározó gyöngyfajtáival (aranyfóliás rúdgyöngyökkel és mozaikszemes millefiorikkal) együtt kísérő gyöngyökként tűntek fel. 33 A 17. sírban a gyöngyök bekarcolt vonalakkal díszített edénnyel, állatcsont és tojás mellékletekkel együtt kerültek elő. A gyöngysor összetétele alapján a VIII. század végére, IX. század elejére keltezhetjük. Sajátos a 20. sír fegyveres férfi sírjából, a két lábszárcsont között, ezek alsó végénél előkerült kisebb fekete, zöldes-fehér, szürke árnyalatú és kék dinnyemag alakú gyöngyökből fűzött sor, amely 1 db kék bikónikus és 1 db lapított, világoskék gyöngyöt is tartalmazott. A dinnyemag alakú gyöngy a késő avar kor legjellegzetesebb, széles körben viselt gyöngytípusa. Esetünkben, mint más vonatkozásban is az avar hagyományok továbbélését jelzik. Az a szokás, hogy a nyakláncot fegyveres, férfi sírba, a lábszárcsontokhoz helyezik, nem egyedi. Hasonló szokást figyeltek meg a zalakomári temető fegyveres férfi sírjainak esetében is. 34 3. Gyűrű Az ajkai temetőben a 7. gyerek, valószínűleg kislány sírból került elő egy bronz, rombusz alakúra kikalapált fejű pántgyűrű. Két vége erősen egymásra van hajlítva, a tulajdonos ujjának méretéhez igazítva az átmérőt. Kiszélesedő része a gyűrű belső felülete felől kiütött poncolt díszítésű: középen egy nagyobb dudoros dísz látható, amelyet a széle felé két, apró dudorokból szerkesztett, a gyűrű formáját követő gyöngysor vesz körbe. Sírban, valószínűleg az állati bolygatás miatt a bolygatott bordacsontok között került elő. A gyűrűtípus a késő avar kori és a IX. századra keltezhető temetők gyakori lelete. 35 Szőke szerint a késő avar kori, keskenyebb, kisméretű rombusz alakú gyűrűk egy természetes, spontán fejlődés eredményeképpen, az újabb igényeknek megfelelően, alakulnak át pajzsos fejűekké, míg a IX. század közepe tájára elnyerték végső formájukat, az ovális vagy kör alakot. 36 Idővel változott a gyűrűk díszítése is. A 7. sír gyűrűje formailag és a díszítés tekintetében inkább a késő avar kori rombusz fejű gyűrűkhöz áll közelebb. 4. Öweretek Az ajkai temetőrészlet 6. férfi sírjából kerültek elő öweretek. Valószínűleg állati bolygatás következtében a veretek egy része a koponya mellett, egy csomóban volt. A másik része a medencecsontok alatt került elő. Az öntött, ónozott bronz garnitúra két
