Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

elő. A gyöngysort az összetétele alapján a sírt a késő avar korra, legkésőbb a IX. század ele­jére keltezhetjük. Rátétdíszes opak üveggyöngyök Fekete gyöngyök, sárga díszítéssel. 17. sírban olyan lapított gömb alakú opak üveggyöngy is található (3 db), amelyet sár­ga színű egyrétegű dudoros rátétek díszíte­nek. Korhatározó érték nélkül az egész avar koron át végig követhető ékszertípus. A 17. sír gyöngysorán egy olyan lapított gömb ala­kú, fekete alapon sárga hurokfolyatású opak üveggyöngy is megtalálható, amely legko­rábban a VII. század 3. harmada - VIII. szá­zad eleje időszakában jelent meg az avar kori nyakláncokon 31 , s a fekete alapú, sárga du­doros rátétdíszes gyöngyökkel együtt az avar kor végéig kedvelt maradt. 32 Színes rátétdíszes opak üveggyöngyök A 17. sír nyakláncán két folyatott rátétdí­szes opak üveggyöngy is előfordult. Az egyik lapított gömb alakú, vörös alapon fehér hul­lámvonal-köteg rátétdíszes. A másik pedig folyatott rátétdíszes opak üveggyöngy iker lapított gömb formája azon ritka példányok közé tartozik, amelynek vörös testét fehér hullámvonalas és türkizkék vonalfolyatott rátét is díszíti. E kettős gyöngy egytagú vál­tozata és az előző hullámvonal-köteg díszes példány közkedveltsége az avar kori gyöngy­divatban a VII. század 3. harmadáig virág­zott. A korai típusú rátétdíszes opak üveg­gyöngyök ismételt felbukkanása a késői avar kori gyöngydivat egyik sajátossága. A nyak­láncokon a korszak jellegzetes és meghatá­rozó gyöngyfajtáival (aranyfóliás rúdgyön­gyökkel és mozaikszemes millefiorikkal) együtt kísérő gyöngyökként tűntek fel. 33 A 17. sírban a gyöngyök bekarcolt vona­lakkal díszített edénnyel, állatcsont és tojás mellékletekkel együtt kerültek elő. A gyöngy­sor összetétele alapján a VIII. század végére, IX. század elejére keltezhetjük. Sajátos a 20. sír fegyveres férfi sírjából, a két lábszárcsont között, ezek alsó végénél előkerült kisebb fekete, zöldes-fehér, szür­ke árnyalatú és kék dinnyemag alakú gyön­gyökből fűzött sor, amely 1 db kék bikónikus és 1 db lapított, világoskék gyöngyöt is tar­talmazott. A dinnyemag alakú gyöngy a késő avar kor legjellegzetesebb, széles körben vi­selt gyöngytípusa. Esetünkben, mint más vonatkozásban is az avar hagyományok to­vábbélését jelzik. Az a szokás, hogy a nyak­láncot fegyveres, férfi sírba, a lábszárcsont­okhoz helyezik, nem egyedi. Hasonló szo­kást figyeltek meg a zalakomári temető fegy­veres férfi sírjainak esetében is. 34 3. Gyűrű Az ajkai temetőben a 7. gyerek, valószínű­leg kislány sírból került elő egy bronz, rom­busz alakúra kikalapált fejű pántgyűrű. Két vége erősen egymásra van hajlítva, a tulajdo­nos ujjának méretéhez igazítva az átmérőt. Kiszélesedő része a gyűrű belső felülete fe­lől kiütött poncolt díszítésű: középen egy na­gyobb dudoros dísz látható, amelyet a széle felé két, apró dudorokból szerkesztett, a gyű­rű formáját követő gyöngysor vesz körbe. Sírban, valószínűleg az állati bolygatás miatt a bolygatott bordacsontok között került elő. A gyűrűtípus a késő avar kori és a IX. szá­zadra keltezhető temetők gyakori lelete. 35 Szőke szerint a késő avar kori, keskenyebb, kisméretű rombusz alakú gyűrűk egy termé­szetes, spontán fejlődés eredményeképpen, az újabb igényeknek megfelelően, alakulnak át pajzsos fejűekké, míg a IX. század közepe tájára elnyerték végső formájukat, az ovális vagy kör alakot. 36 Idővel változott a gyűrűk díszítése is. A 7. sír gyűrűje formailag és a dí­szítés tekintetében inkább a késő avar kori rombusz fejű gyűrűkhöz áll közelebb. 4. Öweretek Az ajkai temetőrészlet 6. férfi sírjából ke­rültek elő öweretek. Valószínűleg álla­ti bolygatás következtében a veretek egy ré­sze a koponya mellett, egy csomóban volt. A másik része a medencecsontok alatt került elő. Az öntött, ónozott bronz garnitúra két

Next

/
Oldalképek
Tartalom