A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Gopcsa Katalin: Adatok Egry József fiatalkori munkásságához

GOPCSA KATALIN ADATOK EGRY FIATALKORI MUNKÁSSÁGÁHOZ Kevés olyan legendás alakja van a magyar művészetnek, sőt, a magyar kultúrtörténetnek, mint Egry József. Ez a legenda a Balaton világát legkáprázatosabban megfestő művészt, a balatoni remetét övezi, akinek barázdált arca nemcsak remekmű-önarcképeiről, de kiváló fotográfusok: Pécsi József, Kálmán Kata, Gink Károly, Szálai Zoltán felejthetetlen fényképeiről is ismert, és abból az Egry arcképei című kötetből, amelyet az Egryt tisztelő költő, Fodor András és az azóta elhunyt kiváló művészettörténész, Szabó Júlia állított össze. Ez a kötet remek válogatás Egryről szóló korabeli és későbbi írásokból, Egry által naplójába és Németh Antal körkérdésére írt önéletrajzokból, dokumentumokból, levelekből, későbbi, munkásságát elemző tanulmányokból és Egry ihlette versekből.

1 A több, mint harminc évig a Badacsonyban élő, csak a festészettel foglalkozó Piktort már életében egyre nagyobb tisztelet övezte. Jeles műkritikusok, esztéták meglátták műveiben a tehetség megismételhetetlen jelét, s figyelemmel kísérték munkásságát, festői világának a kibontakozását. Kállai Ernő, Oltványi Ártinger Imre, Genthon István elemzőn méltatta Egry munkásságát. Közülük egyedül Kállai foglalkozott, ő is inkább érintőlegesen Egry fiatalkori munkásságával, s Egry kevés, általa ismert régebbi képe csupán mint az új képeinek előzményei foglalkoztatták.

2 Egry halála után Horváth Béla volt az, akinek 1958ban Keszthelyen a Radnai gyűjteményből rendezett kiállításhoz írt előszava, amelyet 1959-ben a Művészettörténeti Értesítőben is publikált,

3 adott új lendületet a teljes Egry oeuvre kutatásának. Horváth Béla ekkor írt bevezetőjében némiképp egyetértett Kállai felfogásával, hogy a korai Egry „utánérző és felemás" volt, bár Kállai némiképp óvatosabban fogalmazott. Horváth Bélának ez az írása is mutatta, hogy ismerte az 1924-es Egry önéletrajzi ív adatait, Egry Németh Antalhoz írt levelét. A jeles művészettörténészt később is foglalkoztatta a festő életének korai szakasza, s így hozzá került Nágel József hagyatéka, s Horváth Béla 1995-ös halála után felesége 2004 decemberében, mint az Egry József emlékmúzeumot fenntartó intézménynek, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményének és adattárának adományozta a férje által gyűjtött anyagot. Ebben az anyagban számos korabeli újság Egryről szóló kivágott cikke, korabeli kiállítási meghívók, Egry művekről, Egryről és édesanyjáról készült fotók, Horváth Béla által írt (megjelent) cikkek gépelt kéziratai mellett számos olyan Egry képeslap, dokumentum, grafika is van, amelyek a Laczkó Dezső Múzeum művészettörténeti adattárában lévő, 1972ben Korcsek János hagyatékából vásárolt grafikák, képeslapok és dokumentumok mellett érdekesen árnyalják Egry fiatalkori éveiről való ismereteinket. „Bizonyára nem kétséges senki előtt, hogy Egry életére és munkásságára vonatkozó minden jó szándékúan tisztázott adat, megállapítás, esztétikai elemzés indokolt, s ugyancsak indokolt minden olyan lépés, amelyik emlékét őrzi, életművét népszerűsíti." - írta az a Szíj Béla egy 1968-as előadásának szövegében,

4 aki kutatásai során több ízben is felvázolta a fiatal Egry tanuló éveit: 1968-ban az általa rendezett nagykanizsai Thury György Múzeum tárlatán a kiállított mintegy száz mű felét a korai művek alkották - reprodukálásuk az akkori lehetőségekhez alkalmazkodva egy-egy műre korlátozódtak. A szintén Szíj Béla által rendezett 197l-es emlékkiállításon a kiállított művek mintegy egyharmada származott Egry kezdő éveiből, de sajnos ezekből is csupán mintegy húsz egynéhány mű az, amely a katalógusban reprodukció formájában megtalálható. Ugyancsak Szíj Béla összegezte így kutatásainak eredményét 1978-as tanulmányában

5

: „A két és fél száz mű azonban, amely 1976 végéig gyűlt össze, korántsem ad teljességet ígérő képeta fiatal Egry egész munkásságáról. Sok műnek a fényképét ismerjük csak, s még több az olyan kép, amelynek címét csupán az egykorú (felületesen szerkesztett) katalógusok vagy a néhány soros hírlapi beszámolók jegyezték fel. A művek további keresését, felkutatását tehát változatlanul elsőrendű feladatunknak tekinthetjük." Az Egry monográfiát összeállító Láncz Sándor előtt sem volt ismert a teljes Egry oeuvre, maradtak tehát nyitott kérdések az életművel 227