A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)
Gopcsa Katalin: Adatok Egry József fiatalkori munkásságához
kapcsolatban. 6 Különösen korai éveinek a megítélése sok problémát vetett fel a szakirodalomban. Szíj Bélát pedig, aki a korai Egry művekből mintegy két és fél százat felkutatott, betegsége és halála megakadályozta abban, hogy közzétegye ezeknek a műveknek az adatait - így a múzeumunkba került kisméretű és sokszorosított grafikák mellett úgy véljük, meg kell említenünk néhány általunk a közelmúltban felkutatott és talált Egry művet is, ezzel gazdagítva, árnyalva az Egry korai éveiről rajzolt képet. Korcsek János hagyatékából sok mostanig publikálatlan dokumentum került gyűjteményünkbe. Korcsekről és Nágel Józsefről így írt önéletrajzában Egry: „Azután kerültem Korcsek János festőhöz, aki főleg arcképekkel foglalkozott. Segítettem, tanultam az ilyen s más átlagmunkák körül. Valami kis pénzhez is jutottam. Korcsek emberileg is érdekesebb volt Felleginél. A művészetekkel kapcsolatban több fontosabbhoz is jobban hozzájutottam. Újabb életformákkal, olyan tudnivalókkal ismerkedtem meg, amiket eddig nem ismertem. Családokkal, ügynökökkel, színészekkel, színházkörüliekkel, (Spányiék). Korcsek behozott az operába statisztának, ahová körülbelül egy évig jártam. Beiratkoztam a Mintarajziskolába esti aktra. ...Az én számomra igen nagy eset számba ment az újabb világ. Csodálkoztam a sok hosszúhajú fiatal növendék rókaságán... Napközben Korcsekkel arcképeket festettünk-rajzoltunk fénykép után ügynököknek. ...Abban az időben ismerkedtem meg Korcseknél egy Nágel nevű kereskedővel, aki azután vasárnaponként tanulgatott tőlem festegetni. Apró anyagiakkal, munkáimmal kapcsolatban, sokszor segített. Az Erzsébet téren volt fűszer- és csemegeüzlete, ahol reggelente karlsbádi kúrát tartottak az emberek" 7 Korcsek Jánosnál nemcsak a festészet mesterségbeli alapismereteit sajátította el Egry, hanem a korábban Lotz tanítvány, aki később Münchenben is tanult, minden bizonnyal felkeltette a vágyat a külföldön folytatandó tanulmányok iránt is. Korcsek János részére több kézzel rajzolt képeslapot is küldött Egry. Ezek egy része olyan kartonlapra készített egyedi rajz, amely témaválasztásban is jelzi Egry stúdiumainak sokféleségét. Münchenből küldte Egry azt a karakterfigurát, amelyet tussal és akvarellel készített. A képeslapon a szöveg ceruzával íródott. A papucsos kövér, oldalnézetben ábrázolt kontyos nő nem egyszerűen karakterfigura - finom karikatúra is egyszersmind. (1. ábra) Korábbi, 1901-es a szignóval ellátott cigarettázó, szemüveges, nyakában masnit viselő alakrajz, (2. ábra) amely már magán viseli az Egry karikatúrák néhány, visszatérő jellegzetességét. Az oldalnézetben ceruzával megrajzolt fej aránytalanul nagy, csakúgy, mint az orránál túlzottan keskenyedő, hosszú cipő. Ezekkel a karakterfigurákkal rokon az a két, Korcsek Pálnénak címzett képeslap (1902-ből és 1903-ból), (3-4. ábra) amelyek egyikén kalapos, pipás, oldalnézetben karikatúra-szerűén ábrázolt figura áll, zsebre dugott kézzel, és rajta folyóírással „boldog ünnepeket kíván Jóska", valamint egy másik, névnapi jókívánságokat közvetítő lap, rajta egy kalapos, tangóharmonikázó figurával. A ceruzarajz szignált. Ennek a tangóharmonikázó alaknak rajzából van egy szintén ceruzával készített másolat, amelyet nem szignált Egry, de a profilban látható fejnek kitátott (éneklő?) szája, az alak tartása saját karikatúrájának pontos másolását bizonyítja. Ez utóbbi puhább papírra készült, hátlapja nyomtatott levelezőlap-beosztású. A „karakterfigurák" kartonlapra rajzolt sorozatának három lapját Vitkovszky Rózsika úrhölgynek küldte Egry 1903-ban, ill. 1904-ben (5-7. ábra). Az 1903as újévi lapon ceruzával rajzolt cvikkeres, sétabotos, nagy cipőjű figura fejét szembe fordítja, torzított, mókás feje o-t formáló szájával éri el a komikus hatást. A húsvéti ünnepeket kívánó, bal karja alatt óriás-tojást tartó cilinderes figura ceruzarajzára szintén ceruzával írta rá Egry a jókívánságait. Az 1904-1905-ös EJszignóval ellátott tusrajzon egy szivarozó jobb kezével botjára támaszkodó, szintén nagycipős figurát látunk. Kitöltetlen, szintén a Korcsek hagyatékból származik az a képeslap, amelyen színes akvarellel megfestve oldalról láthatunk egy sárgakalapos, bal karjával esernyőt tartó zöldnadrágos, komikusan nagycipőjű alakot (8. ábra). Gyűjteményünkben szerepel még az „egy kis zökkenés" címmel ellátott karikatúra (9. ábra), kartonra rajzolva, hátlapján a felborult kordéval, és ugyanez a baktató kordé a kalapos lóval egy megíratlan, hátsó lapján nyomtatott levelező lapon (10. ábra), valamint egy képeslapnál nagyobb kartonlapon egy mulatságos ló-foghúzásos-kocsis humoros jelenet (11. ábra). Ezek a karikatúra-szerű jelenetek azokban az élclapokban, ahová Egry is rajzolt, megszokottak voltak. Sokkal érdekesebb viszont két, szintén Korcsek Jánosnak címzett, kartonra festett, ill. rajzolt képeslap: a két alak portréját háromnegyed profilból, ill. bal profilból bemutató pár a kép jobboldalán álló kanyargós testű fa lombozata előtt látható (12. ábra). A kép alsó harmadán, mintha másik kép lenne, egy kacskaringós talajon álló fatörzs látható, kezdődő lombozattal, majd egy vonallal elválasztva láthatjuk az ábrázolt párt. A kép érdekessége, hogy a figurák és kacskaringózó fa vonalai közötti felületeket játékos, dekoratív vonalrajzokkal tölti ki Egry, és a kép jobb oldalán álló fa az „alsó" képben indul, és a „felső „képben, a pár mögött folytatódik. A másik képeslap 1905-ös bélyegzővel 228
