A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)
Gopcsa Katalin: Adatok Egry József fiatalkori munkásságához
van ellátva, s a dátum alapján Párizsból küldte Egry Korcsek Jánosnak (13. ábra). A képeslap felső egyharmadán, csíkban, ceruzával rajzolva, zsúfolt, lovas kocsis, kordés utca-jelenetek zsúfoltan egymás mellett, a kép jobb oldalán, a lap egyharmadában beállított aktmodellek. Egry ezen a lapon arra kéri Korcsek urat, legyen szíves édesanyjának megmondani, hogy küldje el neki azt a régi cipőt, mert nagyon kell. ír még arról is, hogy megismerkedett egy festővel, akihez gyakran eljár, és már majdnem kezdi otthon érezni magát, csak a nyelv... - nehéz. ír arról is, hogy (rajz) iskolába jár, délután pedig a képtárakba, „ami van itt bőven. És egy baj van; igen sok szép lány van itt." A Korcsek-hagyatékból származó múzeumi adattári gyűjteményi anyag egyik, nem túl jelentős, de mégis finomrajzú dokumentuma az a kartonra rajzolt portré, amely valószínűleg Huszti Ibolyát ábrázolja kislánykorában (14. ábra), hátlapján pedig egy ferde sávban egy lekerekített végű, szögletes palettát tartó festő (feltehetően tükörből rajzolt) arcképe (Egry?) látható (15. ábra). A gyűjteményben 73.1.1. leltári számon szereplő, szabálytalan méretű kartonon Egry egyszerű eszközökkel fekete háttér előtt felvillanó fehér kalapban megörökített egy kecskeszakállas-bajuszos alakot, feltehetően Lyka Károly figuráját (16. kép). A kartonlapra tussal festett portré jobb sarkában eredeti szignó: Egry neve látható. A lap adományozója Glücks Ferenc volt. Ennek a datálatlan rajznak egyértelműen előzményének tekinthető vázlat került elő a feltehetően Nágel József hagyatékából Horváth Bélához került, Egry párizsi vázlat könyvéből (17-26. ábra). Talán helyesebb, ha a notesz kifejezést használjuk, hiszen egy 142 x 90 mm-es méretű, csak az egyik sötétzöld keményfedelű borítóját megőrző jegyzeteket és rajzokat tartalmazó, kisméretű füzetkéről van szó, amely már csak a lapjain található vázlatok alapján is érdekes és gazdag adalékokkal szolgál Egry párizsi tartózkodásával kapcsolatban. Ez a skicc, a notesz legtöbb skiccéhez, tanulmányrajzához, vázlatához hasonlóan ceruzarajz (van a vázlatok között szénnel készített is). Egry bizonyára nagyon jellegzetesnek találta Lyka fejtartását, azt a módot, ahogy kalapját viselte, mert roppant egyszerű eszközökkel és könnyed vonalakkal egyben atmoszférát is tudott e mellé a figura mellé teremteni, ahogy ez a félig felénk forduló arc a kalapja alól ránk tekint (23. ábra). Egry említett párizsi noteszában írásos feljegyzések is vannak és a festő, későbbi szokásához is híven egy-egy lapján több skiccet is rajzol - mindig jó spórolósán szerette kihasználni a telj es papír-felületet-, későbbi, a keszthelyi Balatoni Múzeumban őrzött több, mint háromszáz rajzának lapjain is sokszor találkozunk olyan papírokkal, amelyen három, négy, vagy több variációban megrajzolja, például a szivárvány-kompozíciót: van, amikor túlsó parttal, van, amikor hegyekkel, vagy házakkal, figurával, vagy anélkül... a külső szemlélő számára is egyértelműen végiggondol és egyszerű vonalakkal vázol különböző kompozíciós megoldásokat. Ugyanilyen „spórolósak", minden adott felületet kihasználóak Egry kockás irkáiba írt naplójának az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött lapjai 88 : különösebb margó, bekezdések, stb. nélkül írta tele az egyes lapokat, és közben néha rajzolt is az írások mellé, köré, alá, fölé. Egy-egy rajz, persze néha „megérdemelt" egy-egy teljes lapot is. A párizsi noteszben többféle vázlat-sorozat is van egy-egy lapon: például szemből egy női arc, majd alatta két-három profilból készült portré. Néha, mintha fordulna is, tehát adott esetben ugyan annak a modellnek mozdulással változott szögből rögtön lerajzolt arcvonásai, vagy mozdulata látható, vagy például egy oldalról felvázolt aktnak ugyanazon a lapon profilból az arcéle. Érdekes, hogy éppen ezt az ülő aktot (amelyen a más léptékű profil-rajz is látható) gondolta Egry arra méltónak, hogy szignójával lássa el (17. ábra). Ezen kívül csupán a notesz második lapján látható női portrét látta el szignójával, és a 906 Paris jelzéssel (18. ábra). Ezen az utóbbin több, más kézből származó, nem pontosan kisilabizálható mondat is van, de mivel a notesz lapjai perforáltak, lehet, hogy felmerült Egryben, hogy a rajzok másokhoz kerülhetnek, és ezeknél a vázlatoknál úgy érezte, Párizsban 1906-ban, hogy oda kell írnia a nevét. A képek tényleg kvalitásosak, de meglepő, hogy ezt mennyire tisztán látta akkor, ott a rajzolójuk. Az ötvenegy lapú noteszben igen sok vázlat van: női, férfi figurák, mozgástanulmány-számba menő vázlatok, női és férfi portrék, szemből és profilból különböző fejfedőkkel, érdekes tanulmányrajzok ezekről a fejre használt, társadalmi, szociológiai, divat-jelenségként is szemrevételezhető ruha-kiegészítőkről. Van például kifejezetten henger-rajz stúdium is: felülnézetből egy cilinder. Az Egry által lerajzolt emberek valószínűleg nem hivatásos modellek voltak, hanem Egry minden helyen, ahol megfordult, a számára karakteresnek gondolt arcokat, mozdulatokat és pózokat lerajzolta. Igen érdekes az a férfiportré, amely egy szivarozó férfiarcot ábrázol, profilból, fején fez-szerű sapkával. Láncz Sándor monográfiájában megemlíti, 9 hogy Egry Párizsban Kernstok és Berény mellett több művésszel is tartott kapcsolatot: Matisse mellett Puvis de Chavannes-t és Alexandre Théophile Steinleint említi, utóbbinak férfialakok anatómiai hasonlóságában és egyes kompozíciós megoldásokban Egryre gyakorolt hatását Szabó Júlia is elemzi 10 . A monográfia írója 229
