A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Rainer Pál–S. Lackovits Emőke: Egy címerekkel díszített XVII. századi faládika

bivalyszarvpár közötti oroszlán, illetve a szárnypár közötti oroszlán. Az oroszlánok itt is egészalakosak.

64 Különösen szép Wolfgang rajnai palotagróf (15261569) korabeli fametszeten ábrázolt címere. Az egyenes állású négyeit tárcsapajzs szívpajzsában is a pfalzi oroszlán látható. A címert kétfelől egy-egy oldalt forduló oroszlán tartja. Ezeknek a fejére kerültek a koronás pántossisakok. A jobboldali sisakdísz: rutázott bivalyszarvpár között, balra forduló kioltott nyelvű koronás ülő oroszlán. A baloldali sisakdísz: rutázott zárt szárnypár között, jobbra forduló kioltott nyelvű koronás ülő oroszlán.

65 (18. ábra) I. Miksa bajor herceg (1597-től) és választófejedelemtől (1623-1651) három címeres emléket mutatunk be. Az egyik a választó Pfalz számára Heidelbergben 1626-ban veretett duplatallérján (Staatliche Münzsammlung, München) látható.

66 A másik 1625-ös bajor választófejedelmi tallérján.

67 A harmadik a felső-pfalzi nemesség számára privilégiumokat adományozó, Münchenben 1629-ben kiadott nyomtatvány címoldalán található.

68 (19. ábra) A választó ezen címerei hasonlóak a ládikánkon lévőhöz, néhány eltéréssel, így a címerpajzsok itt ovális alakúak, sisak és sisakdísz helyett a választófejedelmi föveg díszíti őket. A címereket az Aranygyapjas Rend lánca és jelvénye övezi. A Szász Választófejedelemség címerei: A meglehetősen összetett, a késő középkorra - kora újkorra már számos mezőre oszló szász választófejedelmi címer hosszas fejlődés eredményeként alakult ki. A nagyszámú címerváltozat, ahol az egyes címermezők sorrendje és előfordulása változó, legjobban a szász pénzeken, főként a nagyméretű tallérokon figyelhető meg.

69 A pénzeken kívül, a címernek számtalan előfordulása maradt korunkra épületeken és legkülönbözőbb féle egyéb műtárgyakon. Ezek közül csak néhányat említünk meg. A Lipcsében, Seger Bombeck által 1549/1550-ben, Ágost szász hercegnek készített, 271 x 85 cm méretű falikárpiton, a herceg alakja mellett látható a szász címer (Metropolitan Museum of Art, New York).

70 A Siebmacher-féle címergyűjtemény 1605-ös kiadásában a ládikánkon lévőtől bonyolultabb, húsz mezőre osztott és hat sisakot, illetve sisakdíszt feltüntető szász választófejedelmi címer szerepel.

71 (20. ábra) A

II. Rudolf császár (1576-1612) prágai udvarában működő Castrucci-mühely 1604-1607 közötti munkája egy „pietra dura" eljárással készült, ébenfa keretbe foglalt, jáspis, achat, amethyst, cseh gránát kövekből kirakott szász választófejedelmi címer (Staatliche Kunstsammlungen, Grünes Gewölbe, Dresden).

72 (21. ábra) Színes szász választófejedelmi címer és a címer felett a választófejedelem színes félalakja látható a gothai Friedenstein kastély egyik épületén.

73 A coburgi vár óriástermében (Riesensaal) a Wettinek uralta tartományok, uradalmak címereinek teljes sorozatát megtaláljuk.

74 A drezdai Grünes Gewölbe kastély címertermében szintén megtalálhatóak a Wettin tartományok 1729ben rézből készült - a II. világháborúban erősen megsérült - címerei.

75 A Szász Királyság 1889-től 1918-ig használt felségcímere a ládikánkon ábrázolt szász címerek közül a következőket tartalmazta: Altenburg, Henneberg, Landsberg, Meissen, Orlamünde, Pleissen, Szász Hercegség, Szász Palotagrófság, Thüringia Palotagrófság, Thüringia Tartománygrófság, regáliák.

76 A Szász Hercegség (Wettin ház) címere: E címer eredetét és jelentését a heraldikusok különböző és esetenként egymástól eltérő módon próbálták magyarázni. A XVII. század címerkutatói szerint eredete az Askaniakra, illetve az általuk birtokolt Ballenstädt címerére menne vissza. Ez a felfogás Ballenstädt nevét Balkenstadt-ból - Balken = gerenda, pólya - magyarázná. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy az arany és fekete osztások számát - csakúgy mint nálunk az Árpádházi királyok címerének vörösezüst osztásait - sokáig nem szabályozták. A lényeg feltehetően azon lehetett, hogy e fém és máz többször váltakozott a címerben. Kérdéses tehát, hogy egyáltalában vágásokról vagy pólyákról beszélhetünk-e. Siebmacher 1701/1705-ös leírása szerint korának utolsó szász címerében aranyban három fekete pólya volt látható. Nem kevésbé vitatott a szász címer rutakoszorúja sem. Ezen címerelemet azonosították már a koronaékszerek kardövével, kalap prémszegélyével, tavirózsa koszorúval, gyöngy korona val, tornagallérral, Krisztus töviskoronájával, de Habsburg I. Rudolf császár (1273-1291) leányának, Ágnesnek hajdíszével is. Egy ismert címermonda szerint, Barbarossa Frigyes császár (1152-1190) Bernhard hercegnek szőlőlevél koszorút adományozott családi címerpajzsára. Albinus egy általa elvetett másik eredetmondát ismert. E szerint egy aszkáni herceg inkognitóban egy velencei kereskedőt szolgált, s beleszeretett ennek leányába. Mivel azonban hercegi volta miatt a kapcsolatot nem törvényesíthették, emlékül a koszorút kapta címerébe. A számos magyarázat közül talán Querfurti Brúnónak lehetett 154