A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

Gopcsa Katalin: A provincia bűvöletében. Adatok Bognár Zoltán pályaképéhez

állapotait idézi emlékezetünkbe. Jól körülhatárolt formái nagy lélegzetű ritmusokba rendezettek. Parasztjai olykor robusztusok, máskor esendők, bumfordiak és esetlenek. Szereti őket, mesél róluk, ha csúfolódva is, de szeretnivalónak mutatja őket. „A folklorisztikus formák parafrázisának idézőjele Bognár képein a humor. A népi figurák groteszk-bumfordi átköltése mutatja: már nem a tükrösök és a milfajtferkós faragások világában élünk, ez csak újrajátszás, felidézés. A bajszosvigyorgós parasztfigurák és a tenyeres-talpas Erzsókos lányok jelenetei mellett Bognár grafikáinak másik nagy csoportját képezik a drámai hatású lapok: a Kőműves Kelemen balladája, a Halotti Beszéd (9. ábra), a Tihanyi templom alapítása."

21 Miként a balladák illusztrációinál, úgy az ugyanezen években készült Dózsa-sorozatnál, és a Radnóti Eclogákhoz és a Razglednicákhoz készített illusztrációnál is érvényesül Bognár drámai hajlama. Sűríti a mondanivalót, a kompozíciók feszültséget sugároznak. Határozott kontúrokkal, erőteljes, éles vonalakkal dolgozik. Hangsúlyozza az arcokat, kiemeli a roppant kifejező szemeket. A hetvenes évekbeli lapokon gyakori az írott szöveg: „BIZONY POR/ÉS HAMU VAGYUNK", és „LÁTJÁTOK FELEtfM SZEMETEKKEL MIK VAGYUNK", olvashatjuk a Halotti Beszéd linómetszeten, ahol a középső, sok alakos képmező alatt a valamilyen, talán dekoratív hatás miatti okból gerincessé átváltozott kélgyó (kígyó) áthullámzik a képen a bal sarokban halat tartó kyrie-ele-ison-os figura felé. Aki fölött, a vidám, egybevésett Ádám-Éva mellett ott van a bukott angyal is. A zuhanó szárnyas figura mellett, hogy egyértelmű legyen, olvashatjuk: bukott angyal. Bognár Halotti Beszéde (9. ábra) kísérlet nyelv és kép, pontosabban nyelvtörténeti, ismert, mindannyiunkban benne muzsikáló szöveg figurális ábrákkal való megjelenítésére. Ezek a nagyméretű grafikai lapok, „ikonosztázszerű képösszerakásúak"

22

, montázs szerkezetűek: több dúcról készültek, és gyakran vagy geometrikus, vagy virágmotívumos keretdísz foglalja őket egybe.

23 A Bognár oeuvre izgalmas együttesét alkotják azok a montázs szerkezetű kompozíciók, amelyek sajátságos hangulatú képpárokat alkotnak: a férfi-női szereplőkre osztódó „sírverses temetők" (3-4. ábra), az évszakábrázolások (5-6. ábra), vagy más, különös hangulatú cirkuszos-mutatványos, vagy csoportos, vagy történetet elmesélő kompozíciók. Bognár ezekben az években fedezi fel önmaga számára a nem kevés csúfolódást és humort rejtő szólásmondásokat és a sírverseknek egy bizonyos csoportját, a „nevető fejfákat"

24 is. A szájhagyományban terjedő, sírversként soha nem használatos tréfás sírversek megtestesítésével Bognár kiéli gúnyolódó kedvét: „ISTENES NAGY VENDEL IVOTT/ AMÍG BÍRTA JÁMBOR/ KERESZTÉNYEK FEKTETTÉK /E SÍRBA". Ugyan ezek a „nevető fejfák" a részmotívumai két, több dúcról nyomtatott, nagyméretű kompozíciójának: A „Köztemető"-nek és a „Szüzek temető-jének" (3-4. ábra). Mind a két képnek csalafinta, rejtvényszerű a felső, félköríves záró mezőben lévő felirata: a „FELTÁMADUNK!", amit temetőkapukon lehet olvasni, és a temetőkertek bejáratánál még sosem olvashatott: „SZÜZEK TEMETŐJE", amelyen vaskos humorral csúfolódik a művész. Mókázik velünk, a nézőkkel, de a kép tengelyében, a sötét háttérbe vésett Krisztus-forma, bajszos figura körül elhelyezett alakokkal, és a másik kép kakasjelenete alatti „három gráciával": Sütő Borcsával, Sárával és Bertával is. A mókás szövegek ákombákomos csupa nagybetűsek. Bognár, mint afféle botcsinálta fejfaíró, a hitelesség kedvéért egyes S-eket és nagy J-ket fordítva vés az amúgy szép mintát adó szövegmezőbe. Mindkét „nevető fej fás" képen felfedezhetünk egy-egy, a többitől nem eltérő, Weöres Sándortól származó Ócska sírverset: „BAJUSZ BALÁZS VOLTAM, EZ A TÉNY ÉS VALÓ,/ DE A KORLÁT MÖGÜL FEJBERUGOTT A LÓ./ MÁSKOR A KORLÁTOT MAGASABBRA GYÁRTSÁK/S NEM SÚJT AGYON SENKIT ILYEN ROSSZ BARÁTSÁG, és a másik: "SÜTŐ BORCSA VALÉK,/NEM SZÉGYEN,NEM TITOK,/NAGY VESZÉLY A KÓRSÁG,/ CSAK ENNYIT MONHATOK,HÉTFŐN MÉG FEHÉRRE/ MESZELTEM A HÁZAT,/ KEDDI KAKASSZÓRA/ ELVITT A GYALÁZAT."

25 Weöres játékos szellemisége amúgy sem idegen Bognártól. Egyes motívumokat úgy illeszt össze egy csokorba, miként a költő dalokat, epigrammákat, ütempróbákat, vázlatokat és töredékeket. Az így keletkezett 1976-os Rongyszőnyeg

26 (8. ábra) méltó párdarabja lehet akár a Sári mérges kígyó

27 (7. ábra), akár a Szűz csillagkép születése

28 lapoknak. A humorral és a nyelvi leleménnyel megáldott, olykor bújtatott rejtvényt őrző szólásmondások harmincnál több darabja, Bognár munkásságának mind ez ideig csak futólag említett kollekciója. Pedig érdemes ezekre összességükben is odafigyelni: a Szólásmondások képsorozatnak esendő egyszerű emberek és asszonyok a szereplői, játékosan, sok humorral egy-egy egyszerűsített képben ábrázolva a sokszor amúgy is vidám jelenetet. Ezek a magyar nyelvben gazdagon előforduló, sajátos stilisztikai értékkel bíró, állandósult kifejezések nem a szavak eredeti értelmével fejeznek ki valamely közkeletű igazságot, hanem ún. „nyelvi kép" közbeiktatásával.

29 Bognár, amikor ezt a sokszor áttételes, vagy burkolt „nyelvi képet" „lefordítja" tényleges 281