A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

Regenye Judit: Háztípusok és településszerkezet a késői lengyeli kultúrában veszprémi és szentgáli példán alapján

A 3. háznak a nyugati falából 5 cölöplyuk van meg, keleti falának pedig csak déli vége, valamint a hossztengelyében egy 3 cölöplyukból álló sor. (2. ábra 3.) A 4. ház az elsőhöz hasonlóan komolyabb alapozású, itt is a keleti fal az erősebb, amint az a meglévő 3 cölöplyukból látszik. A nyugati falból ugyanennyi maradt meg. A déli oldalon egy T alakú, rendkívül mély beásást találunk az épület közepén. Méretek: hosszából 4 m-t tártunk fel, szélessége 6,5 m. (2. ábra 4.) Az 5. ház a legbizonytalanabb körvonalú. Keleti falából megvan 4 cölöplyuk, kérdés, hogy a déli falát alkotó 3 cölöplyuk valóban hozzá tartozik-e. Méretek: 9 x 6 m. (2. ábra 5.) Az 1. háztól 25 m-re délre következik egy újabb házcsoport, a 6-9. házak. (6. ábra) Itt többször megújított házakról van szó, amelyek ugyancsak északnyugat-délkeleti tájolásúak, de sem egymással, sem az előzőekkel nem teljesen megegyező a tájolásuk. A 6. és 7. ház lényegében azonosan tájolt, mint az 1., a 8. és 9. jobban eltér északtól nyugati irányban. A sűrűn egymás mellé - és helyenként egymásba - ásott alapozási árkok nehezen áttekinthetővé teszik ezt a 750 m

2-es területet. Négy épület alaprajza rekonstruálható nagy valószínűséggel. A 6. ház (2. ábra 6., 14. ábra) nyugati falát 16 nagyjából egy sorban futó, kerek cölöplyuk alkotja. (7. ábra) Átmérőjük 40-60 cm. A keleti fal az 1. épülethez hasonlóan komolyabban megalapozott az alapozási árokszakaszok és belőlük lemélyedő mély cölöplyukak alapján. Mindkét oldalfal északi vége hiányos. Az északi fal sűrűn ásott mély cölöplyukakból áll, a déli itt is hiányzik. Az épület 2 helyiséges, a belső osztást 3 ovális, nagy cölöplyuk alkotja az északi faltól 8 m-re, és hasonlóan mély, szélesen kiásott cölöplyuk van a déli fal közepén. Méretek: 18 m hosszú, 7 m széles. Ezt az épületet később kissé elcsúsztatva átépítették (7. ház). (2. ábra 7., 15. ábra) Az új épület nyugati fala az előző mellett kb. 1 m-re fút, ahhoz hasonlóan 16 kerek cölöplyukból áll. (7. ábra) A keleti fal távolsága ugyancsak 1 m, ennek azonban csak igen erős faszerkezetre utaló déli szakasza van meg. (8. ábra) Az északi fal 2 m-rel délebbre került. A déli oldal és a belső osztás kérdéses, úgy tűnik az egymást metsző oszlophelyek alapján (9. ábra), hogy az épület déli felét idővel módosították. Ajelek szerint az eredeti állapotban (7a. ház, 15. ábra) az északi faltól 12 m-re volt egy belső osztófal a két nagy cölöplyukból ítélve. Később (7b. ház, 16. ábra) 3 m-rel északabbra vitték a belső osztófalat. Ugyanakkor a déli falat is északabbra helyezték, és a korábbi nyitott oldalú, középen alátámasztott szerkezet helyett a két oldalfal mellé helyezett cölöppel, nyugaton sekélyebben, keleten jobban megalapozva oldották meg a fal építését. Méretek: a 7a. ház 22 m hosszú és 8 m széles, északi vége valamivel keskenyebb (7 m); a 7b. ház 18 m hosszú, szélessége az előzővel azonos. A déli fal építésének sorrendje fordítva is elképzelhető, a két oldalfal déli végén ugyanis a cölöpök különállóan vannak beásva, tehát későbbi hozzáépítés is lehet, ebben az esetben azonban torzulnak az épület arányai. A 8. épület (2. ábra 8., 17. ábra) a csoport legkeletibb tagja. Nyugati falát szabálytalan, ovális, 120 x 60 cm-es nagy cölöp lyukak alkotják, a keletit szintén. A keleti fal oszlopait beleásták a korábbi kerítés árkába (10. ábra), ezek 60-100 cm átmérőjűek. Mindkét falnál csak a déli helyiség oszlophelyei vannak meg. Az északi fal igen komoly mélységbe leásott árokból áll, amely árok úgy keletkezett, hogy a sűrűn egymás mellé ásott ovális, a cölöp behelyezését segítő nyúlvánnyal ellátott gödrök egymásba értek. A déli oldal az előzőhöz hasonlóan a két oldalfal mellé helyezett cölöppel nem egészen zárt. Az épület kétosztatú, három egymás mellé helyezett nagy, ovális cölöplyuk alkotja az osztófalat az északi faltól 14 m-re. Méretei: 32 m hosszú, 8 m széles. A 9. ház (2. ábra 9., 18. ábra) a legbizonytalanabb körvonalú. Biztosan látszik a keleti falának déli szakasza, amely vágja a 8. épületet, ezek kerek és ovális, 60-80 cm átmérőjű cölöplyukak. Nagyon határozott a 9 cölöplyukból álló északi fal. A nyugati fal a 7b. ház mellett közvetlenül található, a déli azonban teljesen bizonytalan és nincs meg a nyitott déli oldalú épületeknél várható középső nagy cölöplyuk. Nem találtunk a belső osztófalra utaló cölöphelyeket sem. Néhány nagyobb cölöplyukból ítélve a háznak a hossztengelyében állt az alátámasztó oszlopsor. Méretek: hossza kb. 32 m, szélessége 8 m. A házcsoporttól dél-délnyugatra nem találtunk települési objektumot, az agyagkitermelő gödrök keleti, délkeleti és északkeleti irányban övezik a házakat. Három kitermelő gödör volt a 6. és 7. ház keleti szomszédságában, ezek azért érdemelnek említést, mert a bennük feltárt leletanyag a legkorábbi horizontját képviseli a lelőhelynek (nagy számban találtunk bennük vörös-fehér festésű kerámiát). Az objektumok egymás melletti helyzete megengedi azt a feltételezést, hogy a 6. ház és a gödrök egykorúak, ebben az esetben a 6. ház a település legkorábbi települési rétegéhez tartozik. A gödrökön kívül fut két kerítés, az egyik keskeny (40-50 cm széles) árok formájában maradt meg, a másik pedig cölöpsor, mindkettő azonos pontról indul, és nem szabályos körpályán halad. Ezek a kerítések szintén a településnek ehhez a korai horizontjához tartoznak. A 8. ház keleti fala ráépült az árok vonalára, tehát a házcsoport harmadik házának építésekor már nem állt ez a kerítés. Feltártunk egy harmadik kerítésszakaszt is, ez későbbi az előző kettőnél 28