A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

Rainer Pál: Gróf Pejachevich Antal tábornok főispáni beiktatására készült zászló (1798)

Freiherren von Parchevich, Knezevich, Thoma­Gionovich und Czerkiczy zur näheren Erläuterung der im Jahre 1876 zusammengestellten grossen Stammtafel. I-VI. Wien 1876-1900 PICKL 1903 = Pickl, von Witkenberg W. (Bearbeitet und herausgegeben): Kämmerer­Almanach. Wien é.n. (1903.) SCHWICKER 1878 = SCHWICKER J. H.: Magyarország s a bajor örökösödési háború. Századok 12. 1878. 389-412., 487-509. SIEBMACHER 1893 = CSERGHEŐ G.: Der Adel von Un­garn sammt Nebenländern der St. Stephans-Krone. In: SIEBMACHER, J.: Grosses und allgemeines Wappenbuch. IV. Band 15. Abtheilung. Nürnberg 1893 Spezialkarte 1:75 000 = Spezialkarte der österr.-ung. Monarchie 1:75 000 Statuten des Maria Theresien-Ordens 1811 = Statuten des löblichen militärischen Maria Theresien-Ordens. Wien 1811 STOLZER 1993 = STOLZER, J.: Alphabetisches Gesamt­verzeichnis der Mitglieder des Militär-Maria There­sien-Ordens 7. 3. 1758. - 3. 10. 1931. Zeitschrift der Österreichischen Gesellschaft für Ordenskunde IV.Jahrgang Nr. 3. August 1993. Nr. 11. THURHEIM 1880 = THÜRHEIM, A.: Gedenkblätter aus der Kriegsgeschichte der K.K. oesterreichischen Armee. I — II. Wien und Teschen 1880 TÓTH G.-SCHLEICHER 2003 = Tóth G. P.-Schleicher V. (szerk/ed.): Térjünk a tárgyra! Kiállítás a Laczkó Dezső Múzeum alapításának 100. évfordulójára. (Get On To the Object! Exhibition on the Centennial of the Laczkó Dezső Museums). Veszp­rém 2003 Törvények és rendeletek 1952 = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1952. Budapest 1953 ZARÁNDY 1904 = ZARÁNDY A. G.: A Pejácsevichek. Turul 22. 1904.64-67. Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém - Iparművészeti leltárkönyv. 1. 19. Törvények és rendeletek 1952. 84-86. Az 1952. évi 4. számú törvényerejű rendeletet 1952. február 17-én hir­dették ki. Legfontosabb részét szó szerint idézem: „ l.§ 1. A jelen törvényerejű rendelettel összes alkatré­szeivel és tartozékaikkal együtt állami tulajdonba vétet­nek: a., mindazok a magántulajdonban álló házingatlanok (lakóházak, villák, öröklakások, üzletházak, üzemházak, raktárak, stb.), amelyeket vagy amelyeknek egyes részeit bérbeadás útján hasznosítják, b., a tőkések, egyéb kizsákmányolók és a megdöntött tár­sadalmi rendszer népelnyomó elemeinek házingatlanai, abban az esetben is, ha azokat nem bérbeadás útján hasznosítják. 2. Ha az előző bekezdés b, pontjában megjelölt személy az állami tulajdonba vett házingatlanában, vagy annak egy részében nem lakik állandóan, állami tulajdonba kerül a tulajdonosnak a házingatlanban vagy annak egy részében tartott valamennyi ingósága is. " 3 GUDENUS 1998. III. 59. Pejachevich-Mikó Endre 1945-ben valószínűleg a háborús események kapcsán elhagyta Magyarországot és Pasadenaban (California, USA) telepedett le. A zászlót - a leltárkönyv bejegyzése szerint - feleségétől (Stief Magdolnától, szül. Eperjes, 1913. aug.12.) szerezte meg a múzeum. 4 SIEBMACHER 1893. 489-490., Tafel 358., legfelső sor jobb szélső ábra (nemesi címer) és felülről a 2. sor bal szélső ábra (bárói címer) 5 SIEBMACHER 1893. 489. címerleírása és Tafel 358. felülről a 2. sor bal szélső címerábrája szerint a pajzs feketével szegélyezett és aranyrutákkal megrakott. BÁRCZAY 1897. 104. 266. ábra és leírása alapján a pajzsnak rombuszokkal ellátott fekete rámája van. A ráma a magyar heraldikában szokatlan rutái változtak át a zászlón gyöngysorkeretté. 6 NYULÁSZINÉ 2001. 138. szerint a címersátor külső színe vörös vagy bíbor. GERT 1984. 437. (Wappenzelt címszó) azonban a címersátor leggyakoribb színei között, a bíbor és a vörös mellett a kéket is említi. 7 A zászlófeliratok fordításában Kredics László levél­táros, könyvtáros (Veszprém) volt segítségemre. Közre­működését ismételten köszönöm. 8 PALLAS IV 1893. 840. 9 KALMÁR 1971. 181. 81-82. képek 10 A súlyom egy négyágú vastüske, amely nevét a hasonló formájú vízinövényről nyerte. A középkortól gyalogság és lovasság ellen alkalmazták, beszórva vele a várható felvonulás útját. Mivel a tüske egyik ága mindig égnek­állt a belelépő ló vagy ember megsérült, lesántult. (KALMÁR 1971. 326-327.) Még az I. világháborúban és a Magyar Tanácsköztársaság időszakában (1919) is használták táborvédelemre. (Pandula Attila közlése.) A zászlón ábrázolt ismeretlen tárgy jóval finomabb kivitelű, mint a gondos kivitelezést nem igénylő súlyom. Ágai nem egyenesek, hanem íveltek. 11 A fasces a római kor lictorainak hivatali jelvénye, összekötözött vesszőköteg és bárd. Mint az igazságszol­gáltatás jelképe napjainkig használatos. Pejachevich ezredesként-tábornokként és főispánként egyaránt ellá­tott bírói feladatokat is. 12 A zászlón ábrázolt döfőfegyver esetünkben - vélemé­nyem szerint - a partizán és a runka keveréke. A partizán a XV-XIX. században a gyalogság által használt, lándzsához hasonló, széles pengéjű, a penge tövénél szárnyszerű nyúlványokkal ellátott döfőfegyvere. A fegyver köpűs végződését sokszor rojtokkal díszítették. A XVIII-XIX. században már inkább csak a tisztek és altisztek jelvénye volt. A es. kir. hadsereg Mária Terézia koráig (1740-1780) használta. Az angol gyalogság altisztjei még a napóleoni háborúkban is viselték. E fegyvertípusról: DEMMIN 1891. 829-830. (partizán), 834-835. (sponton); KALMÁR 1971. 47^18.; HAR­DING-GRAY 1995. 56-59. A runka (ronsard, roncie, ranseur) nyárs alakú döfőfegyver, oldalpengéi azonban 187

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom