A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

Rainer Pál: Gróf Pejachevich Antal tábornok főispáni beiktatására készült zászló (1798)

félhold alakban fölfelé ívelődnek. Mint gyalogsági fegyver, használata már a XV. század előtti időkben feltűnik, s még hadifegyver marad a XVI. század 2. feléig. E század első felében azonban már testőrségi díszfegyverként is szerepel. (KALMÁR 1971. 48-49., 77. kép) A zászlón ábrázolt fegyvernek ugyan vannak pengenyúlványai, de pengéje keskeny és horgos végű, rojt helyett lószőrdísszel látták el. 13 Ugyanezen címer díszíti a birodalmi sas mellét egy a Szent Római Birodalom Német Nemzetének heroldját ábrázoló XVI. századi metszeten, a herold címerköpe­nyén. Az eltérés csupán annyi, hogy a bástyás címerkép itt a pajzs jobb felére, az osztrák pólya pedig a bal félre került. GERT 1984. 392. („Tappert" címszóhoz tartozó ábra) 14 MAKAI 1987. 203-204., 210-211. 15 SIEBMACHER 1893. 489^90., Tafel 358. Továbbá a Pejachevich család grófi címere, amely egykor talán mappa vagy bútor díszítése lehetett. XVIII-XIX. sz. Réz, zöld bőr alátéten. 13 x 15 cm. Porva­Szépalmapuszta (Veszprém m.), Pejachevich-kastélyból. Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém - Iparművészeti Gyűjtemény, Ltsz.: 53.3.33. (TÓTH G.-SCHLEICHER 2003. 31. Nr. 57.) Valamint a Pejachevich család általam ismert legkorábbi címerábrázolása 1712-ből (ВЕКЕ 1995. 123. 33. ábra) "' Austeilung ... 1957. egyik ábrája után. 17 Gondos munkájukat, amely lehetővé tette ezen értékes műtárgy megújulását itt is megköszönöm. 18 A Pejachevich családról: NAGY 1862. IX. 195.; PE­JACSEVICH 1876-1900.; SIEBMACHER 1893. 489^190. Tafel 358.; ILLÉSY-PETTKÓ 1895. 166.; PICKL 1903. 352.; ZARÁNDY 1904. 64-67.; KEMPE­LEN 1914. VIII. 250.; GERŐ 1940. 161.; ВЕКЕ 1995. 123., 351.; GUDENUS 1998. III. 50-61. 19 Életrajza összefoglaló jelleggel: HIRTENFELD 1857. 306. 211 A Pálffy vértesezredről: Kurze Geschichte der k.k. Regimenter... 1812. III. 203-208.; THÜRHEIM 1880. П. 628-630. 21 A Gradiskai határőrezredről: Geschichte der k.k. Regi­menter... 1791. 165, Kurze Geschichte der k.k. Regimenter... 1800. I. 312.; THÜRHEIM 1880. II. 581-586. 22 Hadik berlini vállalkozásáról: MARKO 1941. kimerítő hivatkozással a téma korábbi feldolgozásaira. 23 A bajor örökösödési háborút tárgyaló csekély irodalom­ban akad magyar nyelvű is: SCHWICKER 1878 24 Geschichte der k.k. Regimenter... 1791. 165.; Kurze Geschichte der k.k. Regimenter... 1800. I. 312.; THÜRHEIM 1880.11.582. 25 Az 1788-1791-es török háborúról röviden, összefoglaló jelleggel: GUTKAS 1980 26 Kurze Geschichte der k.k. Regimenter... 1800. 1. 329. az eredeti német nyelvű szövegben „ in türkisch-Croatien ". LIPSZKY 1808. VII. számú térképlapján a Horvát­Szlavónország és Bosznia közti területet, nagyjából az Una és a Verbász folyók közti részt jelölte „ Croatia tur­cica " felirattal. 27 Ez feltehetően LIPSZKY 1806. VII. számú térkép­lapján, a Glina folyó D-i partján feltüntetett „Sztaro szellő" nevének német elírásából keletkezett téves helynév. V.o. Kurze Geschichte der k.k. Regimenter ... 1800. 1. 330. („von der Schanze bey Sarasello"). 28 LIPSZKY 1806. VII. számú térképlapján „ Uranovicza ", a Spezialkarte 1 : 75000, Zone 24. Kol. XIV. szelvényén (XIX. század vége) „ Vranovina " szerepel a kérdéses térségben. 29 LIPSZKY 1806. VII. számú térképlapján „ Gr. Kladuss ". 30 A mérő (metreta, Metzen) nagyságáról és különböző vál­tozatairól, amelyek 31,0-155,2 1, illetve 23,2-116, 4 kg között mozogtak: BOGDÁN 1987. 98-100. 31 Az 1. báni határőrezredről és Pejachevich ottani működéséről: Geschichte der k.k. Regimenter... 1791. 164.; Kurze Geschichte der k.k. Regimenter... 1800. I. 328-331.; THÜRHEIM 1880. II. 591-594. 32 HIRTENFELD 1857. 306. 1734.; FELSZEGHY-RÁT­VAY-PETRICHEVICH-AMBRÓZY 1943. 202-203. Nr. 26, születési éve itt tévesen 1772!; STOLZER 1993. 23. 33 HIRTENFELD 1857.306. 34 FALLENBÜCHL 1994. 130. szerint 1797-től 1803-ig volt Pozsega vm. főispánja. 35 HIRTENFELD 1857. 306. szerint halálakor 52 éves volt. Ezek szerint 1750-ben kellett születnie és 1768-ban beállnia a Pálffy vértesezredbe. Ezen évszámok azonban szerintem csak hozzávetőleges pontosságúak. 36 NAGY 1862. IX. 195.; GUDENUS 1998. III. 51. 37 GUDENUS 1998. III. 55-61. 38 Statuten des Maria Theresien-Ordens 1811. kezdőlap fejléce 39 Az erdélyi vajdák esetében ez a tárgykör még nincs fel­dolgozva. A román fejedelmek későbbi (XVI-XVII. századi) zászlóhasználatánál azonban kifejezetten utal­tak a középkori magyar előzményekre. (Lektorom ­Pandula Attila - megjegyzése alapján, amelyet itt is megköszönök.) 40 BOROSAK-MARIJANOVIC 1996. 92. Nr. 3. (Vlasic Ferenc báni zászlója 1832-ből), 92-93. Nr. 4. (Jellacic József báni zászlója 1848-ból), 93. Nr. 5. (Sokcevic József báni zászlója 1860-ból). Mindhárom báni zászló fecskefarkú. Az 1832-es zászló mindkét oldala vörös, a másik kettő mindkét oldala a szláv nemzeti színeket (vörös-fehér-kék) mutatja. Egyik oldalukon külön-külön címerpajzsban Horvátország, Szlavónia és Dalmácia címere, a másik oldalon az illető bán családi címere látható. PANDULA 1998. 308. 41 PÁLFFY 1998. 97-98. Pandula Attila lektori vélemé­nyében - Pálffy Géza megfogalmazásától eltérően - a főkapitányi zászlók nem rendszeresített, tehát esetenként más és más kivitelű voltát valószínűsíti, kiemelve azokon a magyar címer és a „Patrona Hungáriáé" ábrá­zolásokat. 42 PANDULA 1998. 308. 43 V.o. 25. jegyzet! 188

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom