A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

Ács Anna: A gazdálkodó költő. Kisfaludy Sándor gazdálkodása bevételi pénztárkönyve alapján

Kisfaludy realitásérzékére jellemző, hogy már há­zasságkötése napján vagy utólag, néhány nappal ké­sőbb frissen keltezett pénztárnaplójába jegyezte első tételként: „Hoztam magammal az Armádiától 100 Ft." Ez Kisfaludy kezdőtőkéjének tekinthető pengőforint­ban és valójában nem nagy összeg. Feltételezhető, hogy zsoldja egy tekintélyes részét legényélete utolsó évében felélte, főhadnaggyá léptették elő - így szolgál­ta ki katonasága utolsó hónapját, ezért inkább arra gondolhatunk, bevett szokás szerint váltóforintban ju­tott hozzá számunkra ismeretlen összegű zsoldjához. Ehhez a készpénzhez, summához hamarosan, február 6-án 200 forintot vett fel az eötvösi uradalmi pénztár­ból. Nyilván a sürgősen elvégzendő felújítási és egyéb iparos munkákhoz volt szükségük készpénzre, amit a kis készpénzforgalmú világban nem tudtak kiváltani terményben. Nem sokáig élvezték azonban a Rózának megszokott környezetet. Első házasságkötésük rokon­ságuk miatt érvénytelenné vált. Felmentést kellett kér­niük. Május 17-én a prépost nagybácsi újra eskette az ifjakat. 3 " 1 Nyár végén Eötvöspusztáról Kámba költöztek, Róza birtokára, a Szegedy-kúriába. Itt végre teljességgel a maguk életét élhették. 36 Az újrakezdéshez ismét kész­pénzre volt szükségük. Július 28-án a rendeki zsidó­nak 400 apró csoportos igazgyöngyöt adtak el 250 Ft­ért és négy avitt gyűrűt is értékesítettek 28 Ft 24 kraj­cárért. Róza belátása, egyetértése kellett ehhez, ismét az ő vagyona csorbult, hogy jelentős summához jussa­nak, de ez sem lehetett elég, mert a szeptember 12-i bejegyzés újabb eladásról tanúskodik. Ekkor arany csipkétől, arany szalagtól és arany fülbevalótól, egy nagy aranyozott nyakcsattól, s némely törött arany da­raboktól vált meg Kisfaludy hitvese. Közel 46 Ft-ot kaptak értük a kúriájukba hívott rendeki(Csabrendek) zsidótól, csak az arany fülbevaló 25 Ft-ot ért, s az arany szalag és csipke is értékes lehetett, mivel 12 Ft­ot adott értük a kereskedő. Nem tudjuk, feleslegesnek ítélte-e Róza asszony ezeket a női kellékeket vagy ész­szerűen gazdálkodó férjét kívánta segíteni tervei meg­valósításában némi bölcs vagy szerelemtől vezérelt le­mondással. Férje is pénzzé tette a gazdaságból, amit csak lehetett: bort adott el, zsidónak ürüt nagy szám­ban, ötven darabot. A sikeres üzletet 3 darab ráadással könyvelte el. Megvált az arany odi birtoka hegy vám­borától, ezt kámiak vásárolták fel tőle. Szeptember 16­án 65 ürü bárányát és egy báránybőrt bocsátott áruba majd árendásaitól szedte be a Szent Mihály-napi, fél esztendő után járó bérleti díjat 10 Ft összegben. Két mázsa gyapjúja után tekintélyes summával gyarapít­hatta házi pénztárát, ugyanis mázsáját 47 Ft-ért sike­rült értékesítenie. Október 6-án 23 marhából álló gulyájáért és 20 ser­tést számláló kondájáért 400 Ft készpénzt vett fel. Ugyanakkor 133 font méz eladásából 23 Ft 24 krajcár bevétele származott. Késő ősszel vitte piacra gabona­feleslegét. A nagy forgalmú szombathelyi piacon no­vember 21-én 30 köböl rozsot, négy nap múlva újabb 62 köböl rozsot adott el már kedvezőbb áron. Elpusz­tult ökre bőréért a zsidó 7 Ft 30 krajcárral fizetett. A kis bevételeket is megbecsülte, mutatja ez a tétel az okosan gondolkozó gazdát. Még ez év végén 19 darab mustra, azaz minta, mutatvány birkát értékesített vi­szonylag olcsón, 14 Ft-ért, nyilván a későbbi nagyobb üzlet reményében. December 28-án Rozi adott el egy öltözet selyemruhát nem kis összegért, 22 forintért. Ez az utolsó bejegyzés az 1800. esztendőre vonatko­zóan. Utána Kisfaludy összesítette az évi készpénzbe­li jövedelmeit. Házassága első évében 3242 Ft és 32 krajcár folyt be. A precíz Kisfaludyra vall, hogy még a töredék összeget, a 2/3 krajcárt is feltüntette. Az összesítés után még egy tétel szerepel a pénztár­könyvben: "János gazdának eladtam egy tavalyi ökör tinót. 25 Ft". Erről korábban megfeledkezhetett, ezért ismét összesített: tehát 1800-ban 3267 Ft 132 krajcárt tett ki a készpénz bevétele. Az 1801. év első hónapjá­nak 7. napján 5 Ft bevételt könyvelhetett el: egy akó bort adott el a "kováts legény lakodalmára". Két nap múlva Szombathelyen értékesített 20 köböl búzát és ugyancsak 20 köböl árpát, valamint birkabőrt. Január 16-án ismét Szombathelyen van, ahol 20 köböl árpát ad el a vásáron. 40 köböl rozsát a rumiak veszik meg. A diszeli malmának vámjából 15, majd 3 köböl rozsot értékesített. Kost, vezérürüt, birkabőrt, báránygyapjút vitt piacra és elkelt kámi konyhalova is szerszámostól 80 forintért. Ebben az esztendőben jelentős mennyisé­gű borára akadt vevő. Szombathelyről egy bizonyos Vörös Szabó 50 akót vett tőle 325 forintért, badacso­nyi bort adott el nagyobb tételben és akónként. No­vember 28-án vendégfogadós vásárolt tőle 16 itze pá­linkát 8 forint értékben. Az árendákból (Szilasy Györgynétől, Bódi öccsétől és Berhidáról) összesen 94 Ft 50 krajcár folyt be házi kasszájába. November végén felesége adott el 10 ludat 6 Ft 45 krajcárért, de­cember 19-én pedig 10 pulykát 15 Ft-ért. Kámi cse­lédjeinek 13 Ft 26 krajcárt fizetett ki, az asztalosnak munkája fejében 2 köböl rozsot adott 6 Ft értékben s feljegyezte, hogy az ácsnak - nyilván munkája végez­tével - egy itze bort adott 7 krajcár értékben. Különös jövedelmek címmel szerepelnek a következő tételek a pénztárkönyvben: "Egy arany monétáért 54 3 gyé­mánt gyűrű és 13 db nyaklánc eladatott 320 Rozi el­adott 5 rőf finom csipkét 7.30 Rozi eladta a neki jutott porcellánokért 35. Összesen 415.30 ft." Kisfaludy hit­153

Next

/
Oldalképek
Tartalom