A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

Ács Anna: A gazdálkodó költő. Kisfaludy Sándor gazdálkodása bevételi pénztárkönyve alapján

Kétségtelen, hogy mind Berzsenyinél, mind Kisfaludynál a származás, családjuk társadalmi hierarchiában elfoglalt helye a legfőbb motiváló tényező. Ez alól nem vonhatták ki magukat, még ha a lassan meginduló polgárosodás mást is kívánt volna tőlük. A nemesi birtok szeretete, a nemesi nemzetség nemzetet megtartó erejébe vetett hit munkált bennük elemi, generációk során átörökített erővel. A létjogát, lehetőségét jelentették számukra a nemesi hagyományok, a családi ősi rögök. Dolgoztak, pereskedtek, előnyös házasságkötésekkel és egyéb módokon gyarapították birtokukat.

4 Érzelmek és anyagi érdekek szintézise Az Árpád korig magát visszavezető Kisfaludy nemzetség főrangú ősökkel büszkélkedhetett, de a XVIII. században már köznemesek. Amint egyre terebélyesedett a család, egyre fogyott a hajdani gazdaság s gazdagság. Az utódok számára szinte görcsös igyekezetté vált a dicső múlt fényes emlékének fenntartása. Kisfaludy Sándor apjának, a "kemény embernek" (Kisfaludy jellemezte így édesapját, joggal) fő életcéljává vált a család hanyatlásának megállítása, a nemesi lét értelmének, a birtoknak megtartása és minden lehetséges módon való gyarapítása.

10 Kisfaludy Mihály házassága is ezt szolgálta, felesége szép hozományt vitt a frigybe. Többek között a sümegi birtokot is, ami később Kisfaludy Sándorra szállt. A Kisfaludy család éppen a terjedelmes fiúág miatt ekkortájt egyenesen haladt a vagyoni széttagolódás útján. Bár nem kívánunk egyértelmű párhuzamot vonni Kisfaludy Mihály és fia, Sándor házasságkötésének fő indokai között, Kisfaludy Sándor számára ösztönösen is adott volt az apai minta, illetve az efféle általános társadalmi gyakorlat. Nem becsülhetjük alá Kisfaludy Sándor Szegedy Róza iránt érzett szerelmét, egyértelmű bizonyítékok erre naplójának Róza iránt sóvárgó bejegyzései: ám a szerelem mellett Rózához hajtotta az ifjúi emlék, a sértettség a kezdeti visszautasítás miatt s nem utolsó sorban a lány gazdagsága, előkelő származása. Még a szelíd Szerb Antal sem átallott reális látással ekként vélekedni Szegedy Rózáról, Zala vármegye alispánjának lányáról: „szép, hideg, okos és főleg gazdag."" Kisfaludyt nem ok nélkül ítélte hozományvadásznak kezdetben Szegedy Róza gyámja, a prépost nagybácsi Szegedy János. Kétségtelen: az érzelmi fellángolás mellett Kisfaludy házasságkötésében jelentős szerepet játszott a gazdasági megfontolás.

12 A kemény, szigorú apa végül örült fia szerencsés házasságkötésének. Megnyugtatta, hogy szép, művelt, Zalában ünnepelt lány lett Sándor hitvese. Kisfaludy Mihályt megelégedéssel töltötte el fia révbe érése, döntése a nemesi életforma mellett. A bizonytalan háborús időben a nyugtalan katonai pálya helyett a gazdálkodás biztonságot jelentett. A magába vonuló, zordon apa annak ellenére örült fia szerencséjének, hogy nem akarta, fia „egy Asszony kegyelmére szoruljon tellyességgel, és szinte az ő jószágján lakjék."

11 Kisfaludy Sándor már meglett férfi házasságkötése idején, 1800. januárjában. A daliás, kék szemű, vörhenyes hajú és pofaszakállú, modern jakobinus barkót viselő, művelt világfi immár a 28. életévét tapossa. Több nyelven beszél, Európa sok neves városát bejárta, híres hcgedűjátékáról.

14 Viharos katonaévei, a kor erkölcsi rendjével ellenkező előélete után megnyugvásra vágyik. Hajdani kalandjai, szeretői tovatűnnek, többé nem ingatag érzelmeiben, egzisztenciája is biztosnak látszik. Szegedy Róza a házasságkötéssel szabadulni kíván a gyámság alól, s hihetjük: valóban meghatották a Himfy álnév mögé rejtőző Kisfaludy kesergő szerelmes dalai.

15 Mindketten békés családi életre, a csendes, produktív munka nyugalmára vágynak. Az ifjú férj Kisfaludy nyilván tisztázta magában: élete új, az előzővel merőben ellentétes korszaka kezdődik. A származása, neveltetése és életszemlélete alapján csak a nemesi normákat ismerő, elfogadó hitvese számára ez megnyugvást jelenthetett. Kisfaludy házasságával, új életvitelével bizonyára bizonyítani is akart Szegedy Rózának, hogy méltóvá vált az előkelő frigyre, képes megfelelően bánni az ölébe hullott javakkal, sőt gyarapítani tudja azokat. Bizonyítani akart apjának is, hiszen a tőle régóta elvárt normák szerinti életmód mellett döntött és emelte nemzetsége tekintélyét. Kisfaludy ugyanakkor bizonyított rendjének, a nemességnek is, hogy nem csupán közülük származik, hanem vállalja annak mentalitását, értékrendjét. Törekvéseit mihamar méltányolta Zala vármegye nemessége: 1800. júniusának közepén táblabírónak választották, jelezve, befogadták a helyi társadalom tekintélyes nemesei közé.

16 Kisfaludynak házasságkötésétől életideálja lett dunántúli nemesi társainak eszménye. Későbbi, 18061807-re datált, a Két Szerető Szívnek története című levélregényében pedig előbbre vetítette ezt az ideált: „Serdülésemtől fogva a volt egygyetlen egy kívánságom, hogy egy szerető és szeretett Aszszonyal töltsem Földi életemet Magyar Nemes szabadságomban."

17 A fiatal házas Kisfaludy joggal érezhette, mindent megtalált a házasságában, amire egykor vágyott. Gazdálkodás és literatúra kölcsönhatása A gazdálkodó Kisfaludy életének alig több, mint négy évtizede (1800-1844) a magyar gazdasági, társadalmi, 150