A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)
Ács Anna: A gazdálkodó költő. Kisfaludy Sándor gazdálkodása bevételi pénztárkönyve alapján
politikai fejlődés változásokkal, megrázkódtatásokkal, háborúval teli korszakát öleli fel. Irodalmi munkásságában több korszakot különítenek el az irodalomtörténészek, gazdálkodóként viszont csaknem töretlen az útja házasságkötésétől haláláig. A két, látszólag ellentétes szféra kölcsönösen hatott egymásra. A gazdálkodó nemes típusa, életszemlélete, élettere, a gazdaság belső enteriőré szinte pályafutása kezdetétől lényeges szerepet kapott irodalmi alkotásaiban. A Boldog szerelem című dalciklusától a Dárday házig ível ez a sor. A Boldog szerelem egyes énekeiben nagy kedvvel részletezi kedvteléseit, a nemesi életmód nyújtotta gyönyöreit: a zöldben való sétákat, a berekben való pihenést a csörgő patakparton, a gyönyörködést a „gabona tengerében", a vad száguldást a lovon, a hosszú vadászatokat, a visszatérő badacsonyi szüreteket, téli időben a meghitt beszélgetéseket. A nemesi élet gondtalan békéjét kereste. A Boldog szerelem miliője reális vonásokkal, aprólékos részletekkel festett környezet: Kisfaludy nemesi udvarházát és jószágát jeleníti meg. Természetábrázolása merőben különbözik a szentimentális alaptípustól életteli vidámsága, tevékenyen sürgő-forgó emberbemutatása miatt. A borzas kocsis, a pajkos lovász, s maga, a gazdaságát irányító költő jelennek meg dalaiban, no meg a szántóvető földműves, a kaszások serege, a búsan dúdoló pásztor. Cselekvésében ábrázol mindent, így érzékletesen áll előttünk a megkapó pillanatképek filmszerű sorozata. Álljon itt példaként a Boldog szerelem 55. dala: „Munka töltvén nappalimat / Éjjelimet nyugalom, / Nem teheti órámat / Hoszszakká az unalom. / Lovag, gyalog járogatván / a gazdaság ágait; / Néha vadász, csapázgatván / A vadaknak nyomait; / Közben néha bölcselgetvén, / S zengvén ebből kelt dalom / Nem fér hozzám unalom." 18 Az elmés Özvegy című művében főhősével, N inával mondatja ki már az első jelenetben a jó anyagi viszonyok között élő nemes költő: „A gazdagság mindég szerencse, sőt boldogság annak, a ki tudgya hasznát venni." 19 Kisfaludy valóban meg tudta becsülni anyagi függetlenségét biztosító vagyoni állapotát. A Dárday ház című munkájában a gazdálkodás dicséretét adja Lamarine szájára: „A mezei gazdaság - kivált ha egy egy kis Isteni áldás is segíti, becsületes, nemes, hasznos - emberséges, szabad emberhez illő foglalatosság." 20 A gazdálkodás magánszféraként hatott az irodalmi művek alkotói folyamatára, hol ösztönzően, hol visszatartó erővel. Ha eredményei mutatkoztak a gazdálkodásban, szívesebben ült le íróasztala mellé. Ha tehette, délutánjait regényes fekvésű sümegi és badacsonyi szőlejében, borházában töltötte, e helyeken született művei egy része. Önéletrajzában emlékezett meg szőlei „elmeműveit termesztő magányairól" 21 . Később somlai szőleje volt legmélyebben ihletője, mint fogalmazott herceg Batthyányi Fülöphöz intézett levelében. 22 „A Boldog Szerelem lassanként mert a gazdaság igen elfoglallya minden tehettségemet és időmet még is már 125 Dalig, és 5 hosszú énekig nevelkedett" - írta barátjának Takáts Józsefnek. 23 Ha gondok mutatkoztak a gazdálkodásban, kár érte, elment a kedve az írástól is. 1802-ben, amikor tűzkár érte, idejét s tehetségét, energiáit a helyreállításra kellett áldoznia. „A tűzi szerencsétlenség nagyon elvette a kedvét a munkától" - számolt be Kisfaludyról a hűséges barát Takáts József Légrády Imrének. 24 Irodalmi sikertelenségei, illetve gyér sikerei időszakában, főleg az 1820-as évektől pedig a gazdaság bizonyos fokú menedéket jelentett számára. A magánszférába húzódott viszsza az irodalmi, közéleti harcoktól. Élte annak a középnemesi osztálynak az életét, amely vagyoni lag ugyan független volt, de birtokának tisztes szerénysége mégis arra utalta, hogy maga gazdálkodjék. Feleségével együtt szerette szinte falusias életmódjukat, amelybe azért elég változatosságot vittek a rokoni és baráti látogatások, a megyeszékhelyen és más városokban rendezett mulatságok, közgyűlések, s nem ritkán egy-egy budai, pesti, bécsi, győri, szombathelyi út. Mindezek azonban csak rövidebb időre szakították ki őket megszokott, boldogító életmódjukból. 25 Kettős hivatásával nem lehetett teljesen megelégedett. Ha a termés nem ütött be, azt költői kedve is megsínylette. „Egy balcsapás a gazdaságban, egy építés, egy könyvkiadás engem könnyen megakaszt" 26 - írta. Műveinek kiadása a birtokot terhelte. Kisfaludy, a költő életének valóban jelentős tere volt a gazdálkodás. S a sors kegye is számára, hogy szinte egy időben lett népszerű költő és rendje által elismert gazdálkodó. 1801. július 29-én jelent meg a Kesergő Szerelem című verseskötete, ezzel országosan ismert, ünnepelt költő lett. 27 A mezei gazda Kisfaludy házassága első napjaitól komolyan vállalta a gazdálkodás sokszor nyomasztó, általa önálló gazdaként mindaddig nem tapasztalt terheit. Legfeljebb apja gazdálkodási módszereiből nyerhette tapasztalatait kora ifjúkorában. Testőrként, majd katonaként messze került a gazdaságtól. Arról sincs tudomásunk, hogy a korabeli csekély gazdasági szakirodalomból tájékozódott volna. Az ifjú házas Kisfaludy feltehetőleg perspektívát is látott a gazdálkodásban, mivel a XIX. század eleji háborús konjunktúra a nemesség nagy piaci lehetőségeit nyitotta meg. A konjunktúra következtében a gazdasági fellendülés növelte a birtokos nemesség biztonságérzését. A természeti erők függvényében bőség és jólét 151
