A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

S. Lackovits Emőke: A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményének türelemüvegei – üvegbe zárt jellegzetes szakrális ábrázolástípusok

kereszthalála és a megváltás összetett érzelmeket váltott ki alkotóból és szemlélőből egyaránt, amelyről a recens néprajzi adatok nemcsak tudósítanak, hanem tanúskodnak is. A türelemüvegek alkotói A Laczkó Dezső Múzeum húsz türelemüvege esetében tizenkettőben ismert a származási hely és a készítés ideje, amely az 1884-1942 közötti esztendőket jelenti. Hét esetben az I. világháború előtt, két esetben pedig a két világháború között készültek ezek a szakrális tárgyak. Kilenc esetben az alkotókat is tudjuk, akik két esettől eltekintve pásztoremberek, főként juhászok voltak. Jutas-pusztáról (Veszprém mellett) Berzsák Dezső, Szúnyog-pusztáról (Mezőszilas mellett) Eppinger János, Veszprémből Zájecz György, Bakonybélből Vida Imre, Devecserből Somogyi István, Nagykanizsáról Szabadkai József, Pápateszérről Kovacsevics Pál. Közülük Vida Imre és Somogyi István nem tartozott a juhászok közé. A H. L. névkezdő betűkről pedig nem tudjuk, kit takarnak. A veszprémi Gizella Királyné Múzeum türelemüvegei közül kettőnek ismerjük a készítőjét. Az egyik Tóth László juhász volt, míg az úrkúti Wolf János foglalkozása ismeretlen. Szentgálon is készítettek türelemüveget, amelyre még jól emlékszik Tamás Károlyné Kiss-Tóth Vilma, - habár készítőjének nevét nem tudja felidézve e tárgy helyét, amely, megbecsültségét hangsúlyozva, a sublót közepén volt. A kővágóőrsi Sümegi Józsefné, aki maga is juhász családból származik és férje ugyancsak juhász, még a nevét sem hallotta e tárgytípusnak, igaz, evangélikusok lévén, ez nem is lehet meglepő. Azonban még római katolikus családoknál sem emlékezett ilyen tárgyféleségek meglétére. A türelemüvegek készítésének indítékaira az esetek többségében csupán feltevéseink vannak. Ismerünk viszont több olyan adatot, amelyek rávilágítanak egy-egy türelemüveg megszületésének körülményeire. Az alkotók részben barátságból, ajándékba, a megajándékozottnak örömet szerezve, részben pedig saját maguk gyönyörűségére készítettek türelempalackot. Ugyanakkor ismertek a kegytárgyakként készített türelemüvegek is, amelyeket búcsújáró helyeken árusítottak. Ilyen türelemüveg készítő juhászt mutatott be Madarassy László 1934-ben Berze Jani juhászbojtár személyében a csónakkúti (Szarvaskő mellett) tanyáról, aki 2 pengőért árusította a "Krisztus kínszenvedésének" nevezett alkotásait a búcsúsoknak.

42 Azok a juhászok, akik türelemüveg készítésébe fogtak, nemcsak különös tehetséggel, hanem erős vallásos érzelmekkel is rendelkeztek, amelyek indíttatást adtak e nagy precizitást és türelmet igénylő munkához. A kifaragandók mintájául a vallásos ponyvanyomtatványok, szentképek, templomi szobrok szolgáltak és a búcsújáró helyeken látott kegyképek, azaz "a templomi környezet ábrázolásait vitték át faragványaikra".

4 Voltak különlegesen vallásos, szent életre törekvő pásztoremberek, akik közül a türelemüvegek készítőinek java része is kikerült. Tóth Mihály somogyi juhász, Patkó Bandinak a híres betyárnak unokája mondta el 1940-1950 között Manga Jánosnak a szentképek és a búcsújáró helyek ihlette pásztoremberek szakrális tárgyalkotó művészetének indítékait: „Voltak olyan pásztorok, akik szent életükkel tűntek ki, leginkább a juhászok és gulyások között. Ok csak az erdőben voltak és hogy Máriát és az angyalokat láthassák, kifaragták maguknak olyan csodakönyvekből, amiket olvastak. Ezeket a könyveket a búcsúkról hozták magukkal, leginkább a horvátországi Bisztricéről, ahová az öreg pásztorok évente egyszer eljártak. A pásztorok Felsősegesdre is jártak búcsúra, ahol - amint mondják - valamikor egy öreg jámbor juhász legeltetés közben a hársfa tetején többször látta Mária képét... Az ilyen szentes emberek... csak keresztet, templomot, angyalt, virágokat és szarvasokat faragtak."

44 A megnevezett búcsújáró helyeken kívül Homokkomáromot, Andocsot, Csatkát, Sümeget keresték fel pásztorok és pásztorcsaládok rendszeresen. A pásztormüvészeti emlékanyagot megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy gyakori rajtuk díszítményként szakrális ábrázolás. Többnyire Máriát a gyermek Jézussal, gyakran a Zelli Madonnát, a sümegi Fájdalmas Anyát, a megfeszített Üdvözitőt vagy valamely szent képmását karcolták rá a tükrösre, gyújtótartóra, képkeretre vagy a pásztorbotra. Spanyolozott, karcolt, szakrális ábrázolásokkal ékített gyújtótartókat, tükrösöket készített a Mezőszilas melletti Szúnyog-pusztán Zöld Náci juhász, amelyről a Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményének pásztorművészeti emlékanyaga tanúskodik. Mindez igazolja a szakrális képeknek a pásztorok közötti kedveltségét. Tehát aki nem türelemüveget készített, az is megtalálta a módját vallásos érzései, gondolatai megfogalmazásának. 96