A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

S. Lackovits Emőke: A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményének türelemüvegei – üvegbe zárt jellegzetes szakrális ábrázolástípusok

Mindezeken túl a türelemüvegeket készítették még fogadalomból, pl. betegségből való felgyógyulás vagy börtönből való szabadulás után, de az egyéni ügyesség bizonyítékaként is. Napjainkban, úgy néz ki, utóbbi az erősebb motiváció. A türelemüvegek egy részét rabmunkának nevezik, utalva a készítőre és a készítés körülményeire. Pl. a Kiskun Múzeum gyűjteményében található az az egészen egyedülálló türelemmunka, amelyet egy halált okozó bicskázásért életfogytiglanra ítélt legény készített húga barátnőjének. Az Országos Börtönügyi Múzeum ugyancsak hírt adott rabok által készített türelemüvegekről, sőt, a készítés módját, s a használt szerszámokat is bemutatta.

45 A türelemüvegek elkészítése nemcsak ügyességet, időt, türelmet kívánt, hanem ennél többet. A jelenséget alkotáslélektani szempontból is vizsgálták, megállapítva, hogy ezzel a feladattal csak fejlett térszemléletü és konstruktív elme tud megbirkózni, ugyanis az apró térelemekben az egész konstrukciót látni kell. Az alkotó valójában előre gyártott elemekből építkezik ilyenkor, s ez az átlagosnál nagyobb kézügyesség is hozzájárul a hatás eléréséhez.

46 Ezekhez a munkákhoz néhány házilag készített szerszámot használtak az alkotók: csipeszt, drótkampót vagy meghajlított esernyő drótot és fapálcikát. A kompozíciót apró elemekből rakták össze, amelyeket faragással, kivágással formáltak meg. A fából készülteket apró ékekkel látták el. Amikor minden rész készen volt, még az üvegen kívül, összerakták a kompozíciót, hogy teljességében láthassák. Ezt követően szétszedték, majd az egyes részeket egyenként, a drótkampó s a csipesz segítségével beengedték a palackba. A drótkampó vagy az esernyődrótból készített csíptető mindkét végét laposra verték, hogy alkalmasabbá tegyék a részecskék fogására. A részeket az üvegben ékelték össze vagy a csapokat itt ragasztották egybe, az előre rájuk kent enyv segítségével. Először mindig a fő, utána pedig a mellékalakokat állították össze. Amikor minden a helyére került, akkor helyezték az üveg szájába a dugót, úgy, hogy az kivehetetlen legyen. Ezt úgy oldották meg, hogy az átfúrt dugóba cérnát húztak, s ennek egyik végét ráhurkolták a dugóba tett ékre. Az üvegbe tett dugón úgy húzták meg ezek után a cérnát, hogy az ék elhelyezkedhessen a dugó szájába, miután a cérna hurkot lerántották róla.

47 Madarassy Lászlónak a türelemüvegeket készítő Berze Jani azt is elmondta, hogy a feszületet és a kínzatási jelvényeket hány darabból állította össze. Mindösszesen 36 db apró farészecske kellett hozzá, amiből 9 db a feszület, 7 db az Üdvözítő, 14 db a megfeszítés és a kínzatás szerszámai, 2 db az Úrkoporsó, 2 db a kakas, 2 db a galambok.

48 Ismeretes olyan türelemüveg is, ahol a teljes kompozíció összecsukható, s az üvegbe helyezés után egy kihúzható fonal segítségével pedig szétnyitható.

49 Türelemüveget készítő bányászok mondták el, hogy az elkészített és üvegen kívül összerakott kompozíciót szétszedése után a drótkampó és csipesz segítségével mindig úgy helyezték az üvegbe, hogy az üveget előtte elfektették. A fekvő helyzetben egymásba és egymáshoz illesztett részecskék megszilárdultak, így a kész alkotás az üveg felállítása után nem hullhatott szét. E különösen nagy munkát igénylő alkotások nem véletlenül voltak rendkívül megbecsültek, óvott és megőrzött emléktárgyak, amelyek ugyanakkor vallásos ábrázolásaikkal hitbuzgalmi illusztrációt is jelentettek, azaz, a hitbeli ismeretek gyarapítását, elmélyítését szolgálták. Ezért a ház legmegbecsültebb helyére kerültek, a szakrális tér középpontjába, a fő helyen álló sublót tetejére, annak is a közepére. Ismeretes olyan adat, hogy a szakrális ábrázolásegyüttest őrző türelemüveget a házba vitele előtt megszenteltették és úgy helyezték a sublótra. Ereklyének tekintették és úgy is bántak vele.

50 A türelemüvegek készítése napjainkban sem halt el. Példa erre az apátfalvai Meleg Mihály, aki az 1970-es években bekövetkezett haláláig, valójában egész életében, közel ötven esztendőn keresztül készített türelemüvegeket emlékként, ajándékba. Tudományát az I. világháborút követően sajátította el, s tevékenységével már nagy betegen hagyott csak fel.

51 E munkák készítésének technikája nem változott, csupán az üvegek lettek mások és a beléjük kerülő kompozíciók egyszerűbbek. A székelyföldi Torján (Kovászna megye) Erdő Béla készít a mai napig türelemüvegeket, amelyeket 1.800 Ft-ért árusít. Ezek többnyire 0,5 l-es pálinkásüvegek, amelyeknek belsejében kereszt alakú fatalpba erősítve helyezi el a keresztet, papírból kivágott és felragasztott korpusszal, amely nem egyszer ortodox ábrázolás. A feszület mellé, a kereszt talpába vékony falapból kivágva a kínzatási jelvényeket rögzíti. Az üveg hagyományos dugóját már nem készíti el. Az üveg száját fémből való csavaros fedéllel 97