A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Mezősiné Kozák Éva: Kővágóörs és evangélikus temploma

37. VERESS 1986.306-314. 38. A kővágóorsi határban a birtokos lakosok: Gyôrffy Tamás, Kreti István, Kövesi Miklós, Lukács Imre, Sóstói Bálint, Cseri Mihály, Chatán Mihály, Bodor Gergely, Káli Mihály, Simon Balázs, Zalai János, Sipos László, Barenia Mihály, Zalai János mindszentkáli, Kis Bálint szentbenedekkáli, Bakó Ambrus köveskáli nemes. ZML, Zalaegerszeg IV/a. Közli: VERESS 1986. 307-308. 39. ZML. Prothocollum Cottus Zaladiensis ab Anno Domini 1555. 356. 1964. december 14. Kóvágóörs. - Közli: VERESS 1986. 307. 40. ZML. IV/a Fasc. 84. N.o. 144. 1630. december 29. Kóvágóörs. Másolat 1773. Közli: VERESS 1986. 308. 41. ERDÉLYI L.: A tihanyi apátság története. Az apátság önállósága. 1055-1701. Budapest 1908.283. 42. ZML. IV/a Fasc. 84. N.o. 144. 1644, 1657. Kővágóörs. Másolat 1743. Közli: VERESS 1986. 309. 43. VmL. Veszprémi Káptalan Hiteleshelyi Jegyzőkönyve. Miselleana. (Tizedösszeírások) - és itt Epp. Miselleana 1656 november. Közli: VERESS 1986. 310. 44. PÁKAY 1984. 245. - VERESS 1986. 311. Köveskál, Szentbenedekkál, Mindszentkál szintén foglalkozott bortermeléssel. 1 akó = 53,4 liter. 45. A Kál-völgy vallásáról: MADÁR L: Adatok a Kál-völgyi falvak vallási szokásainak és erkölcsének változásához. VMMK 17. 1984. 659. 46. KOVACSICS-ILA 1988.259. 47. ZML Conscriptiones Universales. Fi. 11-18. (1699-1720) Ö. 11 a-b. 1711. november 23. 48. KOVACSICS-ILA 1988. 259. 49. A kóvágóörsi Evangélikus Lelkészség irattárának anyagát adjuk közre, de csak kiemelve szemelvényeket, adatokat. Jelen feldolgozás megszabott terjedelme nem teszi lehetővé részletes közlésüket. Éltes Gyula evangélikus lelkész Úrnak ezúton szeretném megköszönni, hogy az értékes anyagot tanulmányozásra rendelkezésemre bocsátotta. A templom helyreállítási munkálataiban is lelkesen közreműködött. 50. A 150 fontos harangot nagyobbították, és átöntötték 250 fontra. Vasalt fejjel és szíjjal készült. A munkáért 520 forintot fizettek a mesternek. A harang 24 fonttal súlyosabb lett. így még 94 forintot fizetett rá a gyülekezet. 51. KOVACSICS-ILA 1988.260. 52. OL N.o. 196.1-2. S.o. 20. N. o. 190/1-2. 53. Az Evangélikus Lelkészség épülete ma is itt található. A falu ma filia, és egyházilag Dörgicséhez tartozik. 54. OL Rtt. Acta Relig. Lad. N, fasc. 117. - A tervet közli: CS. DOBROVnS D.: Építkezés a 19. századi Magyarországon. (Műv. Tör. Füzetek 15. 53-54,50,74. (38-39. kép) 55. A régészeti feltárásokat és a falkutatást 1982, 1985-87-ben végeztük. A tervező Gaál Tibor építészmérnök, kerttervező Jámborné, Szikra Éva. A kivitelezési munkát a helyszínen irányította Gáspár László, a Műemlék helyreállító Kft. vezetője, és Tóth Ferenc csoportvezető. 56. A középkori templom külső méretei: szentély 5,4 x 4,5 m, a hajó 14,25 x 8,35 m. A fal szélessége átlagban 1 m. 57. Az egyik XVIII. századi térképen, amely a templom középkori alaprajzát örökítette meg - feltüntetik a középkori bejárat helyét. (4. ábra) 58. A sír mérete: 129 x 132 x 185 x 180. A szobor restaurálásával foglalkozik Jakab Magdolna restaurátor. 59. A falképek feltárását és konzerválását Deák Klára, Zombori Tibor, Nagy Éva restaurátorok végezték. 60. A szószékoltárral Bérezi László művészettörténész és Scwarz Rezső restaurátor foglalkozott. Az oltár restaurálása anyagi okok miatt sajnos még várat magára. A karzatokat és padokat restaurálta Szabó István szentgáli fafaragó mester és csoportja. 61. GEREVICH T.: Magyarország művészeti emlékei. Budapest 1938.31. 62. LEVÁRDY F.: Pannonhalma építéstörténete. I—II. Műv. Tört. Értesítő 2-3. 1959.27.105., 111. 63. KOZÁK K.: A román kori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. MM 1961-62. 111-113.; KOZÁK K.: GyőrSopron megye középkori templomai. Hermann Ottó Múzeum Évkönyve 1965. 223-257.; KOZÁK K.: A szegedi Szt. Dömötör templom építéstörténetének kérdései. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1966-07. 143-151.; Továbbá: KOROKNAY Gy.: Egyenes szentély záródású templomok SzabolcsSzatmár megyében. Jósa András Múzeum Évkönyve I960.; GERŐNÉ, SÁNDOR M.: A mecseknádasdi Szt. István templom. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 16. 1971. 125-144.; MEZÓSINÉ, KOZÁK É.: A hetvehelyi román kori templom régészeti kutatása. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24.1979.113-133. 64. M. KOZÁK É.: A vértesszentkereszti egyenes szentélyzáródású templom. Építés-Építészettudomány 15. 1983 1-4. 311-326. (6. ábra); A vértesszentkereszti apátság. Doktori disszertáció. Művészettörténet-Műemlékvédelem 5. 1993. 84-88. 65. KRAMER M.-TÓTH S.: A tihanyi apátsági templom és kolostor 1965. évi felújítása. Műemlékvédelem 1966.234-37. 66. A pannonhalmi bencés apátságban 1986 óta kutatásokat vezet László Csaba. 67. Régészeti Füzetek 1971. 1973. 68. Régészeti Füzetek 33.1980. Szabó János kutatása. 69. KOPPÁNY 1963. 196. Benne Kővágóörsről, Kisörsról; KOPPÁNY T.: Veszprém megye Árpád-kori építészetének kutatási problémái. VMMK 8. 1969. 217-222.; ENTZ G.: Veszprém megyében végzett műemléki helyreállítások tudományos eredményei. VMMK 6. 1967. 113-116.; SZ. CZEGLÉDY I.-KOPPÁNY T.: A Balatonfűzfói-mámai román kori templomrom. VMMK 2. 1964. 141-160. Megállapítása szerint a Balaton vidékén az egyenes szentélyzáródású falusi templomokat a szegényebb faluközösségek építtetik már a XI. században. Az íveseket pedig a XII. század végétől felemelkedő kis- és középbirtokos nemesség. Később a két típus keveredését elképzelhetőnek tartja. (KOPPÁNY) 70 ÉRI I.-GERŐNÉ-KRAMER M.-SZENTLÉLEKY T.: MM 2.1964.104-113. 71. MRT 1. - A községtől keletre Boncosteto- vagy Apáti hegy oldalán áll az almádi monostor romja. Épületnyomok és középkori cserepek jelölik helyét. 72. KOPPÁNY 1963. 98. (88. kép), 99. (91. kép), 97. (87. kép), 102. (98. kép). 73. VERESS 1984.613. 74. CZEGLÉDY-KOPPÁNY 1964.53 (28/c. kép) 75. HOLL I.-PARÁDI N.: Nagykeszi középkori falu kutatása. VMMK 16.1982. 182-183. (2. ábra). 76 LÁSZLÓ Cs.: A balatonszólósi református templom kutatása. VMMK 15. 1980. 119. (5. ábra) A templom építését kutatója 1313 utáni időre helyezi. Megállapítja, hogy ez tanúságot szolgáltat arra, hogy a Balaton-felvidék nagyszámú egyenes szentélyzáródású templomainak egy része már a XIV. században épülhetett. 77. VALTER I.-KOPPÁNY T.-GEDEON T.-NEMCSICS A.LENGYEL I.-ZIMMER K.: A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása. VMMK 11. 1972. 159. (5. kép) 78. A fényképfelvételeket Mihalik Tamás, a rajzokat Simon Zoltán készítette. 365