A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Ács Anna: A felekezeti viszonyok változása Nemesvámoson a XVII. századtól napjainkig. (A H. N. adventista gyülekezet megalakulása és működése)

ÁCS ANNA A FELEKEZETI VISZONYOK VÁLTOZÁSA NEMESVÁMOSON A XVII. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG A H.N. (HETEDIK NAPI) ADVENTISTA GYÜLEKEZET MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE A Bakony déli peremvidékén, a Veszprémtol alig hat kilométerre fekvő Nemes vámoson 1990. augusztus 18-án adventista Gyülekezeti Házat szenteltek adták hírül a napilapok, rádió- és TV-riportok. E száraz információ mögött egy neoprotestáns közösség

1 közel hét évtizedes, küzdelmekben bővelkedő múltja rejlik. A két nappal előbbi hivatalos átadási ünnepség, amelyen megjelentek a község tanácsi vezetői és a református valamint a katolikus közösség képviselői, jelképes értékű. Mindenekelőtt azt jelenti, hogy a falu hivatalosan is befogadta az adeventistákat. Imaházukra büszke a más felekezethez tartozó nemes vámosi is. A településnek valóban dísze a Ruttkay Gyula Ybldíjas veszprémi építész és Horváth Sándor soproni adventista kertész által tervezett puritán, de egyszerűségében is impozáns épület és díszkert. Csatlakozik a község másik két olyan értékéhez, amelyekről Nemesvámos nem csupán a környéken, hanem országszerte ismert s számontartott. A falunév hallatán legtöbben a jól működő, tizenegy községet tömörítő nemesvámosi központú Nemesvámos-Csopak tája MgTSz-re asszociálnak,

2 s bizonyára nem kevesen tudják, hogy a falu határának része Baláca puszta, a feltárt római villagazdaság, főépületében művészi mozaikpadlóval díszített helyiségekkel.

3 A helyi adventisták eddig csak mint „érdekesség" kapcsolódtak a településnév keltette képzetek sorába. A vegyes felekezetű, reformátusok és katolikusok lakta faluban a vallási megbékéléshez vezető folyamatot jelzi, hogy a Gyülekezeti Ház építéséhez helyi katolikus asszonytól vásárolták a telket illetve a telek egy részét a nemesvámosi tanács bocsátotta rendelkezésükre. A 400 ülőhelyes imaház nem csupán a 90 fős nemesvámosi adventista gyülekezet számára ad otthont. Falai közé várja a környéken élő hittestvéreket is a különböző konferenciákra, hangversenyekre, ünnepségekre. Szívesen látják a falu más vallású, ám érdeklődő lakóit az életvezetési-testsúlycsökkentőegészségmegőrző tanfolyamaikon. Ifjúsági Körükben a község egész fiatalsága találkozhat, beszélgethet a meghívott közéleti személyiségekkel. A nemesvámosi adventista gyülekezet szinte a kezdetektől a környező gyülekezetek központja. Napjainkban a Dunamelléki Egyházterület egyik fő erőssége, méltán. A neoprotestáns közösség a két történeti egyház szomszédságában csak jelentős áldozatok árán maradhatott fenn és erősödhetett meg az évtizedek során. Jelenleg létszámánál nagyobb erőt és új életminőséget képvisel a falu életében - fogalmazzák meg sokan (közülük többen él nélkül, mintegy elismerésként) a más felekezethez tartozók közül. Úgy véljük, tanulságos annak a folyamatnak az elemzése, amelynek során kialakult a község napjainkat jellemző vallási arculata. Nemesvámoson szinte megegyező a reformátusok és katolikusok lélekszáma, mintegy 700-650 főre tehető.

4 A falu lakóinak életében, értékrendjében ma is jelentős helyet foglal el a vallás, alig veszített korábbi központi szerepéből. Bár napjainkat egyre inkább jellemzi Nemesvámoson is az ún. ünnepi vallásosság, ateista család alig akad a helységben. Ha mégis van, az csak a betelepültek, a közelmúltban Nemesvámosra költözők és építkezők közül való lehet.

5 A református falu Az egykori királyi birtokon fekvő kiváltságos, vámmal is rendelkező falu lakói a török hódoltság idején tértek át a református hitre az enyingi Török Bálint hatására.

6 Él ugyan az a feltételezés is, miszerint Dévai Biró Mátyás működésének eredménye a lakosság túlnyomó többségének református hitre való áttérése a XVI. század derekán, de erre vonatkozóan bizonyítékaink nincsenek. Tény, hogy 1612-ben Udvarnoki Simon a helység református lelkipásztora és 17 év múlva már működik a felekezeti iskola.

7 A gyökeret verő és lélekszámban egyre gyarapodó református közösségnek 1652-ből értékes tárgyi emlékei maradtak fenn: egy feliratos aranyozott ezüstkehely és egy dúsan aranyozott úrvacsoratál, szintén latin nyelvű felirattal és évszámmal, megőrizve az ajándékozó 419