A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Mithay Sándor: Adatok a pápai gróf Esterházy Tamás uradalom történetéhez századunk első felében

75. ábra. Pápa, Várkert (1927; Album 31. fotó) Abb 15. Pápa, Burggarten (1927; Album, Photo 31.) rén. Az egyemeletes épületben hetvennél több szoba sorakozott. 5 Az első emeleten a park felé néző két szobában volt a könyvtár ötezernél több kötetével. Köztük a várkastély vendégkönyvei, az ún. birtok­könyv hat kötete és magyar, francia, német, angol, la­tin és görög nyelvű könyvek. Ezek legnagyobb rész­ben történelmi és irodalmi művek. A várleltárban a könyveket egyenként leltározták. 6 Az ún. ezüst szobában egy cinn-evőkészlet, szar­vasagancsnyelű evőeszközök, magyar díszruhák és szerelvényei és díszkardok, gyémántok, fülönfüggők, karperecek és igazgyöngyök voltak az értékesebb tár­gyak. Ezek becsértéke 1916-ban 20 ezer korona volt (435.). Kiemelkedő fontosságúak és értékűek ekkor a vár­kastélyban használt és tárolt herendi porcelánok. A legfinomabb csészéktől kezdve a mosdótál kannákkal és fogkefe-tartóval, szappantartóval, a tintatartó és díszedények (150., 352., 364.). Az emeleti díszes ter­mekben és szobákban sok helyütt díszelgett a legkü­lönbözőbb formákban az ún. Esterházy, vörös herendi porcelán. Tintatartó tálcával, szelence bronz talpon, kisebb-nagyobb díszedények és virágos edények (366., 386., 390.). Mária Anna herendi porcelán ét­készlet (402.) és a legkülönbözőbb készletek (402., 404.). Díszedények, gyertyatartók és állatalakok (414.). Sokféle ún. „szászhoni" porcelánszobrok, va­lamint bécsi és párizsi porcelánok (152.). Külön cso­portot képeztek a kőedények: tintáitok, korsó, lábvíz­nek való edény korsóval (160.). A kínai porcelánedé­nyek is előfordultak: vörös díszedény fatalppal, egy másik tál ébenfa talpazaton. Az első világháborúban hadifémként vörösréz tár­gyakat váltottak be. Ez alól nem vonta ki magát az Esterházy család sem. A várkastély készletéből 219 db tárgy került a hadiiparba (432-436.). A várkastély mellett volt található a lovarda és mé­nes is. 1910-ben a 15 tenyészkanca és 20 csikó becs­értéke 130 ezer korona fölött volt. A nagy parkban hatalmas fák terebélyesedtek, amelyek körül a legszebbek a platánok voltak (15. áb­ra). Az épület alaprajza és főbb méretei.­16. ábra. Pápateszér, kastély alaprajza (1936; [In: 9. k. 229.]) Abb 16. Pápateszér, Grundriß des Schlosses (1936; [In: 9. к. 229.]) 547

Next

/
Oldalképek
Tartalom