A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Mithay Sándor: Adatok a pápai gróf Esterházy Tamás uradalom történetéhez századunk első felében

A várkertben fácánok is éltek. A parkba idegen az 1930-as években nem léphetett be. Csak néhány kiváltságos kapott parklátogatási engedélyt. Például: Szólás Honor bencés tanár és a pápai Irgalmas Nővérek leányiskolája sétálhattak a parkban. A várkastély körül három portáslakás és kis épület helyezkedett el. A lóistállón kívül lovászmesterlak és főkertészlak is állott a főépület déli oldalánál (1022.). 1910 és 1916 között a várkastélyban a földszinti konyhából az emeleti ebédlőhöz ételfelvonó készült (464.). Esterházy Pál az épület egyik szárnyát a gyermekligának gyermeküdülő céljára ajánlotta fel. 1915-ben december l-ig tartózkodhattak itt gyermekek. Ezután Pápateszérre (16. ábra) és más községekbe telepítették ki őket (6-7.). Az említett leltár 1910-ben készült. 6 év múlva (Pál gróf halála után) ellenőrizték, így rendkívül alkalmas az összehasonlításra. 1910-ben 9 épület tartozott az urdalomhoz a pápai belvárosban. Hat év múlva 20 házat mutatnak ki a leltárban az előbbiekkel együtt (1476-516.), (2. k.). 1910-ben a malmok száma 5. Egy volt a felsővárosban. 1916-ban négy malommal több szerepel [3. k., 1. k. 16-136.]. Az uradalom épületeivel kapcsolatban meg kell említeni a budapesti palotát, az Esterházy utcában. Ezt az épületet az 1916. évi leltár szerint Esterházy Pál 1870-ben vásárolta meg 80 ezer koronáért. A pápai épületek felsorolásánál ki kell emelni a Tízes-malomnál a gyógyszerészlakot (1083.). A Tízesmalom helyén lévő épületeket tűz pusztította el (1107.). 1915-ben és az utána következő három év folyamán az Esterházy nemzetségnek azok a tagjai, akik Pál gróf első világháborús hősi halála után várományosok lettek az uradalom vezetésében, a birtok ügyeiről tárgyaltak. Közvetlen hozzátartozói is részt vettek ezeken a megbeszéléseken, ahol jogi képviselők is közreműködtek Tamás gróf gyámja mellett. Ekkor 1917. április 22-én (1012) a tárgyalások egyik eredményeként fóösszesítést állítottak össze az uradalom értékeiről: Várkastély és melléképületei Pápa városbeli épületek Majorok Erdészethez tartozó épületek 42,628.44 К 84,290.94 К 172,882.85 К 63,713.90 К összesen: 363,516.13 К Pál gróf hősi halála után, intézkedés történt az uradalom teljes leltározására. Ezt a veszprémi törvényszék, mint hitbizományi hatóság rendelte el 1916. október 4-én.

7 A tárgyalások folyamán megállapították, hogy az uradalom bevételei nem kerültek be az uradalom pénztárába, hanem azokat elköltötték 1916. szeptember 18-án (18.). Úgy találták, hogy az uradalom épületei rossz állapotban vannak (20-21.). Felsorolták az allodiális vagyon hitelezőit is (22.). Megállapították Pál gróf nagy adósságát (23-28.). Kegyeleti szempontok miatt azt nem akarták világgá kürtölni. A családi jellegű kegyeleti tárgyak kiválasztása után (30.), önkéntes árverésre is gondoltak. Több tárgyalás után arra jutottak, hogy 1917-ben a hitbizomány adósa az allodiális vagyonnak 313 ezer K-val (45.). Özv. Esterházy Móricné a várkastély nagy hálótermében levő és a saját tulajdonát képező berendezési tárgyakat a hitbizománynak engedte át (1614— 1634.). A Pál gróf idejében eladott ingatlanok eladási ára 39,726 К (109-1206.). A bírói terhek készpénzben 384,369.49 K-ra rúgtak 1918. július 19-én (788-799.). Értékpapírokban jelentős összeg volt. A pápai határból 1900 és 1915 között földeket adtak el. Az ugodi, iharkúti, nagygannai, csóti, pápakovácsi, bakonyszentiváni és pápateszéri határból is történtek eladások (742-771.). 1916. évi cselekvő vagyoni összesítés becsértékei: Ingóságok: várkastélyi váristálló várkerti dísznövények és eszk. széna és takarmánykészletek tűzifa és tégla Ingatlanok: házbirtok földbirtok 144,827.77 К 2,787.90 К 76,408.76 К 2711,729.98 К 4978,381.69 К Cselekvő vagyon összesen: 7946,324.73 К 1915-ben a hitbizomány és a szabadrendelkezésű vagyon között a hitbizomány tiszta követelése a már említett 305,412.88 К (52.). A problémák megoldásának kísérletét jelzi az az ügy is, hogy a Földművelési Minisztérium engedélyével (1930)

8 az uradalom erdőt taroltatott a hitbizományi hatóság hozzájárulásával. A rendkívüli fahasználatra, különösen a tölgyfára (54.) pontos előírások voltak. Jellemző a korabeli viszonyokra, hogy a vizsgáló bizottság megállapítása szerint sok helyen már nem is volt erdő, de a kimutatásokban még az szerepelt (61.). A minisztériumi előírás szerint az uradalom három fordulóban évi egyenlő részletekben termelhetett ki erdőket (57-59.). A leltár közli azt is, hogy különféle alapítványokban van még tőke. (786.). Ezek a: 1. a bécsi Esterházy József féle alapítvány, 2. a tatai kegyesrendűek házára tett alapítvány, 3. a tatai Szt. Móric alapítvány, 4. a tatai kórházra tett alapítvány, 5. a pápai Szt. Ferenc rendűek részére tett alapítvány, 6. a pápai Irgalmas rendűek részére tett alapítvány, 7. Öllé János féle alapítvány, 8. Szevenka Pál-féle alapítvány, 9. Gergeli György-féle alapítvány. 548