A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Tóth Sándor (Budapest): A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai II.

5. ábra. A délkeleti oldalépítmény középpillérének féloszlopa feltárás után, 1969 Abb 5. Halbsäule des Mittelpfeilers des südöstlichen Seitenteils nach der Freilegung, 1969 szentélyek lezárásának vonala két eltérő eredetű rész határa. A keleti érett gótikus alapú, a fennmaradt altemplomos szentélyt eleinte a maiaktól némileg eltérő oldalépítmények kísérték. A nyugati rész rendszerét korai román építkezés jelölte ki. Az északi torony alja, leszámítva a déli falat, biztosan ebből ered. A modern oszlopok, alighanem mind, korai pillércsonkokon állnak. A nyugati szakaszban a déli mellékhajófalon árkádív nyílt, ismeretlen méretű oldaltérbe. A második és a harmadik szakaszhoz egykor mindkét irányban oldalépítmény járult, a templomtértől elkülönülve. A két következő szakaszhoz ezekkel egyező szélességű, a maiaknál kiugróbb építmények tartoztak. A déli oldalépítmények feltárt falcsonkjait fényképen mutatom be. (2. ábra). A keletebbieket két-két árkádív a mellékhajóhoz kapcsolta. Az altemplomos főszentély e rész közepén, a lépcsők alatti helyiség nyugati falánál kezdődött. A korai altemplomnak a mai nyugati pillérpárjáig terjedő maradéka csak a XVIII. században tűnt el. Tovább csak annyi biztos, hogy a korai főszentély déli falán közvetlenül e vonaltól keletre még ablak nyílt.

4 A korai felépítmény a század eleji bontásokhoz fűződő adatok bevonásával is csak hézagosan vázolha6. ábra. Az északi mellékhajó román ablakának részlete palmettás kótöredékkel (100), 1969 Abb 6. Detail des romanischen Fensters der nördlichen Seitenschiffmauer mit einem palmettenverzierten Fragment (100), 1969 tó. A nyugati építmény jellege ismeretlen. A főhajó és a nyugati szentélyrész nem lehetett sokkal alacsonyabb, mint ma. A nyugatról második és negyedik pillérpár féloszlopos volt. Ezekről a főhajóban hengeres tárnok nyúltak felfelé. Az egyik, a korai szentélykezdetnél, a század elején a felső falszakaszon látszott (3. ábra). A három nyugati szakaszban a mellékhajók fölött karzat volt, a főhajóra néző árkádokkal (4. ábra). Az oldalépítmények bizonyára alacsonyabbak voltak a mellékhajóknál. A következő két szakaszban a főfalak árkádjainak és a mellékhajók terének a magassága megnövekedett. Itt az oldalépítmények lehettek karzatosak, amelyeknek földszinti árkádpárját alacsony, féloszlopos középpillér tartotta. Bizonyára ezek az oldalépítmények sem voltak azonban magasabbak a mellékhajó-falaknál. A mellékszentélyek, amelyek közül biztosan korai falrészeket csak az északi mutatott, alacsonyabbak voltak a középsőnél: ezen a déli fölött ablak nyílt. Ismert alakjuk, a főszentély felől ma falsíkba rejtett, magas árkádívvel, kétes eredetű. Eleinte a két árkád alatti falakban nyíltak a bejáratok a gótikushoz hasonló térarányú, háromhajós altemplomba.

5 329